Connect with us

Banánköztársaság

Mese a 12 nemzeti konzultációs találatról

Published

on

konzultacios
Megosztás

Hétfőn a Magyar Posta Kecskeméten elkezdte kézbesíteni a Nemzeti Konzultáció legújabb kérdősorát.

Konzultáció az opcionális opciók árnyékában

Szentkirályi Alexandra a kormány közösségi oldalán megosztott videóban azt mondta: már többször kikérték az emberek véleményét az életüket érintő fontos kérdésekben; a mostani konzultáció célja, hogy „egyetértési pontokat” hozzon létre a járvány elleni védekezésről és a gazdaság talpra állításáról.

A kormányszóvívő különösen fontosnak nevezte, hogy most minél többen elmondják a véleményüket. (sic)

Érdekes ez 1+12 kérdés, hiszen mindjárt az elsőnél kilenc opció közül lehet akár többet is választani, míg a következő 12 kérdés egytől-egyig eldöntendő.

Ami igazán figyelemre méltó, hogy minden egyes eldöntendő kérdést 3-5 sor magyarázó szöveggel láttak el, hogy biztosan megértse és tudja a kedves választópolgár, hogy hova kell tenni az X-et.

Ennél már csak az lett volna tutibb, ha a „kérdőívekre” előre behúzták volna valamennyi X-et és a törvénytisztelő, vasárnap templomba járó állampolgárnak már csak alá kellett volna írnia.

Ja, azt nem lehet, milyen butuska vagyok, hiszen ez egy „anonim” kérdés sor.

Rögtön a 3. kérdés magyarázó szövege kijelenti, hogy „A járvány alatt az idősotthonok vannak leginkább kitéve a fertőzés terjedésének. A magyarországi járvány minden negyedik áldozata idősotthon lakója. A fővárosban található Pesti úti idősotthonban több százan betegedtek meg, és közülük sok idős ember vesztette életét.”

„Ön szerint szükség van arra, hogy tovább erősítsük az idősotthonok járványügyi védelmét?”

Hogy a viharba’ ne, csak arról feledkeznek meg, hogy éppen a Pest megyei Kormányhivatal hozott a járvány kitörése elején olyan rendelkezést, hogy a kórházból az otthonba visszaszállított lakóknál, betegnél nem kell koronavírus-tesztet elvégezni és őket nem kell elkülöníteni. Szóval honnan jött a koronavírus? Az állami egészségügyi intézményekből…

Egy kis terminológiai káosz, persze ha tudnák, miről beszélnek, talán egyszerűbb lenne

Az 5. „kérdés” azt állítja, hogy „A járvány miatt egyik napról a másikra kellett átállni a digitális tanrendre.” Milyen érdekes, március derekán nem erről beszéltek, hanem arról, hogy azonnali hatállyal bevezetik a tantermen kívüli oktatást és az oktatási kormányzat bedobta a gyeplőt a tanárok, diákok és szülők alkotta „Bermuda-háromszögbe”.

„Ön egyetért-e azzal, hogy a járvány idején az iskolás gyermeket nevelő családok és tanárok számára legyen ingyenes az oktatás?”

Hát ez óriási! Nem, ha ingyen van, akkor nem kell! Persze a Nemzeti Közmű a gázhálózaton még nem tud internetet eljuttatni minden lakásba, de Mészáros Lőrinc majd ezt is megoldja.

Azért lássuk be, ezt a kérdést a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ihlette!

Aztán, majd ahogy Hofi mondta a villanyáramot nem a kályhába kell bevezetni, hanem a kilincsbe. Egyszer jön a postás… Soha többet!

Az a kormány, amely annó meg akarta adóztatni az internetet, most ingyen netet ígér, csak az nem világos hogyan is tenné. Vagy ez a „magyar internet” olyan lesz , mint a magyar narancs?

Mélyszegénység és ingyen internet

Az persze sokkal fontosabb kérdés, hogy mélyszegénységben lévő falvakban milyen eszközökön fognak „ingyen internetezni” a családok. Amúgy megsúgom a mobilszolgáltatók komoly adatmennyiséget adtak ingyen a veszélyhelyzet idején. Így is lehet!

A hatodik kérdés magyarázó szövege igyekszik „bemártani” Brüsszelt és azzal kérkedik, hogy a „magyar operatív törzs” már január 31-én „felállt”, amikor „Európába még nem észleltek megbetegedést.” Maga a kérdés egy jó nagy marhaság.

„A járvány időben való észlelése és a védekezésre való felkészülés érdekében Ön szerint szükség van állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?”

Hoppá! Én eddig azt hittem, hogy Magyarországon (is) megvannak a megfelelő járványügyi szakemberek, laboratóriumok, riportok; és ez mind ténylegesen nemzetbiztonsági kérdés. Ha csak most derül(t) ki, hogy szükség van „járványügyi figyelőszolgálatra”, akkor jelentem tisztelettel nagy bajban vagyunk!

Tanulságos a 7. kérdés is!

„Ön szerint a járvány elleni védekezés idején a bankok és a multinacionális vállaltok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?”

Az tudjuk, hogy a mindenkori Orbán-kormány rendre szeret a mások zsebében turkálni. Most sincs ez másként, ám lássuk be, hogy a „gonosz” bankokra kivetett bármilyen plusz adót is a cégek ügyfelei, azaz mi magunk hordjuk össze. Így aztán a kör bezárult: követelhetek tőlük „nagyobb hozzájárulást”, ők pedig meg fogják drágítani a szolgáltatásait. Így volt ez eddig és így lesz ezután is.

Amúgy a kérdéshez csak annyit kellett volna még hozzáírni, hogy a „nemzeti nagytőkések is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?” De, sajnos ez valahogy lemaradt…

Egyébként erre „rímel”, hogy a 11. kérdésben a kormány a „szegény” magyar vállalatokat (a magyar milliárdosok cégeiről van szó) már az „ellenséges” célú külföldi felvásárlástól félti.

Szóval a gonosz bankokat és multikat meg kell adóztatni, de a jó magyar vállalatokat meg kell menteni.

A „jolly joker” a tizedik kérdés!

„Ön elutasítja Soros György tervét, mely beláthatalanul hosszú időre eladósítaná hazánkat?”

Akkor lapozhatunk is, a végére maradt két migránsozós kérdés. Erről idézzük ide Zsigmond Barna Pált a hétfői azonnali kérdések órájából.

A fideszes képviselő felidézte, hogy több választáson és egy népszavazáson is egyértelműen kifejezték a magyarok: egyértelműen elutasítják a migránsok betelepítését Magyarországra. Kitért arra is, hogy az elmúlt években az Európai Bizottság szisztematikusan támadta minden olyan lépését a magyar kormánynak, amely a közös európai határ és a határvédelem erősítésére irányult, és kötelezettségszegési eljárás indult több esetben.

Alig indult útjára a nemzeti konzultáció, Brüsszel máris újabb támadást indított, kifogásolva a migrációval kapcsolatos kérdést

Kitért arra, hogy a brüsszeli bizottság a 2021-27-es pénzügyi ciklusban a háromszorosára emelné a bevándorláspárti szervezetek uniós támogatását.

Mire számít a kormány, vállalják a konfliktus Brüsszellel, ha ez kell, hogy megvédjék Magyarországot a migrációtól? – kérdezte.

Bóka János, Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: a bizottság cseh alelnöke szerint a nemzeti konzultáció utolsó két kérdése álhír.

A tények viszont makacs dolgok – mondta, és felidézte a korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat. Szerinte a bizottság 2015 óta átfogó és szisztematikus támadást folytat a határ védelmét és a migráció megállítását lehetővé tévő magyar szabályok ellen.

Úgy tűnik, a bizottság még a tényeknél is makacsabb – fogalmazott. Azt ígérte, ha a magyar emberek érdeke megkívánja, és erős felhatalmazás kap

a kormány, még a tényeknél makacsabb bizottságnál is makacsabb lesz.

Hát így állunk most. Mindenki megnyugodhat: a nemzeti konzultációs kérdőívek már mindenkihez úton vannak.

Arra könnyen vállalkozhatnék, hogy az első szertelen kérdésre adott, választható válaszok után mind a 12 kérdésnél jó helyre teszem az ikszet.

Már csak az a nemzeti kérdés: 12 találat esetén, mi a főnyeremény?

Arról senki ne feledkezzen el. Most szólok, hogy

a feladási határidő: 2020. augusztus 15.

Nagyboldogasszony napja vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe.

Zukor

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük