Kiemelt hírek

Nem igazi Költészet Napja

Megosztás

A Cicerótól származó klasszikus szállóige szerint „inter arma silent musae „, azaz ” háborúban hallgatnak a múzsák „. Olyan időszakokban, melyeket a tartós erőszak és egzisztenciális fenyegetettség jellemez, nem jut elegendő tér a kultúra és a művészetek (a költészet) fejlődéséhez. A költészet napját 1964 április 11-óta ünnepeljük József Attila születésnapján.

2021.04.11 11:55

Kinyó Norbert

Megosztás

A Cicerótól származó klasszikus szállóige szerint „inter arma silent musae „, azaz ” háborúban hallgatnak a múzsák „. Olyan időszakokban, melyeket a tartós erőszak és egzisztenciális fenyegetettség jellemez, nem jut elegendő tér a kultúra és a művészetek (a költészet) fejlődéséhez. A költészet napját 1964 április 11-óta ünnepeljük József Attila születésnapján.

Ez csak közhely ez sem igaz

Ha így lenne nem született volna meg a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, À la recherche…, a Nyolcadik ecloga, az Erőltetett menet.

Radnóti Miklós holttestét, illetve annak feltételezett darabjait 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.

Részlet a Razglednicákból:

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.

Sárral kevert vér száradt fülemen.

(Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)

Egy éve küzd a koronavírussal az egész világ

Van ahol szó szerint arat, aratott a halál. Máshol, mint például Szingapúrban, minimális volt a fertőzöttek és az áldozatok száma is. A kanadai Northwest Territories területén sem jelent meg a koronavírus, ahogyan a Kiribati Köztársaság is teljesen bezárkózott és így megmenekült a pandémiától.

Pandémia ide, vagy oda szerencsére az írók és költők se tették le a tollat.

Persze a magyar Költészet Napját ma nem lehet hagyományos módon megünnepelni, de mindenki elolvashatja kedvenc versét vagy találhat magának újat.

Ma már eljutottunk odáig, hogy egy parlamenti frakcióvezető közleményt juttatott el az MTI-hez amelyben megmagyarázza, hogy

„Kultúránk építőkövei azok a maradandó alkotások, melyek láthatatlanul is összekötik a magyar embereket. Ki ne ismerné és érezné át a magyarság lelkületét Petőfi vagy Ady sorait olvasva?”

Hozzátette: a vers tömör irodalom, amely rövidségében is fontos gondolatokat, érzelmeket hordoz.

Szerencsére nincs igaza

A vers nem instant irodalom, hiszen a haikutól, a szonetten, a száz versszakos hőskölteményen át számtalan formája létezik.

A minimális versszak a sorpár. Kedvelt volt a régi angol irodalomban, a Shakespeare-szonett végén is szerepel.

A tercina („terzina”) a középkori itáliai-olasz irodalomban kialakult háromsoros egység.

A haiku japán eredetű háromsoros versforma, egyben műfaj. Eredeti szótagszámai soronként: 5, 7, 5. Rímtelen, hangsúlyos.

Az oktáva (ottava rima, stanza) nyolcsoros versszak, az itáliai költészet produktuma. Sorritmusa eredetileg jambikus 11-es.

A ballada (mint versforma) rovanszál eredetű, sok változatú szerkezet. A felépítése: 3 hasonló formájú, refrénre végződő versszak után egy rövidebb ajánlás következik a refrén ismétlésével vagy variánsával, ennek megszólítottja egy herceg, hercegnő vagy más úr.

A rondó a XV. században kialakult refrénes versszerkezet, visszatérő sorral épített versforma két rím ismétlődésével, váltakozásával. Villon is alkalmazta. Két fő változata az egyszerű rondó és a kettős rondó.

Az ekhós vers záró egysége az előző ismétlődése.

Az akrosztichon versfőkbe (vagy a vers más részébe, pl. a sorvégre) rejtés, azaz valamilyen információnak, pl. a szerző nevének vagy üzenetének elhelyezése. A reneszánszban divat volt, Balassi Bálint is élt vele.

Az olasz szonett 14 soros vers, 4 versszakos (2×4sor (quartina)=oktáva és 2×3sor (tercina)=sextett), rímképlete: a b b a/ a b b a/ c d c/ d c d (Petrarca)

Az angol szonett a b a b c d c d e f e f g g (az utolsó két sort beljebb írják) – Shakespeare