Connect with us

Kerítésen innen

Mészáros Lőrinc Győzike nyomdokában – Ön szerint mi köti össze őket?

Hángérien szafari - Újabb fincsaságok a Mészáros-zebrák ügyében
Megosztás

Aki rosszindulatúan arra asszociál, hogy a két címben említett férfi iskolai végzettsége a kapocs, azt se megerősíteni, se cáfolni nem tudjuk, hiszen nem nyilvános adat, hogy melyikük meddig jutott e téren. Szóval máshol kellene keresni az azonosságot….

Ne már….

Nem akartunk hinni sem a fülünknek és sem szemünknek, amikor előbb olvasói tippet, majd fényképet is kaptunk a Gulyáságyú Média szivárogtató-felületén keresztül arról, hogy egzotikus állatok, köztük zebrák legelésznek Mészáros Lőrinc NER-oligarcha központi cégének Bicske és a hatvanpusztai Orbán-birtok közötti telephelyén

– kezdte tudósítását Gulyás Balázs.

Hángérien szafari

A közigazgatásilag Alcsútdoboz külterületén, a Hatvanpuszta és Bicske között fekvő rettentően eldugott területen, a Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. telephelyén igazi miniszafarit alakítottak ki.

A területet a belátás, a kíváncsi szemek ellen kettős kerítés, amögött pedig még egy hosszan húzódó mesterséges domb is védi.

Munkatársaik – olvasói információ alapján – itt fotóztak és videóztak le több egzotikus patás állatot.

Láttak több afrikai zebrát, de egy extravagáns szarvasmarha-gulyát is, mely Ankole-Watusi marhákból: bikákból és tehenekből áll.

Csak hajtó vagyok: ne lőjetek!

A helyszínen egy több ponton is kihelyezett táblával is találkoztak, mely egyrészt arra figyelmeztet, hogy

„a területen a vadászatra jogosult társaság tevékenykedik”, valamint hogy „humán- és állategészségügyi okokból, illetve az élővilág megőrzése érdekében olyan saját tulajdonú védelmi berendezések üzemeltetnek, amelyek érintés esetén emberre és kutyára egyaránt veszélyt jelenthetnek”.

A felirat tájékoztatása szerint

aki a felügyelete alatt álló kutyát a vadászterületen póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, az szabálysértést követ el.

A zebrapiac állása

Az Ankole-Watusi marhafaj egy ritka és modern amerikai zebu, amely az afrikai Sanga marha egyik fajtájából került kialakításra. Legfőbb jellemzője az igen nagy méretű tülök. Az egyedek ára Európában széles skálán mozog, jellemzően 1.500 és 10.000 euró (600 ezer – 4 millió forint) között darabonként, de kiváló tenyészállatok esetén akár 15.000 euró (6 millió Ft) fölé is emelkedhet az egyedenkénti ár.

Egyetlen zebra ára 5.000 és 15.000 euró (2-6 millió forint) között mozoghat. Az ilyen vásárlások során nemcsak az állat árát kell figyelembe venni, hanem az engedélyeztetési, szállítási, illetve az állat gondozásához kapcsolódó speciális költségeket is, melyek jelentősen növelhetik a végösszeget.

Ezen túl nehezíti az ilyen különleges állatokat tartani vágyók dolgát, hogy az Európai Unióban szigorú előírások vonatkoznak az élő állatok importjára. Az állatokat egészségügyi bizonyítványokkal kell ellátni, amelyek igazolják, hogy az állatok mentesek bizonyos betegségektől. Az állatok szállításának meg kell felelnie az EU állatjóléti előírásainak, melyek azt biztosítják, hogy az állatok megfelelő körülmények között utazzanak európai gazdáikhoz. Az Európai Unióban ez az engedély az állat-egészségügyi hatóságoktól szerezhető be, ez Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A portál megkereste a NÉBIH-et a Mészáros-céget, a Talentis Group Zrt.-t, de egyik helyről sem kapott választ kérdéseire.

Zebrák, harci járművek, tó, Hatvanpuszta

Az a terület, melyen a zebrákat megörökítettük, egyébként nem csak a hatvanpusztai miniszterelnöki uradalommal, ha azzal a tóval, a bicskei Erőmű tóval is határos, mely szintén Mészáros Lőrinc érdekeltsége, és melyről a Gulyáságyú Média alapító szerkesztője, Gulyás Balázs négy éve még a Magyar Hang munkatársaként megírta, hogy ott két harci jármű parkol. 2020-ban az a Mészáros Lőrinc-cég, mely a kérdéses tavat birtokolja, feljelentést tett Gulyás ellen, nyomozás is indult, így alapító szerkesztőnket újságíróként rendőrségi vegzálásnak tették ki. A feljelentést a rendőrség ugyan megalapozatlannak ítélte, és így elutasította, ám a Fidesz-hatalom ezt követően jelentősen szigorította a drónok használatának szabályait, hogy megnehezítse az oknyomozó újságírók munkavégzését – olvaható a portál cikkében.

Szerző