Embert próbáló összeállítást készített a HVG Dosszié rovatában Gergely Márton lapszerkesztő, aki a Népszabadság botrányos bezárásáig a napilap főszerkesztő-helyettese volt. Heti lapzsemle. 

Állatkínzás az állattenyésztés?

“Üvegfalat a vágóhídnak — Fodor Kinga; Etikus húsfogyasztásról; Nagyüzemi állattartásról” címmel tett közzé “Dossziét” a HVG február 20-i száma.  “Az ember morális kötelessége a vegán életmód — üzente az Oscar-díjjal járó reflektorfényből a színész Joaquin Phoenix.” Az Állatorvostudományi Egyetem docensét, Fodor Kingát kérdezte Gergely Márton az ember étvágyáról, az állatok védelméről.

Életképtelen nyomorultakat állítunk elő

Sajnos az ember és állat viszonyából etikátlan kihasználás lett. Olyan hibrid fajokat hoztunk létre, amelyek az ember gondoskodása nélkül életképtelenek, szinte már gépek — szögezte le Fodor Kinga.

Nem bírják ki a szabad legelőt

Egy nagy tejtermelésű tehén napi 45-60 litert is ad, miközben a nagymama jószága 6-8 literre volt képes. Ezek az állatok már nem mehetnek ki a szabadba, hiszen csak ipari körülmények között, ipari tápokat fogyasztva életképesek. A legelőn el is pusztulnának. Három év túlhasználat után aztán tönkre is mennek.

Saját súlyuk törné őket össze

A húscsirkék esetében ugyanez a helyzet. Hiába mondják, hogy kapirgáljanak, a hatalmas mellizmukat nem bírja el a szervezetük. Ha nem vágják le másfél hónapra, akkor összetörik a saját súlyuktól a lábuk. Ha etikáról beszélünk, számomra ez a probléma.

Szenvedjenek a luxusért? Libamáj és szőrme

De térjünk vissza az állattartásra. Húsra, tejre, tojásra az embernek szüksége lesz, és ezeket nagyüzemi állattartás nélkül nem fogja tudni előállítani. A szenvedést azonban mérsékelni lehetne, ha legalább a luxustermékekről lemondanánk, mint amilyen a libamáj vagy a szőrme. Nem vagyok az azonnali betiltás híve, mert azzal hirtelen családok sokaságának a megélhetését tennénk tönkre. A keresletet kell mérsékelni, fogyasztóként kell etikus döntést hozni.

Imádjuk a rántott húst, homokba dugott fejjel

“Egy szurikáta halálából botrány lett, az évente levágott több millió állattal senki sem foglalkozik” — vetette fel az interjúban a HVG vezető munkatársa.
Fodor KInga így válaszolt:
— Mert a kényelmünket zavarná a szembenézés ezzel. Érthető. Enni mindenki akar, így inkább behunyja a szemét.
A mondás úgy tartja, ha a vágóhidak fala üvegből lenne, vagy mindenkinek saját magának kellene levágnia az elfogyasztani kívánt állatot, az emberek többsége vegetáriánus étrenden élne.

Nincs jogunk a gyengéket gyötörni

Phoenix nagyon érzékeny és okos ember, nem mondott butaságot, amikor az állatok szenvedéséről beszélt. Szokták mondani, milyen természetes dolog a tej. Pusztán azért, mert nem gyárban állítjuk elő, nem változtatja meg, hogy abszolút természetellenes táplálék egy felnőtt ember számára. Engem a beszédből egyébként a kiszolgáltatottak, a gyengék védelme fogott meg.

We are all animals — Phoenix üzenete

Fel kell szólalnunk a tévhit ellen, hogy egy nemzet, egy rassz, egy nem, egy faj büntetlenül jogot formálhat mások dominálására, kihasználására. A világegyetem központjának hisszük magunkat.
Mesterségesen megtermékenyíthetünk teheneket, ellopjuk a borjaikat, pedig gyötrelmes sírásukhoz nem fér kétség. Majd a borjúnak szánt tejet a kávénkba öntjük.
Képesek vagyunk olyan változást kidolgozni és elindítani, amely minden érző lénynek és a természetnek is előnyös.
(Az Oscar-gálán elmondott beszéd kivonata.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét