Banánköztársaság
Miről szólnak a „börtönbiznisz”-ként elhíresült eljárások?
4. A börtön egyik célja a bűnelkövető visszailleszkedése
A büntetés maga a szabadságvesztés, és nem az, hogy annak időtartamát embertelen, megalázó helyzetben kelljen eltölteni. Ismét hétköznapi példát említve gondoljunk bele, ha a rendkívül komfortos lakásunkból nem mehetünk ki, még a sarki fűszereshez sem évekig, vajon azt büntetésnek vennénk-e? Magam részéről, biztosan igen.
Azokban az államokban, ahol jobban biztosítják a fogvatartottak alapvető jogait, és egyébként is kisebb arányban alkalmaznak szabadságvesztés büntetést, érdekes módon kisebb a visszaeső bűnelkövetések száma. Ez szimplán azért van, mert a büntetés szigora és a visszatartó erő között nincs ilyen jellegű egyenes összefüggés. Azaz nem a büntetőjog szigora az, amely az egyént és a társadalom tagjait visszatartja akár az ismételt bűnelkövetéstől, hanem a büntetés, vagy bármely egyéb szankció elkerülhetetlensége. Azaz, ha biztosan utolér a törvény, és ezt viszonylag rövid időn belül teszi.
A szabadságvesztés célja nem csak a hétköznapi értelemben vett büntetés,
megtorlás, sőt egyre kevésbé az. Sokkal inkább – az egyéni és az általános visszatartó erő mellett – az elkövető társadalomba visszailleszkedésének elősegítése. Azaz felkészítése arra, hogy amikor szabadul, ne bűnelkövetőként folytassa, hanem alkalmas legyen az életvitele, hogy hasznos tagjává váljon a társadalomnak. Ezt a célt nem lehet elérni akkor, ha éveken át embertelen körülmények között, az emberi méltóság minimális feltételeit sem biztosítottuk számára. Érdekes, hogy a visszailleszkedést is azok az államok tudják eredményesebben biztosítani, amelyek a további oktatásra, és az elkövető személyiségének valamint egzisztenciájának megsegítésére törekszenek, nem pedig a megtorlásra.
5. Mi ebben a biznisz?
Semmi. A törvény meghatároz egy nem túl nagy összeget (1.200-1.600,- Ft/nap), amelyet megítélhet az egyébként független, és a hatályos törvények alapján eljáró magyar bíróság. Egy nagyon könnyű kis számítást végezve, ha egy 5 éves büntetést veszünk alapul, akkor ez az összeg a maximális napi díjjal számolva nem egészen hárommillió forint.
Ebből ugyanakkor le kell számítani a büntetőügyben hozott ítélettel a sértett, azaz az áldozat számára megítélt polgári jogi igényt, másnéven kártérítést. Ebből az összegből kell levonni például a fogvatartott gyermeke után fizetendő gyermektartásdíjat is, és csak ezt követően kapja meg a fogvatartott a fennmaradó összeget. Amennyiben ügyvéd járt el a képviseletében, akkor ebből az utóbbi összegből fizeti ki őt is a megbízásra vonatkozó megállapodásuk szerint.
Az ügyvédek nagy része nem ingyen dolgozik
Ezt azonban nem is lehet várni tőle, hiszen minden szolgáltatás, termék, szakma pénzbe kerül. Párizsit sem kapunk ingyen, de a fodrász sem szívességből vágja le a hajunkat. Ellentétben azonban a propaganda által sugallt képpel, hogy az ügyvéd „tenné zsebre” a milliókat, az igazság nem ez. Egyrészt nagyon ritkán kap egyetlen fogvatartott milliókat, és ekkor se felejtsük el, hogy ez éveken át tartó embertelen körülményeket jelentett. Másrészt annak az összegét nem teszi zsebre az ügyvéd, még akkor sem, ha a letéti számlájára érkezik a pénz. Ebből ugyanis teljesíti mindazt, amit a fogvatartott rábíz, valamint ez már az a csökkentett érték, amelyből az áldozatok kompenzációja és a gyermektartásdíj megfizetése megtörtént.
Ellentétben tehát a konzultációval, és a mai napon elfogadott törvénymódosításban foglalt állítással,
jelenleg is sokszor az áldozatokhoz jut ez a kártalanítási összeg a hatályos törvény alapján. Gondoljunk csak Szögi Lajos esetére, akinek családját közel sem kárpótolták megfelelően, de enélkül a kártalanítási összeg nélkül még ennyit sem kaphattak volna. Nem igaz tehát, hogy valamiféle bűnös biznisz épült volna ki ezekre az ügyekre. Ugyanakkor az a módszer, mellyel a hatályos törvények alapján jogszerűen eljáró bíróságok ítéleteit felülírva egy törvénnyel lehetetleníti el a jogérvényesítést, súlyos és talán helyrehozhatatlan támadás a jogállam minden létező alapelve ellen. Ugyanakkor a fennálló alapvető problémát nem oldja meg.
(A szerző ügyvéd, a fenti szöveg az npkata.hu-n jelent meg először)
Egy másik gondolatmenet
