Nyugdíjbotrány – bukóban még a mostani nyugdíjas-életforma is? – Pénztárkonferencia

A pénztárkonferenciáról: először kinyírta az állam a munkáltatói pénztári befizetéseket a teljes adóztatással, most pedig számon kéri a pénztárakon, hogy nem elég ügyesek a tagtoborzásban. Tény, hogy egyre öregszik a pénztári tagság, és szükség lenne a fiatalok bevonására. Csakhogy ehhez a munkáltatókra is nagy szükség lenne – hangzott el a csütörtöki Pénztárkonferencián.

A felszínen szépnek tűnő számokat mutathat fel a pénztári szektor

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba több mint 49,97 milliárd forintnyi befizetés érkezett idén az év első felében, ami több mint 9 százalékos bővülés a tavalyi év azonos időszakához képest. Az egészségpénztárakba befizetett összeg elérte a 19,217 milliárd forintot, ami 23 százalékos bővülés a tavalyi év azonos időszakához. Csakhogy a befizetések mindössze 32 százaléka érkezett a munkáltatóktól a nyugdíjpénztárakba és 19 százaléka az egészségpénztárakba – derült az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett tegnapi Pénztárkonferencián.

A munkáltatói befizetések aránya 2012-ben még 59 százalék, illetve 81 százalék volt. Szerepük visszaszorulása egyértelműen a cafeteria keretében történő befizetések egyre növekvő adóztatásának az eredménye. 2019-re a kormány a sarcot úgy megemelte, hogy az ugyanannyiba kerül, mint a munkabér kifizetése. Pedig a „munkaadóknak fontos szerepük van a dolgozóik hosszú távú jövőjének biztosításában” – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. Ráadásul a pályakezdő generáció is jellemzően a munkáltatóján keresztül ismeri meg és kezdi el az öngondoskodást.

Sokan lesznek bajban

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a jelenleg mintegy 550 ezer, a nyugdíjpénztárakba ténylegesen befizető tag helyett 2 millió embernek kellene ebben az öngondoskodási formában a nyugdíjára előtakarékoskodnia. Hiszen jelenleg Magyarországon minden ötödik ember 65 évesnél idősebb nyugdíjas. 2030-ra miden negyedik, 2041-re minden negyedik lakos lesz 65 évesnél idősebb. A nyugdíjba vonuláskor (65 év) várható élettartam a nőknél még 18,4 év, a férfiaknál pedig 14,5 év. Ez 221, illetve 174 hónapnyi nyugdíjat, illetve nyugdíj-kiegészítést jelent. Vagyis ennyi hónapra elég megtakarítást kellene felhalmozni – hangsúlyozta a szakértő. (A nyugdíjpénztárakban jelenleg átlagosan 1,525 millió forint vagyona van egy tagnak, ami 2012-ben csak 735 ezer forint volt. Kérdés, hogy ez nyugdíjas korban hány hónapra lesz elegendő.)

Hozzátette: sokan csak 60 éves koruk körül fordulnak hozzá tanácsért, pedig az előtakarékoskodást jóval korábban kellene megkezdeni. Rengeteg katás, minimálbéres és a szürke gazdaságban foglalkoztatottnak nem lesz elég a nyugdíja a megélhetésre. Az önkéntes nyugdíjpénztárak pedig éppen a minimálbéreseknek és a garantált bérminimumra bejelentetteknek adhatnak segítséget. Ők tudják kihasználni az egyéni befizetések 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adójóváírását.

Farkas András szerint vissza kell követelni a munkáltatói befizetések adómentességét, hogy ösztönözzék a pénztári befizetéseket. Jelenleg hazánkban az egyéni felelősség sokkal nagyobb az időskori öngondoskodással kapcsolatban, mint az azt sokan gondolnák. (Gondoljunk itt a kötelező szülőtartásra!) Szükség lenne a munkáltatói gondoskodásra is! Nálunk ugyanis hiányzik a máshol jól bevált foglalkoztatói nyugdíjpillér. Erre lenne megoldás, ha a cafeteria keretében ismét adómentes lenne a munkáltatói gondoskodás.

-fejeződik be az énpénzem.hu. összefoglalója a pénztárkonferenciáról.

Kapcsolódó

Nyugdíjbotrány, botrányos nyugdíjak - alacsony és/vagy magas