Banánköztársaság
Napló Hungarikum 30. – A sorozat küldetését a választással befejezettnek tekinti……
Kis történelmi jövőkép – Kérdezz! Felelek. – Búcsúzik a Napló Hungarikum Tisztelt Olvasók! Ez a Napló Hungarikum sorozat utolsó bejegyzése. A vasárnapi választás mindenképpen sorsforduló lesz, akár győz az ellenzéki szövetség, akár Orbán marad a kormányrúdnál, Magyarország kormányzása minden jel szerint megváltozik, s ennek értékelésében a Törvény Keretei Között Mérsékelten Haladók Pártja már nem vesz majd részt, mert küldetését a választással befejezettnek tekinti.
Kis történelmi jövőkép – Kérdezz! Felelek. – Búcsúzik a Napló Hungarikum Tisztelt Olvasók! Ez a Napló Hungarikum sorozat utolsó bejegyzése. A vasárnapi választás mindenképpen sorsforduló lesz, akár győz az ellenzéki szövetség, akár Orbán marad a kormányrúdnál, Magyarország kormányzása minden jel szerint megváltozik, s ennek értékelésében a Törvény Keretei Között Mérsékelten Haladók Pártja már nem vesz majd részt, mert küldetését a választással befejezettnek tekinti.
A gondolati csapongás megengedett
Az utolsó taggyűlésre teljes létszámban megjelent a tagság, azaz mindkét beltag, és a törzskocsma közönsége, valamint személyzete. Ezen a kongresszuson kimondtuk a párt megszűnését, miközben, a tagság – magánszorgalomból – továbbra sem hagy fel a honi sörök minőségének ellenőrzésével, ez utolsó alkalommal még véleményt cserélünk a honi közélet aktuális eseményeiről. Napirendünk szerint a választásról csevegünk, de minden gondolati csapongás megengedett, lévén hogy a fontos közéleti események majd’ mindegyike befolyásolhatja a szavazás eredményét. A kérdés, amelyre választ kellene találnunk, így hangzik: április 3. után mi, magyarok, mindannyian – milyen országban akarunk élni? Hogy most milyen országban élünk, azt tudjuk. A bőrünkön és a bőrünk alatt is érezzük. A jövőt illetően a válasz ott rejtőzik a ma még üres szavazó-urnákban. S amint mindenki megkapta első korsó sörét, pártelnökként magamhoz ragadtam a szót.
Kint vagy bent?!
Amint én látom, a választás ezúttal tétre megy (sőt helyre is, befutóra is), s a tét – lényegére csupaszítva – annyi, hogy – vagy kifelé tartva az Európai Unióból és a jogállamból – a nemzet gazdagságából továbbra is irdatlanul nagy rész jut-e maffiavezér Orbán Viktornak, és a népességben egy-két százaléknyi siserahadának; vagy visszatérünk Európába, európai jogi, erkölcsi és – nem utoljára – tisztességes elosztási viszonyok közé. A kérdés mintegy adódik így választások előtt: mit értünk el mi, magyarok 12 év orbáni kormányzás alatt? A részletekről majd köteteket írnak a politikai elemzők, utóbb pedig a történészek, mi keressünk egyszerűbb választ a kérdésre.
Boldognak lenni
Az ENSZ 2012 óta adja ki évente a Világboldogsági Jelentést, amely az állampolgárok általános közérzete alapján rangsorolja a világ országait. A nemrégiben megjelent, 2021-es jelentés biztosan rendhagyó, mert a koronavírus-járvány jócskán befolyásolta az emberek boldogság-érzetét, az élmezőnyben azonban a korábbi évekhez képest lényeges változás nem állt be. A kutatás során olyan tényezőket vettek figyelembe a rangsor felállításánál, mint
- az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP);
- a szociális ellátás minősége;
- az egészségben várhatóan eltöltött évek száma;
- a tetszőleges életforma megválasztásának szabadsága;
- a társadalomban tapasztalható nagylelkűség és bőkezűség;
- a korrupció jelenléte; a disztópia, azaz a negatív jövőkép jelenléte.
A lista élmezőnye 2021. évi jelentés szerint:
- 1. Finnország
- 2. Izland
- 3. Dánia
- 4. Svájc
- 5. Hollandia
- 6. Svédország
- 7. Németország
- 8. Norvégia
- 9. Új-Zéland
- 10. Ausztria
…
- 53. Magyarország
Ez a helyezés már-már kiválónak tekinthető, ugyanis a kutatók 2018-ban országunkat még csak a 69. helyre sorolták, 2016-ban Magyarország még csak a 91. helyen állt a listán.
(A vizsgált országok száma nem minden időben volt azonos, ami változtathat a sorrenden, de az eredmény így is autentikusnak tekinthető) Uniós összevetésben jelenlegi helyezésünk már nem igazán kedvező, amennyiben a tagországok között mögöttünk csak Görögország, Portugália és Bulgária áll. A régiós országokkal összevetve Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország után az utolsók vagyunk, jóllehet a G7 portál cikke szerint 2017 és 2019 között Magyarország boldogság-indexe érte el a legnagyobb javulást. A sorrend a 2008-2012 közötti időszak vizsgálata alapján ugyanez volt.
Utolsónak lenni, elsőségről papolni
Vagyis egyfelől Orbán és kormánya jól irányította az országot, mert – a boldogság-index javulása is mutatja – rohamléptekkel haladtunk előre; papol is sokat mindenféle elsőségünkről; másfelől Orbán és kormánya (nyalonchada a T. Házban) pocsék teljesítményt nyújtott, lévén hogy az EU-ban mégis az utolsók között, és regionálisan az utolsók vagyunk, pedig ez idő alatt az EU-tól (az idei évig) minden évben megkaptuk a magyar GDP négy-öt százalékát nettó támogatásként. Vagyis mindent összevetve ma boldogabbak vagyunk, mint voltunk tegnap, de ha a nemzet előtt a minimális cél az EU átlagának, vagy inkább az osztrákok színvonalának az elérése, akkor világosan látható, hogy a kormányzás 12 év alatt mutatott teljesítménye az új periódusban nem lesz elég a gyorsabb emelkedéshez, mondjuk az első húszba-huszonötbe kerülésünkhöz.
A sillabusz
Itt állunk a választás előtt a változások kapujában, próbálunk számvetést készíteni a magunk módján olyképpen, hogy a minden tagunk feltesz jelenről-jövőről egy-egy kérdést, és ismereteink alapján foglaljuk a lehetséges választ táblázat-félébe, ami amolyan házilag barkácsolt sillabuszként, segédeszközként szolgálhat az olvasóknak eldönteni a fülke magányában, hogy hova tegyék az x-et.
– Rendben! Az első kérdést mindjárt felteszem, hogy eleve tisztázzuk a helyzetet! – szólalt meg a hátsó, árnyékban rejtőző asztaltól az örök renitens: – Bármely kérdés feltehető, vagy vannak tabu témák és személyek?
– Közéleti ügyekben bármely kérdés bárkiről indokolt lehet, de családokról, magánéletről, ebben a körben nem faggatózunk! Rövid kérdéseket kérek, és lehetőleg rövid válaszokat adok (adunk, mert bárki hozzászólhat). Miután a Fidesznek nincs hivatalos választási programja, a maffiapárt szándékait illetően a kérdésekre csak részleges, néha csak elejtett információkra, illetve Orbán Viktor tényleges tevékenységére támaszkodva adhatunk választ, amelyekben szükségképp sok esetben lesz feltételezés.
De mert a TKKMHP közvetlen kapcsolatokat nem ápol az Egységben Magyarországért szövetséggel sem, adódhatnak olyan kérdések is, amelyekre ugyancsak feltételezésekkel tudunk majd válaszolni. A kérdésekbe egyébként nem viszünk szerkesztett rendszert, hiszen egy kocsmában ülünk, s kinek-kinek a gondolatai szabadon csaponghatnak.
Technikailag ez talán úgy lesz a legjobb hogy felállítjuk a ha…-akkor…sémát, vagyis milyen választ ad (most vagy majd) az Egységben Magyarországért (EM) a kérdésre akkor, ha megnyeri a választást, és milyet a Fidesz (F). Vajon mit hoz a jövő? Most kérjük ki a következő korsót és lássunk neki! Az első kérdés joga legyen a pultosunké, aki gondoskodik ellátásunkról.
EU-ban, NATO-ban
– Kérdés: Tagjai maradunk-e az Európai Uniónak és a NATO-nak, vagy kompország ismét áthajózik a keleti partra?
– Válasz: EM: Biztosan tagjai maradunk az EU-nak, a NATO-nak, és azt kívánjuk, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen, és ezt szövetségeseinkkel együtt a magunk eszközeivel is elősegítjük. Normális (főként üzleti) kapcsolatokat ápolunk a nagy keleti országokkal, mint az EU többi tagja, de feltehetően csökken a Türk Tanács (eddig sem valami nagy) jelentősége országunk életében. A nagy Keleti Nyitás nevű szélhámosságnak – annyi!
– Válasz: F: Magyarország nemzeti érdeke az uniós tagság – állítja a Fidesz minden hivatalos megszólalásában. Ámde az Unió a világban sok minden rosszért felel az elhibázott politikával, s a brüsszeliek egyébként is a Soros-birodalom markában vergődnek. (Erősen valószínű, hogy Orbán Viktor, miután megszűnik az uniós pénzfolyam, kivezeti az országot az EU-ból, mert a közösség nagyon zavarja kizárólagos hatalmának gyakorlásában. Ezt nem vallja be, de tettei előrevetítik. A NATO-nak tagjai maradunk, hacsak a felfedett árulások miatt éppen a NATO nem vet véget tagságunknak. De ez nem túl valószínű!)
– Kérdés: Megkapjuk-e majd az EU-tól a helyreállítási támogatásokat, a hiteleket, a költségvetésben kialkudott támogatásokat, az agrárium pénzeit, hét év alatt mindösszesen 40 ezer milliárd forintot?
– Válasz: EM: Igen, de csak akkor ha Magyarországon helyreállítjuk az uniós normáknak megfelelő jogállamot. Garantáljuk a bíróságok függetlenségét, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságát, az állami korrupció megszüntetését és ennek ellenőrzését, csatlakozunk az uniós ügyészséghez. Vagyis újjáépítjük a parlamentáris demokráciát.
– Válasz: F: Igen. Az a pénz nekünk jár!
Ha pénzről van szó
– Kérdés: Mennyi lesz a kereset?
– Válasz: EM: Azt ne remélje senki, hogy április 4-től újabb pénzeső lesz, mint volt kora tavasszal a fideszes voksokért. De felszámoljuk az értelmetlen állami pazarlást. Nem lesz több stadion közpénzből, nem lesz TAO pénz csak haveroknak és ügyetlen focistáknak, egy kilométer út nem kerül majd nálunk kétszer annyiba, mint Szerbiában vagy Horvátországban, s nem költünk milliárdokat Fudan egyetemre vagy Budapest-Belgrád kínai vasútra vagy Paks II-re. Az így megspórolt pénzből jut a nagyon lemaradottak, vagyis a pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók, szociális, munkások, az egyenruhások fizetésére, a családi pótlék, a nyugdíjak és a minimálbér emelésére.
– Válasz: F: Ha munka van, minden van. A pedagógusok követelései indokoltak, kapnak is majd emelést több lépésben, ez benne van a terveinkben. És mindenki más is, de a költségvetés előbb kiigazításra szorul – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az infláció megfékezése
– Kérdés: Nagy a drágaság. Túl nagy! És állítólag minden sokkal drágább lesz még az idén. Hogy’ fogják ezt megfékezni?
– Válasz: EM: Csodákra nem vagyunk képesek. Sajnos háború van, a világban általános infláció van, az energiaárak még most sincsenek a csúcson, s mindez keményen érinti országunkat is. A rezsicsökkentést például most sokan élvezik, de az importált olajért, gázért mindannyian közösen fizetünk, s a legjobban az jár, aki magas jövedelméből a medencéje vizét fűti az olcsóbb lakossági energiával. A rezsi-kedvezményeket a rászorultaknak kell megkapni, a gazdagok fizessenek piaci árat. Ami pedig az élelmiszerárakat illeti, a további áremelkedést az adók csökkentésével lehet elkerülni. A vevők persze nem kapják majd olcsóbban a portékát, amíg a normális piaci viszonyok helyre nem állnak, de legalább remélhető, hogy az árak egy ideig stabilan maradnak.
– Válasz: F: Bevezettük több árucikkre az árstopot, s ez jelentősen fékezi az inflációt, tehát ez így is marad, amíg szükség lesz rá. Egyebekben a baloldal megszüntetné a rezsicsökkentést, és ezt nem engedhetjük.
Találós kérdés: ki fizeti?
– Kérdés: Irdatlanul magas az államadósság és a folyó költségvetés hiánya? Ki fogja ezt visszafizetni, és mikor?
– Válasz: EM: Bárki nyeri a választást, ezt mi fizetjük, mi mindannyian – évekig. De a jogállami hiátusok felszámolása révén hozzájutunk az uniós támogatásokhoz, s azokat felhasználhatjuk fontos közcélokra, így az adósság-szolgálat nem okoz majd elviselhetetlen terheket.
– Válasz: F: A kormány erről – feltételezhetően – még saját tagjait sem tájékoztatja, de bizonyára remélik, hogy valamiképpen mégis kapnak uniós támogatást (még a kilépés előtt), vagy ha nem, újabb hitelt vesznek fel a pénzpiacon, kerül, amibe kerül. No és persze lesz költségvetési kiigazítás is, de hogy mekkora és mely területeket érint majd, az a jövő és Orbán Viktor titka.
És a közszolgáltatások?
– Kérdés: Meggyógyul-e valaha az egészségügy?
– Válasz: EM: Azon leszünk. Az egészségügyi szakszemélyzet megkapja a már nagyon időszerű béremelést, a rendszer szervezésébe és irányításába visszavezetjük a szakértelmet és a józan észt, eltöröljük a szolgálati rabszolgatörvényt, és átalakítjuk a finanszírozási rendszert. Kutya nehéz feladat lesz, s meglehet, a ciklus végén még maradnak teendők. De ez a szándékunk.
– Válasz: F: Az egészségügy máris a csúcson teljesít, például a járvány kezelésében kiválóan vizsgázott. A várólisták csökkennek, az orvosok komoly fizetésemelést kaptak, sok kórház megújul, a gyógyító munka eredményes. Így lesz a jövőben is.
– Kérdés: Lesznek-e Magyarországon iskolák és egyetemek, vagy az oktatásból mind nagyobb számban hülyegyerekek kerülnek a munkaerőpiacra?
– Válasz: EM: A központosítást megszüntetjük, a tanszabadságot visszahozzuk, a pedagógusokat érdemük szerint megfizetjük, terheiket csökkentjük, a kötelező képzési időt 18 évre emeljük, a sztrájkot korlátozó gyalázatos rendeletet visszavonjuk. Az egyetemeket (tudományos intézeteket)visszavesszük a Fidesztől.
– Válasz: F: Az utóbbi évtizedek legkiválóbb oktatási reformja zajlik, előtérbe kerül a nemzeti (érdekű) nevelés és oktatás, az egyetemek pedig az új rendszerben kiválóan teljesítenek. A cél az, hogy a magyar egyetemek bekerüljenek a világ legkiválóbb intézményei közé
– Kérdés: Az önkormányzatok visszakapják-e valaha bevételeiket, hatásköreiket, s képesek lesznek-e amúgy igazán szolgálni a lakosságot?
– Válasz: EM: Igen
– Válasz: F: A válsághelyzetek megoldásából az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket, a kormány pedig, ahol ez szükséges, központi forrásokból kompenzálja a kieső bevételeket. Budapestnek erre nincs szüksége, mert Budapest az ország leggazdagabb városa, és rengeteg mozgósítható tartaléka van. Csak ész-szerűbben kellene gazdálkodnia, nem a központi elvonások miatt nyavalyognia!
Múzeumok, stadionok, zárt intézetek
– Kérdés: Van-e remény arra, hogy Demeter Szilárd kultúrpápát elküldik a jó fenébe?
– Válasz: EM: Van. Talán április 4-én még nem, de 5-én már biztosan (a pereputtyával együtt)
– Válasz: F: Demeter Szilárd és Vidnyánszky Attila kiválóan végzi munkáját, s csak a baloldal acsarkodik rájuk. Elmozdításukra nincs ok!
– Kérdés: Lesz-e még tisztességes, eredményes magyar foci?
– Válasz: EM: Amíg Orbán Viktor a szövetségi kapitány, addig nem.
– Válasz: F: Az Orbán-kormány megteremtette a siker anyagi feltételeit, a győzelmek nem maradhatnak el. Legutóbb például Észak-Írországot vertük meg Belfastban. Előre megyünk, nem hátra.
– Kérdés: Börtönbe vonul-e Völner Pál, Boldog István, Simonka György, és velük együtt a sok-sok fideszes országos potentát és helyi kiskirályok hada, akik milliárdok eltüntetésével vádolhatók?
– Válasz: EM: Bíróságok előtt bizonyíthatóan elmarasztalható uracsok és hölgyek – egészen biztosan. De népítélet nem lesz!
– Válasz: F: Magyarország jogállam, az ügyészek és bírák teszik a dolgukat. De mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, azaz mindenkit ártatlannak kell tekinteni addig, amíg bűnösnek nem bizonyul a megfelelő fórum előtt tisztességes eljárás után. A korrupt bűnözőket a baloldalon kell keresni!
– Kérdés: Visszakapják-e alkalmilag sötét és sunyi módszerekkel elsinkófált javaikat a károsult vállalkozók, trafikosok, gazdák és tenyésztők, a becsapott lakásvásárlók, és az új világítási rendszerekért nagy pénz fizető, de sötétbe borult települések?
– Válasz: EM: Minden ilyen ügyben nagyon nehéz lesz a bizonyítás, de az újra felépített, független igazságszolgáltatás, ha feltehetően nem is minden esetben, de a károsultak többségét képes lesz kártalanítani és az erőszakos csalókat megbüntetni. Ez a szándék!
– Válasz: F: Orbán Viktor kormányzása idején nem történhettek súlyos visszaélések. Ha mégis, a károsultak tehettek feljelentést, és a bíróság igazságot szolgáltatott nekik (amint ez történt például a kishantosi biogazdálkodók esetében is) Mert Magyarország jogállam, bármit is károg a veszélyes baloldal.
Van-e ennél nagyobb marhaság a tarsolyukban?
Kis politikai kérdés-felelet játékunk itt befejeződött. Ámde ennek a Magyarországnak nevezett diliháznak van még egy kardinális problémája, nevezetesen a kiskorúak nem-váltása és az ehhez kötődő, bár tilalmas propaganda, amelyről a kormány vasárnap a választással együtt népszavazást tartat. Nekem erről az jutott eszembe, hogy a hülyeség nem ragályos, de alkalmilag borzasztóan fertőző lehet.
– Az utolsó kérdés: Ha Isten mindenható, tud-e akkora követ teremteni, amelyet maga sem képes felemelni? Másként fogalmazva: akad-e a Fidesz soraiban olyan szellemóriás, aki az un. gyermekvédelmi népszavazás kérdéseinél tud-e nagyobb marhaságokat kieszelni?
Bevallom, ennek a „népszavazásnak” volt némi szerepe a TKKMHP feloszlatásában, mert beláttam, hogy azoknak a fickóknak, akik képesek ilyesmire milliárd forintnyi közpénzt elpocsékolni, hiába elmélkedünk közügyekről, s mondandónkat hiába öntjük naplóba, el sem olvassák, ha elolvassák, meg sem értik, ha megértik, csak azt hiszik, hogy ellenséges indulatok kifejezését látják.
Kérdéseink nem fogytak el, de az időnk igen. No még egy korsót, kedves olvasók! Egészségükre!
