Nem kellenek ehhez Haynauék. Megy ez nekünk!

A héten volt Kossuth Zsuzsanna halálának évfordulója. Kicsi koromban valószínűleg azt hittem, hogy a második keresztneve “gimnázium” vagy “szocialista brigád”, így aztán nem is keltette föl az érdeklődésemet.

Pedig nem volt akárki.

Kossuth legkisebb, legkedvesebb és legtehetségesebb húga és segítőtársa. Szülei egyetlen fiuk és három lányuk után igaziból fiút szerettek volna, és amikor utolsóként ismét kislányuk születik, (szőke, kék szemű, magas homlokú, önérzetes lány), szinte fiúként nevelik, sokoldalúan képzik, taníttatják.
Jól kiszúrt vele a történelem. Amikor Lajos bátyját bebörtönzik, a család egy vizesfalú házikóban húzza meg magát , ahol tüdőbajt szerez. Szerelemből megy férjhez – két testvérpár házasodott össze, Kossuth Lajos és Zsuzsanna kötött házasságot Meszlériyi Teréziával és Rudolffal.

A négy Kossuth-lány közül ő az egyetlen, akinek a házassága boldog, de 7 év után alig 30 évesen, harmadik gyerekével várandósan megözvegyül. Másfél éves kisfia később az ölében hal meg egy nyitott szekéren, amikor Világos után édesanyjával és két nővérével -négy nő, kilenc gyerek- menekülniük kell. Utána kétszer is börtön, kiújuló tüdőbaj, majd emigráció, sok munka, küszködés és korai halál.

Kossuth Zsuzsa a világ első vezető hadiápolónője

Békésebb időkben nem sokra ment volna tehetségével, éles eszével és szervezőkészségével, maradt volna a névtelen háziasszony, Meszlényiné, egy a sok közül. Így viszont ő lett Kossuth Zsuzsa. A világ első vezető hadiápolónője, (megelőzte a híres Florence Nightingale-t), forradalmár és kórházszervező. Lévén a közélet és a gyógyítás iránt egyszerre elkötelezett, kicsit elődje a Sándor Mária-féle fekete nővéreknek.

Bátyja tudta, mit csinál, amikor 1849-ben őt nevezte ki a tábori kórházak országos főápolónőjének. Három hónap alatt 72 kórházat szervez össze, és mellesleg életre hívja az első női civil önkéntes mozgalmat:

“Hozzátok fordulok, hazám leányai”

-hívja fel önkéntes ápolói munkára, a kórházak segítésére a nőket.

“Ne várjatok hivatalos kiküldetéseket, ne várjátok a rendszabályok kihirdetését!”

Haynau elfogatja és a budai várbörtönbe viteti. A bíróságon osztrák tisztek tanúskodása menti meg: sebesült hadifoglyokként az ő életüket épp úgy mentette, mint a magyar katonákét. De két év múlva belekeveredik a Makk-féle szabadságharcos összeesküvésbe.

Egyik nővérével együtt a hideg télben, éjszaka egy szál hálóingben hurcolják el – ez ám a jó a tüdőbajnak! Börtön, rabkórház, csak az Egyesült Államok követének szívós közbenjárására engedik ki, (ezek az amerikai követek már akkor sem nyughattak!), azzal a feltétellel, hogy az egész Kossuth-família örökre külföldre távozik. Már csak pár éve van hátra. Kint önálló vállalkozásba kezd, -ki, ha ő nem!-, kitanulja a csipkeverést, műhelyt alapít Brüsszelben, majd Amerikában, aztán 1854 júniusában, 37 évesen elviszi a tüdőbaj.

Születésnapja lett a Magyar Ápolók Napja. A magyar ápolóké, akik közül oly sokan szintén más országban kezdenek új életet. Nem kellenek ehhez Haynauék sem. Megy ez nekünk.

A nyomorgó milliók nem az ellopott milliárdokat sajnálják Orbán oligarcháitól, hanem a kenyeret egymástól

A kormány hazudott az ápolók és a szakdolgozók béréről is

Ne akarjon szülni hétvégén Celldömölk környékén – a szülészet orvoshiány miatt zárva!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük