Nyakig bűnüldözésben – gyufázók az autópiacon, Kuksi és az Aranykezű III.

Még mielőtt bármibe is belefognék, fejet kell hajtanom azok előtt, akik már az égiek kegyeire vannak bízva, és akikkel Kőbányán együtt kergettük annak idején a bűnt és elkövetőit- mondta a rendőrtiszt. Kőbánya kiváló gyakorlóterep volt minden kezdő rendőr számára.

Ködbe veszett múlt

Kapitányok és fogdaőrök, járőrök, titkárságvezetők és nyomozók, vezető ügyész és gépkocsivezető, ügyvédek és bírók kis és nagy emberek, akik már elhagytak bennünket. Nevesek és névtelenek, ott fent , angyalokkal járőrözve vigyázzák eltűnt idők emlékeit. Nyugodjanak békében.

Wittgenstein óta tudjuk, hogy amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. No persze értelmezni mindezt köznapi módon, a szakmához hűen kell s nem holmi nyelvfilozófiai magasságokba emelkedve.

Így aztán vannak időszakok, melyekről nem sokat mondhat az ember. Vagy azért, mert nincs mit, vagy azért mert nem lehet. Ha mégis mond valamit, akkor vagy virágnyelven, vagy csak úgy tőmondatokban, ha lehetséges. A Metro üzeme is ilyen volt, akkor a Fehér úti járműtelepi központtal a hetvenes évek elején. Amikor itt személyzetis lett az ember fia, a bennfentesek tudták, hogy kettős feladata van.  A földalatti, köznapi rendeltetésén túlmenően ugyanis különleges státuszt viselt, ezrek óvóhelye lehet adott esetben, mint ahogy terrorcselekmények elkövetésének helyszíne is.

Kőbánya kiváló gyakorlóterep volt minden kezdő bűnüldöző számára. A Kőbányai u. 42, a Bihari és Hős utca, a Pongrác telep, az akkor még Dobi István úti autópiac, a Kiserdő, a Köztemetővel, a Lóversenypálya és a különböző gyárak, üzemek, munkásszállók, meg a lakótelepek, mind-mind melegágyai voltak a kisebb nagyobb törvénysértéseknek. A Budapesti Fegyház és Börtönről, a Népligetről, Csajkovszkij parkról és a híres kocsmákról, vendéglátóhelyekről nem is beszélve.

Gyufázók az autópiacon

Vilike és társai főleg gyufáztak abban az időben az autópiacon. Itt a piros, hol a pirost játszottak, nem is akármilyen tételben. Ördögi gyorsasággal mozgatták a skatulyákat a lefordított kartondobozon. Vilike, a roma fiú ide-oda húzogatott lefelé fordított gyufásdobozokat, ami alól időnként előugrott egy kis piros szivacslabda.

Vilike persze nem egyedül volt . Körül vették  beépített beetető emberekkel, akik addig „nyernek”, amíg nem jön az igazi palimadár, akit addig hagytak nyerni, amíg a nagy lóvét be nem tolja. Nem kellett sokáig várni. Volt akit megkopasztottak a gépkocsi vásárlásra vitt összegtől.

Hogy tudott rimánkodni a vidékről feljött vevő az ügyeletes tisztnek, hogy csak az asszonya meg ne tudja, elgyufázta a Zsiguli árát. Nem volt könnyű némi furfanggal elkapni és előállítani a visszaeső elkövetőket. Be kellett szállni a gyufázásba nekünk is, fedésben- mondta a rendőrtiszt.

Kuksi

Kuksi nem csak rendőri felügyelet alatt állt, de közismert személy is volt az egész kerületben. Szava volt a sittesek között éppúgy, mint a szabadlábon lévő hosszú priusszal terhelt Pongrác telepiek körében. Egy alkalommal zokogó édesanya kereste fel a kapitányságot, hogy tizenhat éves lánya nem ment haza az éjszaka, pedig , ilyesmi még nem fordult elő.

Kuksi segítségét kértük és elmondtuk neki, amit megtudtunk az édesanyától. A kislány pár óra múlva otthon volt. Kuksi nem kért semmit jó szolgálataiért, csak a hiúságát legyezte, hogy segíthetett. Azért volt gondunk vele elég, mert hirtelen haragú volt és könnyen eljárt a keze.

Aranykezű

Aranykezű az már más tészta. Kis mitugrász, nagyszájú garázda volt. Balhé is lett abból, hogy egy járőr önvédelemből lelőtte. Amikor aztán emiatt a Zalka Máté téren tömegesen összecsődültek haverjai, és ismerősei , hogy halála miatt tüntessenek, nagy erőkkel lehetett csak rendet rakni.

A bíróság hosszú ideig tárgyalta az ügyet. A fegyverhasználattal kapcsolatban szálló igévé vált a bíróság előtt tett kijelentés, amikor a járőr arra emlékeztette az eljáró tanácsot, hogy ők már milyen hosszú ideje vizsgálják azt a cselekményt, mellyel kapcsolatban neki pillanatok alatt kellett döntenie.

Kőbánya veszélyes üzem volt, de egyben jó iskola is. Sokan kerültek ki innen vezetőknek felsőbb rendőri szervekhez, többen igen magas beosztást töltöttek be. Büszke lehet mindenki arra, hogy itt tanulta meg a szakmát és itt dolgozhatott. Felejthetetlen napok és történetek, melyekről még szó lesz a későbbiekben.

Következő részben::

A KMB – s lánya, bizonyíték az arcon, meg a monori Dodó

A sorozat előző része

A Harmat utcától a Belgrád rakpartig, nyakig bűnüldözésben – pálinkavonat, nagykátai gyilok, meg a dabasi tanyavilág II.