Banánköztársaság
Náci beszéd a magyar parlamentben
Sok mindent hallottunk, olvastunk már – sok mindenre mondtuk már azt, hogy ez vagy amaz a szöveg ilyen vagy olyan vonatkozásban mintha náci mintákat követne (igyekszem körültekintően fogalmazni). Mégis: alighanem Kocsis Máté mai fölszólalása az első, amelyet elintézhetünk azzal a szóval, hogy náci.
A kormánypártiaknak tetszett
Vagy talán mégsem? Hiszen csupán a Keresztapa útmutatását („népességcsere”, „a spekulánsok már csak ilyenek”) váltotta aprópénzre… És a kormánypárti képviselők nagy tetszéssel fogadták. Ellenzékiek, gondolom, nem voltak a teremben: ha lettek volna, bizonyára Kocsisba fojtják a szót, aztán nagy zajjal kivonulnak…
Mit lehet erre, erről mondani?
Igazán megállhatnánk már egy picit, csak a gondolkodás kedvéért, ugyi… Vagy bízhatunk abban, hogy a náci retorikát mégsem fogja követni a nácik gyakorlata..? Ami azt illeti, az utóbbiban magam is biztos vagyok – ahogy abban is, hogy tartósan nem lehet tisztességes emberként ilyen országban élni.
Itt a szöveg a maga valójában. Még kódoltnak sem mondanám, csak hazugnak, aljasnak, rágalmazónak, uszítónak és ócskának – szóval mocskosnak, nácinak. Bizonyos szervezeteknek, személyeknek címzett, életveszélyes fenyegetésnek…
No és persze Dömötör Csaba „válaszolt”…
Szerző
