Kerítésen innen
„…Én a „méntekti az pithsába = vezérünk dicsőségére” sorokat vélem kiolvasni, de nincs rajtam szemüveg….” – A Magyarságkutató Intézet jelenti….
A Magyarságkutató Intézet úgy véli, egyetlen felfedezéssel sikerült 400 évvel korábbra tolniuk a magyar írásbeliséget, ami miatt újra kell írni az eddigi elméleteket. Az új legelső magyar nyelvemlék szerintük egy VII. századi avar kori tűtartó, amire ez van írva magyarul: Baszjad Izüt.
A Magyarságkutató Intézet úgy véli, egyetlen felfedezéssel sikerült 400 évvel korábbra tolniuk a magyar írásbeliséget, ami miatt újra kell írni az eddigi elméleteket. Az új legelső magyar nyelvemlék szerintük egy VII. századi avar kori tűtartó, amire ez van írva magyarul: Baszjad Izüt.
???????????
Mások szerint az avar kori rovásemléken inkább a varrásról van szó, esetleg Isten angyaláról, vagy
lényegében bármiről, amit oda szeretnénk képzelni, és még arról sincs igazából fogalmunk, hogy milyen nyelven kellene kiolvasni a néhány jelet.
A kormányzati Magyarságkutató körül A pozsonyi csata című animációs filmjük óta viszonylag kevés hír volt, most azonban óriásit robbantana a Kásler-féle intézet – írta a Telex.
Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója az Ősi írásaink című konferencián adott elő, és adott utána baráti interjút arról, hogy egy
VII. századi avar tűtartón lévő rovásjelek szerinte magyarul olvashatók.
Ha ez igaz lenne, az valóban nagy szenzáció lenne,
hiszen a legkorábbi magyar nyelvű nyelvemléknek a Halotti beszédet szokás tekinteni, ami a 12. század végén született, és mindenki ismeri a felvezetését: látjátuk feleim szümtükkel, mik vogymuk. A latin szövegben magyar szavakat is tartalmazó Tihanyi alapítólevél, a híres „feheruueru rea meneh hodu utu rea”-val is 1055-ös, szóval még ahhoz képest is 400 évvel lenne ősibb a magyar írásbeliség.
„Ehhez képest most négyszáz évvel korábbi szöveg került elő! Nincs nép a világon, amelyet ne töltene el jogos büszkeség, és ne igyekeznék ezt az oktatásban is tudatosítani, ha nyelvének múltja hirtelen meghosszabbodik négyszáz évvel”
– nyilatkozta saját elméletéről a Magyarságkutatóban dolgozó igazgató.
A jánoshidai tűtartó. Forrás: Magyarságkutató Intézet
A szóban forgó rovásírás az ún. jánoshidai tűtartón olvasható szöveg, amiről Fehér Bence azt gondolja, hogy magyarul van és ez van ráírva:
Baszjad Izüt
avagy
Tű, győzd le Üngürt.
A vélelem…
A „baszni” szó az egyik ótörök nyelvből érkezett a magyarba, az eredeti jelentése „nyomni”, de győznit is jelenthet. Üngür egy ártó démon lehet, a kis tűtartón lévő felirat pedig ez alapján démonűző szöveg. A legrégebbi magyar nyelvemlék tehát a Magyarságkutató szerint nem az „isȧ, por ës homou vogymuk”, hanem Üngür megbaszása. A gond csak az, hogy
mások szerint meg nem, és amit Fehér Bence állít, az nem több egy bizonytalan lábakon álló hipotézisnél, ami egyelőre teljesen bizonyítatlan is.
A jánoshidai tűtartó egy 1934-es jászsági ásatáson került elő egy sírból, azóta tucatnyian próbálták megfejteni a szövegét. Volt
- „leány dicsősége, varrj”,
- „légy boldog, nővérem”,
- „sátán”,
- „egészség, józanság”, és
- „Isten angyala, szerezz nyugodalmas lakóhelyet és üdvösséget neki”.
illusztráció: wikipedia
A probléma veleje az, hogy sajnálatosan kevés a korai magyar és az avar rovásfelirat, és sokszor azt sem könnyű eldönteni, hogy
néhány vonal egy tárgyon írás, díszítés vagy véletlen mintázat-e, amibe csak a lelkes megfejtő képzel bele egy lehetséges szöveget.
Ráadásul valójában nincs olyan jelkulcsunk a megfejtéshez, amilyenek manapság a rovásírás-oldalakon lépten-nyomon szerepelnek.
További érdekességeket ide kattintva olvashat!
Gábor György vallásfilozófus szerint…
„A Magyarságkutató Intézet közölte, hogy az új legelső magyar nyelvemlék szerintük egy VII. századi avar kori tűtartó, amire ez van írva magyarul: Baszjad Izüt. Azt már eddig is tudtuk, hogy a legősibb nép a magyar. Ebből következőleg a nyelvek közül is a magyar a legősibb. Azt is tudjuk, hogy a magyar rovásírás az írások legrégebbike. Márpedig a tűtartón olvasható írásjelek a magyar rovásírás jelei. És a rovásírással lejegyzett első szó, vagyis a „baszjad” az ezzel a szóval jelzett tevékenység első írásos említése, amiből joggal szűrhetjük le, hogy magát a tevékenységet is az ezt lejegyző nép művelte legelőször.
Tehát nemcsak a világ összes nyelve, hanem összes népe is a magyarnak köszönheti létét, már amennyiben a tevékenységre való felszólítás megfogant.”
A címbeli idézet forrása.
Szerző
