Kerítésen innen
Frissítve! MTA-közgyűlés – Lovász: garantálni kell a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét, feltételeinek stabilitását
A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének – jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében.
„A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk”
– fogalmazott Lovász László. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli.
Hozzátette: egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását – hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy „ez most a mi legnagyobb felelősségünk”.
„Decemberben hitet tettem az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett és a közgyűlés nagy többséggel támogatott. Majd fél évvel később, sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismertem meg akadémiánknak, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőlem”
– mondta Lovász László.
Európa élvonalában
Az elnök szerint az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. „Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy „az akadémia a kutatóhálózat teljesítménye számára nem akadályt, hanem garanciát jelent” .
A köszöntőt követően Lovász László akadémiai elismeréseket adott át. Ezután zárt munkaközgyűlés kezdődött, amelyen az elnöki beszámoló után a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontjaként a jelenlévő csaknem félezer tudós az MTA kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd.
Tüntettek az MTA dolgozói
A szavazás után a főtitkári beszámolókat hallgathatják meg az akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők. A munkaközgyűlés ebédszünetében, várhatóan 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatón ismereti a döntéseket.
Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka, majd tudományos előadásokat hallgat meg a közgyűlés. Ugyancsak kedd délután tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen az Arany János-díjak és az Arany János-érem átadása után, a díjazottak tartanak előadásokat. Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor – a közgyűléshez kapcsolódva – a Fiatal Kutatók Fórumára.
MTI/Illyés Tibor
A közgyűlés kezdete előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma demonstrációt tartott az MTA székháza előtt.
Akadémiai elismeréseket adott át Lovász László
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 191. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat.
Akadémiai Aranyérem
Az Akadémiai Aranyérmet Harmathy Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék professor emeritusa vehette át a magyar civilisztika terén végzett kiemelkedő oktató-, tudományos és tudományszervező munkája, valamint az Akadémiához évtizedeken át szorosan kapcsolódó értékes közéleti tevékenysége elismeréseként.
Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.
Akadémiai Díj
Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült Baloghné Bereczky Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense, a hemosztázis-rendellenességek vizsgálatában és az öröklött trombózishajlam mechanizmusával és diagnosztikájával kapcsolatban tett új felismerései, megállapításai, valamint a trombóziskutatásokban általa kialakított széles nemzetközi kollaboráció elismeréseként.
Bánfalvi Zsófia, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos tanácsadója, a burgonya kutatása terén elért eredményeiért, sikerekben gazdag kutatói, oktatói és tudományos közéleti munkásságáért vehette át az elismerést.
Demeter Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, a nagy hagyományú magyar Balkán-kutatás terén folytatott, nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységéért, tudományszervezői munkásságáért és a Hungarian Historical Review-ban végzett szerkesztői munkájáért részesült Akadémiai Díjban.
Farkas István, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, a megújuló energiaforrások magyarországi széles körű alkalmazása érdekében tett erőfeszítéseiért, a napenergia-hasznosítás területén végzett kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kutatásaiért és iskolateremtő tevékenységéért ismerték el.
Jordán Ferenc, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet osztályvezetője, az ökológiai hálózatok és biológiai rendszerek széles körű vizsgálatáért, a fajok fontosságának mérésére szolgáló, világszerte használt elméleti módszerek kifejlesztéséért, valamint az ökológián kívül sok egyéb témában is használt módszertani fejlesztéseiért vehette át a díjat.
Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a fizikai kémia, a polimerkémia, az anyagtudomány és a tömegspektrometria területén végzett magas szintű, nemzetközileg is elismert tevékenységéért, valamint széles gyakorlati alkalmazást valószínűsítő intelligens anyagok előállításáért vehette át az elismerést.
Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a magyar történeti nyelvészet és dialektológia nélkülözhetetlen forrásának, A moldvai magyar nyelv szótára című munkának a megalkotásában játszott jelentős szerepéért vehette át a díjat.
Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi magántanára, a társadalomszerkezet, a jövedelemeloszlás, a hazai és nemzetközi szegénység és kirekesztés, a jóléti állam gazdaságtana, valamint az értékek és attitűdök területén végzett kiváló szociológiai kutatásaiért, a szociológiát, közgazdaság-tudományt, statisztikát, demográfiát, értékvizsgálatokat egyesítő interdiszciplináris munkássága elismeréseként részesült a díjban.
Megosztott Akadémiai Díjban
részesült Derényi Imre, az ELTE TTK tanszékvezető egyetemi tanára és Palla Gergely, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a statisztikus fizika interdiszciplináris, a fizika és a biológia határterületein végzett, nemzetközi szinten is elismert munkásságáért, a nagy hálózatok belső, sűrűbben összekapcsolt részei közötti átfedések kimutatását elsőként lehetővé tévő munkájáért, valamint e struktúrák gyakorlati és evolúcióelméleti jelentőségének feltárásáért.
Ugyancsak megosztott Akadémiai Díjat kapott Gát György, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, és Weisz Ferenc, az ELTE egyetemi tanára a klasszikus Fourier-, a diadikus és a napjainkban kiemelt fontosságú wavelet-analízis területén elért jelentős, nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei elismeréseként.
Wahrmann Mór érmet
adományoztak Várkonyi Attilának, a FastVentures alapítójának és a Bolyai-díj társalapítójának, a biotechnológia és orvosi technológia területén Magyarország egyik legmeghatározóbb „üzleti angyal” befektetőjeként a növekedésük korai fázisában járó technológiai cégek sikerében és nemzetközi növekedésében elért meghatározó eredményeiért.
Arany János életműdíj
A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János életműdíjat Pozsony Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára, a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke vehette át a néprajzkutatás és folklorisztika terén kifejtett szerteágazó, úttörő és iskolateremtő munkásságáért, amely néprajzkutatók egész nemzedékét indította útjára. Kiemelkedő tudományos tevékenysége mellett hangsúlyos a kisebbségi magyar közösség szolgálatában végzett tevékenysége, intézményszervező aktivitása is.
Akadémiai Újságíró Díjban
részesítette az MTA elnöksége Lacza Tihamért, a pozsonyi rádió magyar nyelvű adásának nyugalmazott szerkesztőjét, Hevesi Endre-díjas tudományos újságírót, több szlovákiai magyar folyóirat, különösképpen a Szabad Újság és a Hét szerkesztőjeként és a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő-riportereként végzett kiemelkedő munkásságáért, negyvennél is több könyvfordításáért, valamint számos ismeretterjesztő kötete elismeréseként.
Az akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot
Az MTA közgyűlése nagy többséggel úgy döntött, hogy az akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot – mondta el Lovász László elnök hétfőn Budapesten. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter viszont közölte, hogy továbbra is az akadémián kívül képzelik el az intézethálózat működését.
A miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az MTA 191. közgyűlésén megjelent több mint 400 köztestületi tag 77 százaléka támogatta azt a javaslatot, hogy az intézethálózat továbbra is az MTA szervezetrendszeréhez tartozzon.
Az MTA, a kutatóintézet-hálózat és a kormány egyharmad-egyharmad-egyharmad arányú delegálási jogot kapna
Lovász László hozzátette: a közgyűlés döntött egy új vezetési struktúra létrehozásáról is a kutatóintézet-hálózat élére, amelyet egy irányító testület alá rendelnének. Mint mondta, elfogadták a tagok, hogy az irányító testület elnöke az innovációs és technológiai miniszter és az MTA elnökének közös javaslatára a miniszterelnök által kinevezett személy legyen.
„Ezzel, úgy vélem, a kormánynak azt az igényét, hogy az intézethálózat irányítására megfelelő befolyása legyen céljainak és igényeinek érvényesítésére, megvalósítottuk”
– hangsúlyozta az elnök.
Hozzátette: a közgyűlés harmadik határozata az irányítótestület összetételében az MTA, a kutatóintézet-hálózat és a kormány egyharmad-egyharmad-egyharmad arányú delegálási jogát rögzítette.
„A negyedik határozat a finanszírozás kapcsán azt rögzítette, hogy az intézményhálózat megfelelő finanszírozás nélkül nem tud működni, tehát alapfinanszírozásra szükség van, legalább a jelenlegi szinten”
– mondta Lovász László, hozzátéve: a közgyűlés megbízta az elnökség vezetőit azzal, hogy folytassanak további tárgyalásokat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM).
A közgyűlés elfogadott egy határozatot
arról is, amelyben a tagok azt fejezték ki, hogy nem tartják elfogadhatónak a
„kényszerítésnek azokat a módszereit, amelyekkel a minisztérium élt”.
Palkovics László a közgyűlés által hozott határozatokat úgy értékelte: a kormány álláspontja nem változott, továbbra is az MTA-n kívül képzelik el az intézethálózat működését, így a hétfői közgyűlésen hozott döntések nagy része ennek nem felel meg, de az átalakítás részleteiről továbbra is tárgyalni fognak.
Kijelentette: a kormány szándéka az, hogy a finanszírozás mértékét jelentősen emelje, de nem abban a formában, ahogyan az MTA közgyűlése azt elképzeli.
Palkovics László megjegyezte:
„nem jutottunk sehova sem”, ezért további tárgyalásokra van szükség, amelyeket már a héten megkezdenek. Beszélt arról is, hogy mindenképpen törvénymódosítást kell kezdeményezni és a tárgyalásoktól függ, hogy ez milyen gyorsan fog megtörténni.
A miniszter az MTA ingó és ingatlan vagyona kapcsán feltett kérdésre azt mondta: az akadémia vagyonát semmilyen módon nem érintenék a szervezeti változások, csak a köztestület vagyonának használatáról kellene egyeztetni.
A DK szolidaritást vállalt az MTA-val
A Demokratikus Koalíció (DK) frakciószóvivője arra buzdította a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjait, hogy ne engedjenek a politikai nyomásnak és továbbra is álljanak ki a szervezet függetlensége mellett.
Gréczy Zsolt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Tudományos Akadémia aznap kezdődött közgyűlésére reagálva hangsúlyozta, hogy pártjuk szolidaritást vállal az MTA-val. A képviselő hozzátette, tovább folyik az az áldatlan vita a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány között, amelynek tétje a magyar tudomány és kutatás függetlensége. A kabinet ugyanis úgy tesz, mintha az általa adott forrásokért cserébe kérhetné az akadémiai kutatóhálózat függetlenségének felszámolását – fogalmazott.
(Forrás: MTI)
Szerző
