A zsidó naptár rejtélye

December 31-én, éjfélkor a Gergely naptár szerint beköszöntött az új év, a 2018-as esztendő. Ám nem a luahban, Izrael Állam hivatalos naptárában, amelynek ma is használt formája időszámításunk szerint 359 körül keletkezett. Őse a babiloni naptár volt.




A luah nem a Gergely pápa által szerkesztett naptár szerinti éjfélt tartja ez esetben a következő esztendő kezdetének, hanem az esti csillag feljövetelének idejét. A választ a korabeli sivatagi népek életében találjuk. Időmérő eszközeik az égbolton voltak: a Nap, a Hold és a csillagok.

A Nap mutatta meg a napok hosszúságát, ezért természetesen a nappalok és az éjszakák nem egyforma ideig tartanak. Télen a nappalok rövidebbek, nyáron az éjszakák. Ezért változó például a szombati gyertyagyújtás ideje. A hét (hét nap) pedig a Tórából következtethető: az Ö’való hat nap alatt teremtette a világot és a hetedik napon megpihent, ez a sabbat!

A hónapok számításánál a szemmel jól látható Hold-fázisok adják a segítséget. Egy holdhónap nagyjából 29,5 nap. A zsinagógai hónap újholdtól újholdig tart. Egy holdév 354/355 napos, nem egyezik meg a Gergely-naptár szerinti napévvel. Pedig az évszakok változása a Nap járásával megegyezően következik be. Ezt a különbséget veszi figyelembe a zsinagógai naptár, ezért különleges, úgynevezett luniszoláris.

Tehát amíg a napév 365 napos (szökőévben 366…), addig a zsidó naptár 354/355 napos. Erre a megoldást itt is – akárcsak a Gergely naptárban – a szökőév adja. De a zsinagógai naptár szökőéve nem egy nappal (február 29.), hanem egy egész hónappal hosszabb. A zsidó naptár évei 19 esztendős ciklusokat alkotnak, amelyekben tizenkét normális és hét szökőév van.  A tavaszi időszakban van a szökő hónap, ádár hónapból lesz kettő!  Így, ha nem is napra pontosan, de „helyreáll” a napév, és a holdév ciklusa: a tavaszi ünnepek, tavaszra az őszi ünnepek őszre esnek.

A zsidó időszámítás a Világ Ószövetség szerinti teremtésétől kezdődik. Ezt a régi bölcsek számították ki a Tóra alapján. Most 5778-at írunk. A zsidó hétköznapokban a „rövid” évszámot használják, egészen egyszerűen az 5000-et elhagyják, és csak 578-at mondanak.

A Dohány utcai zsinagóga átadásának évszáma, az 1859 a zsidó naptár szerint 5619, vagy a rövid dátum szerint 619. Az átváltás nem túl bonyolult, mert a rövid dátumhoz 1240/1241-et (ha a zsidó új év előtt volt, akkor 1240, ha utána, de még december 31-e előtt, akkor 1241-et) hozzáadva, megkapjuk a Gergely-naptár szerinti évszámot.

A szombat, a sábesz is mindig este kezdődik, és estig tart, és a havdala szertatással kezdődik az új hét…
(Vendégszerző: Prinner Gábor levéltáros
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)