Kerítésen innen
Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékeznek a keresztények
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményben.
Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt – írták.
Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.
Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.
A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.
A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása „az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg” – fogalmaztak.
Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét.
A hívek könyörgése után a pap a virágvasárnap letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik a feszületet, és térdet hajtanak előtte – olvasható az MKPK közleményében.
A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.
Egyházak: Húsvét ünnepe arról tanúskodik, hogy Isten az élet oldalán áll
Húsvét ünneplése évről évre arról tanúskodik, hogy Isten az élet oldalán áll – olvasható a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közös húsvéti üzenetében.
A dokumentumot Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke, Steinbach József, a MEÖT elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint az ökumenikus tanács tagegyházainak – református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, anglikán és ortodox – vezetői írták alá.
Az egyházi vezetők üzenete szerint Isten „egyházára bízta azt a hírt, hogy a keresztre feszített Jézus harmadnapon feltámadt”. „Így lett a Betlehemben született, a Golgotán keresztre feszített és a harmadik napon feltámadott Jézus a Krisztus, a mi Urunk és Megváltónk”.
Hozzátették: „elmondhatjuk az egyház Szentírásra alapozott bizonyságtételeként, hogy Jézus szerzett nekünk is bűnbocsánatot a kereszten, s feltámadásával legyőzte a bűn és a halál hatalmát”.
Az egyház népe bízhat abban, hogy az élő Jézus Krisztus nem hagyja magára. A keresztények mint Isten gyermekei napról napra átélhetik és megtapasztalhatják, milyen fontos az élet, „mert az élet Jézusé, s aki Jézusé, azé az élet is” – fogalmaztak.
„Isten áldásaként ezt a tudást, ismeretet, hitet és vallomást kívánjuk megélt tapasztalatként minden keresztény ember életébe” – tették hozzá.
Jézus halálának lehetséges időpontja
Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje csillagkép látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges. Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3. Ezen a napon részleges holdfogyatkozás is volt.
A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a szinoptikus evangéliumok és János evangéliumának beszámolói közötti látszólagos eltérések. A fontos egyetértés az evangéliumok között az a tény, hogy a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 36 között. Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján) csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre. Érvek szólnak mindezen évek mellett: Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében, Keresztelő Szent János pedig Tibérius császár uralkodásának 15. évében kezdte el nyilvános munkásságát. Emiatt a keresztre feszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tennünk. (Bővebben a Wikipédiában)
(Forrás: MTI, Wikipédia)
https://varosikurir.hu/peszah-a-kivonulas-unnepe/
Szerző
Friss
- Jól teszi, ha szerdától péntekig ki sem mozdul otthonról Budapesten
- Perintfalvi Rita: nerisztáni csinovnyikok, ezért nem értitek a „hősnek lenni” kifejezést!
- Félmeztelen nő borzolta a kedélyeket az M7-es autópályán
- Ennek a 3 csillagjegynek nem sok örülni valója van azon amit megtudtunk a jövőjéről
- Egy gyönyörű barátság kezdete
- Tovább dagad az Orbán Balázs botrány – A Momentum nem engedi el a politikai igazgatót grabancát
- Sok hűhó semmiért: mindegy, hány nevet biggyeszt magára Rogán ex felesége, marad Gaál Cecília
- Az Orbán-lány, aki bármit felvehet, hiábavaló, mert nem viseli, hanem hordja!
- „Szia uramék” játszadoznak, mi fizetünk? – Ezt a kört Mészáros nyerte, ö volt a soros…..
- Elment Forgács Gábor – Újabb nagy nevettető hagyott itt bennünket