Kerítésen innen
Mint egy falat kenyér… – a HUNOR-program 99 millió dollárba (41,5 milliárd forintba) kerül
Ne szégyellje magát, ha nem ugrik be rögtön, hogy mi is az a horribilis összeget felemésztő HUNOR-program. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszeri biztos mindent tud róla és nem fél elmagyarázni! A 24.hu riportjában elmagyarázta, hogy miért éri meg ennyi pénzt költeni arra, hogy Farkas Bertalan után újabb magyar asztronauta legyen, és hol tart az űrhajós kiválasztásának folyamata.
Ne szégyellje magát, ha nem ugrik be rögtön, hogy mi is az a horribilis összeget felemésztő HUNOR-program. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszeri biztos mindent tud róla és nem fél elmagyarázni! A 24.hu riportjában elmagyarázta, hogy miért éri meg ennyi pénzt költeni arra, hogy Farkas Bertalan után újabb magyar asztronauta legyen, és hol tart az űrhajós kiválasztásának folyamata.
Magyarország 2024-ben tervezi fellőni második űrhajósát a Nemzetközi Űrállomásra
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a 24.hu-nak elmondta, hogy az orosz-ukrán konfliktus a magyar űrtevékenységre is hatással van, hiszen az Európai Űrügynökség (ESA) tagjaként a szövetségi irányelveknek megfelelően viszonyulunk is az orosz félhez.
„Ettől függetlenül a Roszkoszmosszal is jó a kapcsolat, bár jelenleg a kiemelt közös projektjeink szünetelnek az európai űrpolitikával összhangban”
– mondta a miniszteri biztos, aki szerint noha korábban volt arról szó, hogy Bajkonurból küldjenek fel magyar űrturistát, a HUNOR-program ESA-együttműködésben, a NASA-val és az amerikai űrügynökséggel partnerségben lévő Axiom Space vállalattal valósulhat meg.
Miért is „kell” ez nekünk?
A lap kérdésére, hogy miért fontos Magyarországnak, hogy Farkas Bertalan után újra embert küldjön az űrbe, Ferencz Orsolya kifejtette, minden ország megfogalmaz űrstratégiájában kitörési pontokat, olyan nagy projekteket, amelyek húzzák maguk után az ágazat többi szereplőjét.
A küldetésnek három kiemelt célja van: a legfontosabb, hogy az űripari cégek, egyetemek, kutató központok be tudjanak kapcsolódni egy nemzetközi űrprogramba, fejlesztésekbe, kutatásokba.
Magyarország ezen kívül rendelkezhet a projektasztronauta űrben töltött idejének egy részével. Ez az ott elvégzett kísérletek révén óriási hozzáadott értékkel kecsegtet. Sugárzásvédelmi, fedélzeti elektronikai, anyagtudományi és növény-élettani, illetve orvosi kísérletek lesznek.
Kövesse cikkeinket a Google Hírek-en!
A gyerekekre is gondoltak….
A harmadik hozadéka az űrutazásnak oktatási célú, hiszen a tervek szerint – és ezt a HUNOR-programban résztvevő partnerek is hangsúlyosan támogatják –
ismeretterjesztő órákat tart majd a magyar asztronauta diákoknak.
A miniszteri biztos szerint a sikeres űrprojekt után népszerűsíteni tudja és látványosabbá teheti a magyar űrtevékenységet például azzal, hogy személyesen ellátogat több iskolába. Hogy ki lesz az oktató, az még nem dőlt el, Ferencz Orsolya szerint október végén mutathatják be a nyilvánosságnak azt a – több mint 250 érvényes pályázó közül kiválasztott – négy embert, akik eljutott a kiválasztási folyamat utolsó szakaszába.
