Kerítésen innen
Nagy Mártonék benézték -félreértették?- Brüsszel jelzését: nem lezárják, csak átmenetileg szüneteltetik az eljárást Magyarországgal szemben
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az Európai Bizottság javasolja a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését, de a Bizottság a Portfolio megkeresésére egyértelműsítette: nem az eljárás lezárásáról, hanem a korlátozó intézkedések átmeneti szüneteltetésről van szó.
Értő olvasás…?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken közleményt adott ki, amely szerint
az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) függessze fel a Magyarországgal szemben tavaly ősszel megindított túlzottdeficit-eljárást (EDP).
Azt állítják, hogy
Brüsszelben úgy ítélik meg, hogy hazánk – a megnövekedett védelmi kiadások ellenére – hatékony lépéseket tett a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
A Portfolio megkeresésére azonban az Európai Bizottság szóvivői szolgálata jelezte:
pontosításra van szükség, ugyanis jelenleg pusztán arról van szó, hogy Magyarország jó úton halad a hiány csökkentésében, és ezért nem szükséges az eljárás további szigorítása, az függőben marad.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Ez a lebukás gyorsan ment…
A túlzottdeficit-eljárásokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szabályozza. Az eljárás elindításához a Tanácsnak hivatalosan meg kell állapítania a túlzott hiány tényét (126. cikk 6. bekezdés), és ajánlásokat kell megfogalmaznia a korrekcióra (126. cikk 7. bekezdés). Ezután a Bizottság értékeli, hogy az érintett tagállam végrehajtotta-e az ajánlott lépéseket.
Amennyiben a tagállam együttműködik és érdemi korrekciót hajt végre, az eljárást függőben tartják (put in abeyance), de nem zárják le: a tagállam folyamatos megfigyelés alatt marad, amíg a hiány 3 százalék alá nem csökken. Az eljárás bármikor újraaktiválható, ha a vállalt költségvetési céloktól eltér.
Lényegében ebben a fázisban volt eddig is Magyarország, retorziós intézkedéseket nem vártak el, azonban megkövetelték, hogy a kormány készítsen egy középtávú fiskális strukturális tervet, amelyben a megugrott költségvetési hiány és államadósság csökkentésére vállal egy pályát. Erről februárban állapodott meg a kormány is az uniós végrehajtó testület.
A Bizottság megállapítása szerint Magyarország 2025-re tervezett nettó kiadásnövekedése ugyan túllépi a korrekciós pálya felső korlátjaként vállalt 4,2 százalékot, azonban a védelmi kiadásokra tekintettel ez a túllépés a NEC (National Escape Clause – nemzeti menekülési záradék) által biztosított mozgástéren belül marad. Ez a jogi lehetőség az új költségvetési keretrendszer alapján került bevezetésre, lehetővé teszi, hogy a tagállamok 2025 és 2028 között a GDP 1,5%-áig terjedő többletkiadást eszközöljenek védelemre anélkül, hogy ezzel megsértenék a fiskális fegyelmet.
A számítás alapja azonban a 2021-es katonai ráfordításait jelenti,
az ahhoz képesti GDP-ráfordítási arány szerint számolják ki, hogy mekkora mozgásteret kap a védelmi kiadások fokozásával egy tagállam. A szerdán kiadott, az Európai Bizottság által összeállított 2025-ös országjelentés alapján ez Magyarország esetében 0,9 százaléknyi plusz fiskális mozgásteret jelent, amit nem vesznek a hiányszabályok megsértésének.
A Bizottság szóvivője ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni:
az eljárás jelenleg nem szűnik meg, és annak végleges lezárásáról most nincs is szó. csupán arról van szó, hogy az EDP egyelőre nem halad tovább a szankciós szakasz felé, mivel a jelenlegi költségvetési pálya – különösen a védelemi kiadások figyelembevételével – megfelel az elvárásoknak.
Szerző
