Kerítésen innen
Az iskolák, óvodák, posták, boltok, bankfiókokat megtizedelték, most a kocsmákon a sor – Falusi pillanatkép
„Italüzlet, kávézó, zenés-táncos szórakozóhely” a hivatalos megfogalmazása annak a csoportnak a KSH-kimutatásokban, ahová a talponállókat, kiskocsmákat sorolják. 2010-ben 21500, 2023-ban 12200 kocsma volt Magyarországon. Vagyis 13 év alatt megszűnt a kocsmák 45 százaléka.
„Italüzlet, kávézó, zenés-táncos szórakozóhely” a hivatalos megfogalmazása annak a csoportnak a KSH-kimutatásokban, ahová a talponállókat, kiskocsmákat sorolják. 2010-ben 21500, 2023-ban 12200 kocsma volt Magyarországon. Vagyis 13 év alatt megszűnt a kocsmák 45 százaléka.
Ez nem azt jelenti…
A fenti adat messze nem azt jelenti, hogy mérsékletet tanúsít a magyar és látogatottság hiányában zárják be a kocsmárosok üzleteiket. Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint
„ma Magyarországon körülbelül 900 ezer alkoholista ember él, és az egy főre eső alkoholisták számában az ország az első helyen van az Európai Unión belül.”
Iszunk rendületlenül, de hol „váltjuk meg a világot”?
A fenti adat magyarázata az lehet, hogy a szegényedő köz inkább otthon gurítja le, amit még bír a pénztárcája, ami sokszor kétes eredetű nedű. Az ATV Híradója három települést választott ki, ahol eltűntek a kocsmák, az ország különböző térségeiben forgattak. A somogyi, 1200 lakosú Mezőcsokonyán négy kocsma is volt egykor, mára azonban már egy sem üzemel.
„Ez egy megszokott összejöveteli hely volt, nem csak az italosoknak, hanem azoknak is, akik beszélgetni szerettek. Ők is hiányolják ezt”
– mondta Ballér Péter polgármester. A nógrádi Szécsényhez tartozó Benczúrfalván sincs már kocsma, a régi helyén egy üres telek található. A szabolcsi Vásárosnaményhez tartozó Gergelyiugonyán sincs állandó kocsma.
„A kikapcsolódás olyan formája, hogy kocsmázás, az háttérbe szorult és ez szerintem örömteli dolog. Azt is látom, hogy amikor valaki esetleg betér este a városban szintén szintén komoly számban csökkent kocsma, vagy vendéglátó egység valamelyikébe, akkor kevesebb időt tölt el és megy haza a családjához”
– nyilatkozott az ATV-nek Vásárosnamény város polgármestere, Filep Sándor.
Tablettás, vagy szőlős…?
A borhamisítás leggyakoribb formái az adalékanyagok használata, a hamis címkézés és amiről a legtöbben hallanak, a nem szőlőből készült borok. Kezdjük is ezzel. Ennek is két formája van.
- A jobbik eset a “lőré”, mely úgy készül, hogy a must kiforrása után a hordó alján maradt seprűt (szárazanyagban és aromában még nagyon gazdag) vízzel felöntik, majd cukor hozzáadása után újból kierjesztik.
- A rosszabbik formája a tablettás bor. Tudjátok, a Gondűző, Barátok bora, Csövidinka és még sorolhatnám. Ezek a csodák szőlő nélkül, kizárólag a fentebb ismertetett adalékanyagok vegyítésével készült borutánzatok. Elsősorban fehérbor-utánzatokat állítanak így elő. A sárgás színt régebben szalma- vagy kukoricaszár beleáztatásával érték el. Jellemző “termőhelye” többek között a Soltvadkert-Kecel-Kiskőrös magyar Bermuda háromszögnek nevezett térség.
Az adalékanyagok hozzáadása a borhoz szintén borhamisításnak minősül. Sokan például a bor természetes glicerintartalmát növelik utólag hozzáadott tiszta glicerinnel. Ezzel teszik testesebbé a bort, hogy így váljon olajosabbá. A savpótlás vagy cukoremelés uniós törvényben szabályozott módon kirívó évjáratokban bizonyos mértékben megengedett. (forrás)
