Embert próbáló összeállítást készített a HVG Dosszié rovatában Gergely Márton lapszerkesztő, aki a Népszabadság botrányos bezárásáig a napilap főszerkesztő-helyettese volt. Heti lapzsemle. 

Állatkínzás az állattenyésztés?

“Üvegfalat a vágóhídnak — Fodor Kinga; Etikus húsfogyasztásról; Nagyüzemi állattartásról” címmel tett közzé “Dossziét” a HVG február 20-i száma.  “Az ember morális kötelessége a vegán életmód — üzente az Oscar-díjjal járó reflektorfényből a színész Joaquin Phoenix.” Az Állatorvostudományi Egyetem docensét, Fodor Kingát kérdezte Gergely Márton az ember étvágyáról, az állatok védelméről.

- Hirdetés -

Életképtelen nyomorultakat állítunk elő

Sajnos az ember és állat viszonyából etikátlan kihasználás lett. Olyan hibrid fajokat hoztunk létre, amelyek az ember gondoskodása nélkül életképtelenek, szinte már gépek — szögezte le Fodor Kinga.

Nem bírják ki a szabad legelőt

Egy nagy tejtermelésű tehén napi 45-60 litert is ad, miközben a nagymama jószága 6-8 literre volt képes. Ezek az állatok már nem mehetnek ki a szabadba, hiszen csak ipari körülmények között, ipari tápokat fogyasztva életképesek. A legelőn el is pusztulnának. Három év túlhasználat után aztán tönkre is mennek.

Saját súlyuk törné őket össze

A húscsirkék esetében ugyanez a helyzet. Hiába mondják, hogy kapirgáljanak, a hatalmas mellizmukat nem bírja el a szervezetük. Ha nem vágják le másfél hónapra, akkor összetörik a saját súlyuktól a lábuk. Ha etikáról beszélünk, számomra ez a probléma.

Szenvedjenek a luxusért? Libamáj és szőrme

De térjünk vissza az állattartásra. Húsra, tejre, tojásra az embernek szüksége lesz, és ezeket nagyüzemi állattartás nélkül nem fogja tudni előállítani. A szenvedést azonban mérsékelni lehetne, ha legalább a luxustermékekről lemondanánk, mint amilyen a libamáj vagy a szőrme. Nem vagyok az azonnali betiltás híve, mert azzal hirtelen családok sokaságának a megélhetését tennénk tönkre. A keresletet kell mérsékelni, fogyasztóként kell etikus döntést hozni.

Imádjuk a rántott húst, homokba dugott fejjel

“Egy szurikáta halálából botrány lett, az évente levágott több millió állattal senki sem foglalkozik” — vetette fel az interjúban a HVG vezető munkatársa.
Fodor KInga így válaszolt:
— Mert a kényelmünket zavarná a szembenézés ezzel. Érthető. Enni mindenki akar, így inkább behunyja a szemét.
A mondás úgy tartja, ha a vágóhidak fala üvegből lenne, vagy mindenkinek saját magának kellene levágnia az elfogyasztani kívánt állatot, az emberek többsége vegetáriánus étrenden élne.

Nincs jogunk a gyengéket gyötörni

Phoenix nagyon érzékeny és okos ember, nem mondott butaságot, amikor az állatok szenvedéséről beszélt. Szokták mondani, milyen természetes dolog a tej. Pusztán azért, mert nem gyárban állítjuk elő, nem változtatja meg, hogy abszolút természetellenes táplálék egy felnőtt ember számára. Engem a beszédből egyébként a kiszolgáltatottak, a gyengék védelme fogott meg.

We are all animals — Phoenix üzenete

Fel kell szólalnunk a tévhit ellen, hogy egy nemzet, egy rassz, egy nem, egy faj büntetlenül jogot formálhat mások dominálására, kihasználására. A világegyetem központjának hisszük magunkat.
Mesterségesen megtermékenyíthetünk teheneket, ellopjuk a borjaikat, pedig gyötrelmes sírásukhoz nem fér kétség. Majd a borjúnak szánt tejet a kávénkba öntjük.
Képesek vagyunk olyan változást kidolgozni és elindítani, amely minden érző lénynek és a természetnek is előnyös.
(Az Oscar-gálán elmondott beszéd kivonata.)

1 hozzászólás

  1. Kedves Tamás Tibor!
    Azt hiszem ennek a cikknek első neki kéne lenni a főoldalon, mert a közöny és az érzéketlenseg, határtalan, konyoruletet nem ismerő. Nagyon köszönöm, hogy vette a fáradságot és megtett, amit lehetett, az ugy, de elsősorban az állatkák érdekében. Csak így tovább és remélem egy nap célba érünk!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét