Ahogy a béka nem veszi észre az egyre inkább melegedő vizet, úgy láthatóan a magyarok egy jelentős része sem….

„Pakolunk. Néhány nap, és itt hagyjuk Magyarországot. A családtagjainkat, a barátainkat, minden ismerősünket, a teljes eddigi életünket. Nincs ebben semmi vidámság. Nem azért megyünk el, mert nincs jobb dolgunk. Nem azért megyünk el, mert épp ehhez van kedvünk, és még csak nem is kalandvágyból megyünk el. Azért megyünk el, mert az elmúlt években napról napra lett élhetetlenebb hely Magyarország, ami mind kevésbé demokrácia, mind kevésbé jogállam, ahol egyetlen elmebeteg ember dönt mindenről. Mindenről” – írta májusi bejegyzésében Vági Márton újságíró.

A gazdasági összeomlást nem úgy kell elképzelni…

Legújabb bejegyzésében azt próbálja meg elmagyarázni, hogy amit most átélünk Magyarországon az már az……

„A gazdasági összeomlást nem úgy kell elképzelni, hogy holnaptól a postás nem viszi ki a nyugdíjat, hogy minden kórház bezár, hogy nem lesz többé iskola, és az egyik napról a másikra minden összeomlik. Nem, ez nem ilyen. Ez egy lassú folyamat emiatt nem is olyan látványos.

• Lesz kórház, csak kevesebb szakorvossal, ápolóval, gyógytornásszal, rosszabb minőségű kajával, hosszabb várólistákkal.
• Lesz nyugdíj is, csak egyre kevesebbet fog érni, hónapról-hónapra.
• Iskola is lesz, csak éppen nem lesz kémia meg német szakos tanár, a gyerek pedig egyre silányabb minőségű oktatásban fog részesülni emiatt.
• Postás is lesz, maximum csak hetente egyszer fog jönni – jó esetben.
• Háziorvos is fog rendelni, pénteken 12:30 és 14:15 között, a 85 éves Géza bácsi a szomszéd faluból.
• A boltban is lehet majd fizetni forintért, de egyre kevesebbet fogunk tudni vásárolni a fizetésünkből.
• Utak is lesznek, de egyre ritkábban fogják megcsinálni a kátyúkat.
• Nem szűnik meg mindegyik munkahely, de sok vállalkozás megy majd a levesbe.
• Még többen fognak elvándorolni külföldre a jobb élet reményében.
• Lesz buszvezető is, de egyre kevesebb, így a járatok nem szűnnek majd meg, csak kevésbé lesznek sűrűek.

Senki se egy apokalipszis szerű összeomlást képzeljen el,

hanem egy lassú folyamatot,

• ahol napról-napra jut majd kevesebb a családoknak,
• ahol napról-napra fog kevesebbet érni a fizetés és a nyugdíj,
• ahol napról-napra lesz rosszabb helyzetben az egészségügy és az oktatás,
• ahol napról-napra fog lassan, sok esetben alig észrevehetően, de biztosan rohadni minden.

Ez a folyamat pedig már nagyon rég elkezdődött, és tart. De ahogy a béka sem veszi észre az egyre inkább melegedő vizet, úgy láthatóan a magyarok egy jelentős része sem akar róla tudomást venni.”