Pálinkás József: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége visszanyerte közpénz jellegét

Hiába ért el rekordnyereséget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a gyenge forinton, a megelőző évi 57,1 milliárd forint után tavaly 402 milliárd forintos veszteséggel zárta– derült ki az éves jelentésből. A jegybank mérlegfőösszege 6,7 százalékkal 28 061 milliárd forintra nőtt az elmúlt év során. A veszteségnek betudhatóan a bank saját tőkéje egyetlen év alatt harmadára, 799 milliárd forintról 255,9 milliárdra zuhant.

Szia uram! Állampapír érdekel?

„Lepje meg gyermekét vagy saját magát magyar állampapírral!”

– hirdeti a kormány a KRÉTA-rendszerben. Úgy tűnik, már nemcsak a lakosság megtakarításait, hanem a gyerekek zsebpénzét is a lakossági állampapírok felé terelnék. Orbán Viktor pénteki kinyilatkoztatásában egészen nyíltan beszélt arról 4-szer is elismételve, hogy

a társadalmi finanszírozásra is szüksége van a kormánynak, ezért nem mindegy, hogy háborús időben hol tartják az emberek a megtakarításaikat – viszont a kincstárjegyekkel, állampapírokkal jól is kell járniuk. Ezért hoztak olyan intézkedéseket, melyek a bankok helyett az állampapírok, kincstárjegyek felé terelik a megtakarításokat, és ezért adóztatják meg a bankbetéteket – hisz ha a bankbetéteknek alacsonyabb a hozamuk, értelemszerűen nem lesznek olyan vonzók.

A miniszterelnök szerint ez ideiglenes, háborús intézkedés, a háború végén ki fogják vezetni.

Pálinkás József olvasata…

Az MTA volt elnöke magyarra fordította a fentieket:

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége visszanyerte közpénz jellegét. A nyereség elvesztette, a veszteség visszanyerte.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) horribilis veszteségét a lakosság fizeti meg. Adó- és járuléknövekedés, infláció, és még amilyen sarcot kitalálnak formájában. Az MNB vesztesége 2023-ban 2000 milliárd forint lehet. Ezt az óriási veszteséget az állami költségvetésből fedezzük.

Talán közérthetőbb, ha figyelembe vesszük, hogy csak a 2023-as veszteség minden magyar állampolgártól (csecsemőket is beleértve!) 200 000 (kétszázezer) Ft-ot von el. Egy négyfős család esetében ez 800 000 (nyolcszázezer!) forint. Ez utóbbi 5 333 000 forint éves jövedelem személyi jövedelemadója.”

Juszt László szerint….

“Háborús időkben az segít a kormánynak, aki a pénzét állampapírokban tartja.”

Örvendeztetett meg Orbán pénteken ezzel a mérhetetlenül nagyívű találmánnyal. Miért nem kérdezte meg a kedves apukát, akinek még emlékezni kellene arra, hogy ilyen is volt már? Egyre gyakrabban utánzott politikai példaképe, Rákosi vezette be, s akkoriban úgy hívták BÉKEKÖLCSÖN.

Valamikor a 80-as években találtam meg a szüleim által az ötvenes években “jegyzett” kölcsönről szóló papírokat, a fehérneműs szekrény aljában.

Több ezer forintról volt szó, ami amikor megtaláltam már annyit sem ért, mint a papír, amire nyomták. Csakhogy amikor azokat kibocsátották, akkor a II. világháború után voltunk, s az ország romokban. (Jó! Gazdaságilag ma is romokban van.)

Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy sok reményünk nem lehet azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a sorsa a “mostani jegyzésnek”.

Ebből az időből származik az anekdota. Keleti László, az Operett színház színésze, a Csin-bum cirkusz népszerű Szamócája a színház titkárságán ült, s hallgatózott. Odabent a színház vezetői vitatkoztak.

• Mennyi legyen Latabárnak?
• Minimum 1500.
• Jó, de akkor Honthynak minimum minimum 2000 kell.
• Igen, de akkor mennyi legyen Rátonyié?

Ebben a pillanatban elfogyott Keleti László türelme. Felállt és berontott az igazgatósági ülésre.

• Felháborító, hogy már mindenki sorra került. De rólam még szó sem esett. Fényes Szabolcs, aki akkoriban a színház igazgatója volt, azonnal kapcsolt, hogy Keleti azt hiszi prémiumosztásról van szó.
• És mennyit szeretnél Lacikám?
• Hát ha a Latabár 1500, akkor én is legalább annyit.
• Jó. Rendben. Zsuzsika – fordult a titkárnőhöz – kérem jegyezze, Keleti László elvtárs önszántából jegyez 1.500 forint békekölcsönt…

S ezzel egy időben egy széket nyomott a hirtelen elfehéredett Szamóca alá.”