Nyakig a bűnüldözésben – KBI, az Agrobank és a látványtervezett házkutatás XIII.

Nincs két egyforma ügy, de hasonlók azért vannak. A látványtervezés, no meg a politikai széljárás abban az időben is jelen volt, meg megcsapta a bűnüldözői munkát olykor, olykor.

Első fokú eljárás ítélete

A feljelentést – amint azt Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány 1994 novemberében nyilatkozta – egy ismeretlen állampolgár tette Az Agrobank ügyben a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) indított nyomozást. A nyomozók szerint Kovács Mihály ismerte Kunos Péter vezérigazgató ténykedésének minden részletét, és mindennel egyetértett. Az ügyben tíz rendbeli gazdálkodó szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt emeltek vádat.

Érdekes az akkori internetes hírek szerint, hogy 1997 júniusában az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Diós Erzsébet vezette tanácsa bűntett hiánya miatt felmentette a vád alól Kunosékat, mivel az általuk elkövetett cselekmény „büntetőjogi értelemben egyáltalán nem veszélyes a társadalomra”. Abban az esetben, „ha a bíróság nem erre az álláspontra helyezkedett volna”, áll az ítélet indoklásában, a vádlottakat az ellenük emelt vád alól azért kellett volna felmenteni, mert a vesztegetés törvényi tényállásának elemei nem valósultak meg maradéktalanul.

Megbilincselt előzmény

Kunos Pétert és Kovács Mihályt 1994. november 15-én kora reggel helyezték előzetes letartóztatásba. A tévékamerák és a fotósok hada előtt hátrabilincselt kézzel kísérték el a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, ahol a bírói meghallgatás csak hosszú várakoztatás után kezdődött meg, és a tanácskozás is jócskán elhúzódott.

Bócz Endre, aki 1990 és 2001 között töltötte be a fővárosi főügyészi tisztséget, a bankárok megbilincselését utóbb így magyarázta: „Ennek oka az volt, hogy a KBI Vizsgálati Főosztálya a Gyorskocsi utcában működött, s a gyanúsítottakat onnan kellett a reggeli órákban rendszerint zsúfolt Margit-hídon át, gépkocsikon, a pesti oldalon lévő bíróságra szállítani. Két őrizetes mellé legalább két rendőr kellett – a gépkocsivezetőn felül. Arra, hogy az őrizetest meg kell bilincselni, általános előírás van; ez alól, persze, a fogda parancsnoka, vagy annak elöljárója kivételt tehetett volna. A kezek hátrabilincselése a rendszerváltozás után, amerikai példa nyomán vált általánossá.”

A bilincses képek, meg a Böszörmény úti házkutatás megtették a hatásukat: két hét alatt a betétesek 7,2 milliárd forintot vettek ki a bankból. A csőd elkerülhetetlen lett. Az Agrobank az 1994-es üzleti évet másfélmilliárd, az 1995-öset 8,2 milliárd forint veszteséggel zárta.

A felhajtás, a látványtervezés

O.S, gazdaságvédelmi szakember, későbbi bank biztonsági főnök és szerénységem kapta azt a feladatot, hogy a Böszörményi úti Agrobank vezetők irodáit házkutatás és lefoglalás céljából a reggeli nyitáskor támadja meg. Kaptunk hozzá egy busznyi bevetési feketeruhás segéderőt, hogy az akció látványosabb legyen és a nyitáskor a jelenlévők élvezhessék a szagot fogott médiával együtt a felhajtást is. –mondta a visszaemlékező rendőrtiszt.

A kiebrudalt B. István, egykori BRFK Vizsgálati főnök volt akkoriban a helyi banki biztonsági erők parancsnoka, így aztán nem kellett tartani semmiféle ellenállástól, vagy akadálygördítéstől. Ezért tovább is küldték egy utcasarokkal a busznyi „kéményseprőt”, hogy ott várakozzanak türelmesen további utasításra. Volt fejmosás érte rendesen, de hát az adott helyzetnek megfelelően történt minden, így aztán nagyobb baj nem lett belőle.

Ez az ügy is aztán végül úgy fejeződött be, mint a többi látványtervezett.

Az első fokú bírósági ítélet szerint majd hogy nem ártatlanok voltak Kunos és Kovács. Míg a Legfelsőbb Bíróság jogerősen éppen, hogy elmarasztalta mindkettőt. A napnál világosabbá vált, hogy a füstje nagyobb volt ennek az ügynek is, mint a lángja, és nem éppen az eljáró nyomozóhatóság hibájából. Hogy ki volt a legfelsőbb rendőrségi hadúr már ebben az időben is, azt nem kell találgatnia senkinek. Bankkonszolidáció ide, vagy oda, kövér kár volt a vádlottak rovásán és ahhoz képest sovány lett az ítélet.

Persze az örökös szakmai atyaisten PS kézi vezérlése más esetekben is megmutatkozott. A békásmegyeri, 1993. szeptember 14-én hajnali három óra 50 perckor a Jós utcai szalagház nyolcas lépcsőházának egyik IX. emeleti lakásában volt lakástűznél személyes jelenlétével pozitívan hatott az állományra, a jelenlévő készenlétisekre éppúgy, mint a tanúkutatásban résztvevőkre egyaránt, lazán mackónadrágban kiugorva a helyszínre. Ez volt az utolsó szimpatikus ténykedése, ami a kézi vezérlést illeti. Annak is már huszonöt éve. A többi felejthető!

A sorozat következő részében: Kuzma Mihály

Harmat utcától a Belgrád rakpartig, nyakig bűnüldözésben – megtudni azt, hogy mi történt ott, ahol nem voltunk jelen I. rész

A Harmat utcától a Belgrád rakpartig, nyakig bűnüldözésben – pálinkavonat, nagykátai gyilok, meg a dabasi tanyavilág II.