Nem küzdeni kell, egyszerűen kitépni!

Az orbáni retorika annyira beleégett az agyakba, hogy már azt is hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy egy gyomnövény – főleg a parlagfű, ami lassan kétmillió magyar életét keseríti meg – terjedését nem küzdelemmel ellene a harctéren, hanem egyetlen jól irányzott mozdulattal lehet megállítani.

Küzd a kormány, az önkormányzat…. le nem hajol senki?

Ennyire nyilvánvaló nemzeti összefogást (hogy tudniillik közösen kell küzdeni a kétmillió magyar allaergiás beteg életét megkeserítő gyomnövény ellen) semmilyen más téren nem lehet tapasztalni.

A parlagfűvel csak egy baj van, az viszont elég nagy. Általában Medárd után kezd nőni és virágozni, ilyenkor pedig sok az eső. Ambrózia tábornoknak (merthogy ez a neve: Ambrosia artemisiifolia) csak ez kell. És elkezd nőni, mint a rosseb. A becslések szerint 700 ezer hektáron, a vasútállomosokon, a buszmegállókban, a réten, a mezőn, a falvakban, a városokban, az árokparton és a kiskertek előtt, mindenütt, de mindenütt erős hajlamot mutat arra, hogy felüsse a fejét. A tengerszint feletti 700 méterig nyomul, ami azt jelenti, hogy a Kékestetőn például jól működik a gigantikus küzdelem.

Aki viszont allergiás, és az említett 700 méter alatt él, annak ebben az országban tényleg annyi.

A parlagfű ellen ugyanis Magyarországon leginkább küzdeni szeretnek, lekaszálni nem szokták. Az pedig elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a növény ne virágozhasson.

A legfrissebb ukáz szerint a legszebb nevű magyar szerv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívta a földtulajdonosok figyelmét (minden évben fölhívja), hogy közeleg a parlagfű elleni védekezések határnapja (ezt is tudja mindenki), június 30-át követően pedig országszerte elkezdődik a parlagfüves területek felderítése is.

Felderítés, tetszik érteni?

A lekaszálástól ekkor még igen messze vagyunk. Akik eddig nem tették meg – írja a NÉBIH -, azoknak most kell elvégezniük a használatukban levő ingatlan parlagfű-mentesítését. És ott a végén a dádát kilátásba helyező passzus: a gondatlan gazdákkal szemben július 1-je után – a parlagfűre vonatkozó külön eljárási szabályok értelmében – az eljáró hatóság közérdekű védekezést rendel el, valamint 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő növényvédelmi bírságot szabhat ki.

Helikopteres felderítés

A bürokrácia legalább olyan szapora, mint a parlagfű, a teljesen hatástalan védekezésben – melynek lényege, hogy senki nem csinál semmit – az a legszebb, hogy már parlagfűbejelentő platformok (!!!) is léteznek, a riasztási adatok mégis azt jelzik, hogy már a feljelentgetésben sem vagyunk olyan jók, mint régen.

A törvénygyárban gondoltak minden apróságra, a parlagfű-szennyezettség mérésére folyóméterenkénti növény-darabszámot állapítottak meg, de ez sem elég, évről évre több az országban az allergiás, most már kétmilliónál járunk, prüszkölnek a 3–4 éves gyerekek is. Aminek az a következménye, hogy hülyére keresik magukat a tablettás csodaszerekben utazó sarlatánok.

A lényeg, hogy Európa legszennyezettebb országa lettünk parlagfűben

A parlagfű elleni küzdelem – amely nálunk csak szóban létezik – majdhogynem egyidős a rendszerváltozással.

A politikai kurzusnak következetesen nem ügye a magyarok egyötödét köhögtető és kínzó parlagfű (amelynek magvát bizonyára nem Soros György szórta szét). Miközben a pártok nagy és szent célokért szálltak síkra, az ártó és rendszerfüggetlen gyom eluralta az országot. A kiirtására vonatkozó vágyálmot éppenséggel bele lehetett volna foglalni az Alaptörvénybe, de nem mennénk vele sokra.

Mert a parlagfű csak akkor tűnne el, ha kiirtaná önmagát.

(PP, Rab László, 2018. június 30.)