Blogbazár
Mindenki rendeljen 2 méter hazafiságot!
Senki sem mondhatja, hogy nem rugalmas a gondolkodásom. Ifj. Lomnici Zoltán CÖF-vezér, a Századvég jogi szakértője pár napja pl. olyan új perspektívát nyitott meg előttem, amelynek segítségével újra értékeltem a teljes magyar irodalmat.
Ifj. Lomnici a Hír Tv-ben azzal érzékeltette a liberális oktatáspolitika nemzetromboló hatását, hogy a nemzetközi történelemre nagy hangsúlyt fektettek, bezzeg
„a magyar királyok életét nem kellett alapjaiban ismerni”.
Őt viszont már gimnazista korában bántotta,
hogy
„Szerb Antal világirodalmi kötete többszörösen vastag, mint a magyar irodalomról szóló.”
Rosszallását a Demokratában most kiterjesztette a jogi oktatásra is, ahol a magyar és az egyetemes jogtörténet esetében hasonló arányokat észlelt.
Micsoda termékeny szempont!
De miért csak a kb. 550 oldalas magyar- és a több, kint 900 oldalas világirodalom- történetet vetjük össze? Ha a terjedelemmel mérjük az elkötelezettséget, rádöbbenünk, hogy Petőfi pl. jobban szerette Pató Pált, mint a hites feleségét. Előbbiről 40 sort írt, míg a Szeptember végén igazán satnyára sikerült, csupán 24 soros.
Ady mélyebben kötődött Góghoz és Magóghoz
(Góg és Magóg fia vagyok én: 16 sor), mint Lédához (Héja-nász az avaron: 12 sor). Ez már genderileg is gyanús. Arról a kozmopolita gyalázatról nem beszélve, hogy Párizsról hosszabb verset írt (Párizs az én Bakonyom: 20 sor), mint hazájáról (A magyar Ugaron: 16 sor)!
Na és Arany!!
Akit Szerb Antal képes volt a legmagyarabb költőnek nevezni – mondhatom, jellemző… Sokkal jobban érdekelte a brit történelem (A walesi bárdok: több, mint 120 sor), mint a nemzeti múlt! (Szondi két apródja: még 80 sor sincs, szégyen!)
Micsoda bagázs!
Hát csoda, hogy itt tartunk? Ideje, hogy ifj. Lomnici szétcsapjon közöttük. Addig is mindenki rendeljen 2 méter hazafiságot.
Szerző
