Kerítésen innen
Olivier Blanchard: az unióban bizonyos dolgokat végig lehetne vinni Magyarország nélkül
Olivier Blanchard, a világ egyik legbefolyásosabb, legtöbbet idézett közgazdásza Kornai János 90. születésnapja alkalmából a Budapesti Corvinus Egyetem meghívására járt Magyarországon. Az Indexnek adott interjújának, a legérdekesebbnek gondolt részeit foglaljuk csokorba.
Semmi nincs ingyen…
Álláspontja szerint a 2008-as válság egyik legfontosabb üzenet, hogy a gazdaság, ha teljesen magára hagyjuk, elég ingatag. Korábban azt gondoltuk: lehet, hogy vannak recessziók, de aztán majd lesz növekedés, és szépen minden helyreáll magától:
„Persze nem felejtettük el a nagy gazdasági világválságot, de a makroökonómia nagyjából arra épített, hogy bár vannak kilengések, azért a rendszer nagyjából rendben marad. Meg kellett tanulnunk, hogy ez nincs így, hogy a piacok néha összeomlanak vagy felrobbannak. A gazdaságpolitikának pedig sokkal agresszívebbnek kell lennie, hogy az ilyen helyzeteket elkerülhessük. Ez egy nagyon fontos lecke volt, ami persze nagyon sokban hasonlít arra, amit Keynes mondott a gazdaságról.”
Szerinte az IMF gyorsan reagált, és bár nincs olyan helyzetben, hogy döntéseket hozzon, csak tanácsokat adhat, legtöbbször jó tanácsokat adott:
„Nem biztos, hogy az EU mindig jól bánt a bajba került tagországokkal, szerintem nem mindig volt elég nagylelkű – bár így is nagyon sok pénzt adott ezeknek az országoknak –, az európai hitelezők túl optimisták voltak azzal kapcsolatban, hogy mit várhatnak ezektől az országoktól. Az EU várakozása az volt, hogy válságba került országok drasztikus strukturális reformokat fognak végrehajtani, amik fontosak is, de nem lehet őket egyik pillanatról a másikra bevezetni, főleg, hogyha ennek nincs politikai támogatottsága. Ebben szerintem az EU naiv volt, és emiatt túl messzire ment. Szóval összességében szerintem az IMF ötöst, a központi bankok csillagos ötöst, az EU pedig egy négyest vagy négyes alát érdemel.”
Úgy gondolja, lassan vége lesz az olcsó kamat korszakának.
Valamekkora emelkedés lesz, a jegybankok idővel emelni fogják az irányadó kamatokat, de a kamatgörbék sok országban nagyon laposak:
„Szerintem az is elképzelhető, hogy muszáj lesz kamatokat emelni, mert túl nagy gyorsan kezd bővülni a kereslet, a jegybankok pedig fékezni akarják majd a gazdaságot. Ha pedig fölmennek a kamatok, akkor, aki hosszú lejáratú kötvényekbe fektetett, az pénzt fog veszíteni, úgyhogy indokolt, hogy emiatt aggódnak emberek, de a piacok nem ezt a szituációt árazták be. Sok a bizonytalanság, de alapvetően én hosszú ideig alacsony kamatokra számítok.”
A szakember szerint, gazdasági szempontból például a bankunió egy jó és szükséges intézmény, ami jól is működik, még ha ettől az euró nem is lesz tökéletes:
„Általánosságban pedig azt gondolom, hogy a különböző országok máshogy tekintenek a világra, vannak olyan országok, amelyek messzebbre is hajlandóak lennének elmenni abban, hogy más országokkal közösen dolgozzanak, más országoknak ez sokkal kevésbé vonzó. Ezért ahelyett, hogy megpróbáljuk elérni, hogy mind a 27 ország egyetértsen mindenben, engedni kellene, hogy ha van egy projekt, amelyet mondjuk, 5 ország szeretne együtt végigvinni, akkor ezt megtehessék. Magyarországnak például egyértelműen más elképzelései vannak az integrációról, mint másoknak, és ezért nem ért egyet sok mindenhez nem adja a beleegyezését, de bizonyos dolgokat akkor végig lehetne vinni Magyarország nélkül.”
Vegyes érzései vannak az euróval kapcsolatban.
Az biztos, hogy szorosabb integrációhoz vezet, egyszerűbb egy közös valutaövezetben kereskedni, de makrogazdasági szempontból nem működik igazán jól:
„Az eurózónán belül nagyon fájdalmas dolog növelni egy ország versenyképességét, ahogy Spanyolország, Portugália vagy Görögország példája mutatja.
Szerintem az olyan országoknak, amelyek jelentősen különböznek az eurózóna tagállamaitól, mert nem olyan gazdagok, és, más a gazdaságuk szerkezete, kétszer is meg kell gondolniuk, hogy akarnak-e csatlakozni az eurózónához. Ez nem jelenti az európai projekt fontosságának megkérdőjelezését, amit teljes mértékben támogatok, és Magyarország számára is elengedhetetlennek tartok.”
Szerző
Friss
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…
- (Nagyon)kisnyugdíjasunk felveszi a kesztyűt: a Mikulásgyár jár a gyerekeknek