Oltási igazolvány, vagy mehetsz amerre látsz? – Mit tehet a munkáltató és mit nem
Megosztás
A munkáltatók számára egyre sürgetőbb kérdés, hogy megkérdezhetik-e a munkavállalóktól, hogy beoltották-e őket, megtehetik-e, hogy csak az oltási igazolvánnyal rendelkező alkalmazottakat engedik vissza az irodába, vagy biztosíthatnak-e extra fizetett szabadnapokat azoknak, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Bár az adatvédelmi hatóság kiadott egy iránymutatást a témában, a legtöbb kérdésre továbbra sem egyértelmű a válasz-ennek a kérdésnek ment utána a pénzcentrum.
A munkáltatók számára egyre sürgetőbb kérdés, hogy megkérdezhetik-e a munkavállalóktól, hogy beoltották-e őket, megtehetik-e, hogy csak az oltási igazolvánnyal rendelkező alkalmazottakat engedik vissza az irodába, vagy biztosíthatnak-e extra fizetett szabadnapokat azoknak, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Bár az adatvédelmi hatóság kiadott egy iránymutatást a témában, a legtöbb kérdésre továbbra sem egyértelmű a válasz – ennek a kérdésnek ment utána a Pénzcentrum.
Ami biztos!
Kérdés, hogy a munkáltatók megkérdezhetik-e a munkavállalóktól, hogy beoltották-e őket. Az adatvédelmi hatóság kiadott egy iránymutatást, de sok kérdésre nem egyértelmű a válasz. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti adatvédelmi szakértői igyekeztek összefoglalni a biztos pontokat.
A szabályozás szerint a különböző szolgáltatók, amelyek egyelőre csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára állnak nyitva – például éttermek, szállodák, edzőtermek, mozik – csak az igazolvány (vagy a mobilalkalmazás) felmutatását kérhetik a vendégektől, de kifejezetten tiltott számukra minden további adatkezelés – azaz az igazolvány adatainak rögzítése vagy arról másolat készítése.
A védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek tehát egyértelműen élvezhetnek bizonyos előnyöket, de a szolgáltatók nem jogosultak a védettséggel kapcsolatos adatok kezelésére. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon ugyanez vonatkozik-e a munkáltatókra is?
Hatósági „összevissza”
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy erősen vitatott, meglehetősen félreérthető iránymutatásban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az adatvédelmi hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a munkáltatók megkérdezhetik munkavállalóiktól, hogy védettek-e a COVID-19 ellen, de csak nagyon korlátozott körülmények között és kizárólag bizonyos feltételek teljesülése esetén. Bár az iránymutatás bizonyos kérdésekben biztosítja a szükséges egyértelműséget, sok minden még nem tisztázott, és maga az iránymutatás is hangsúlyozza, hogy az főként a munkaviszonyban álló alkalmazottakra irányadó, más jogviszonyokra (pl. megbízási szerződéssel foglalkoztatottak esetében) nem. Utal arra is, hogy a probléma egységes, törvényi szintű kezelésére van szükség.
Objektív kockázatértékelés + home office
A NAIH egyértelművé tette, hogy a munkavállalók ilyen típusú egészségügyi adatai kezelésének szükségesnek és arányosnak kell lennie, és előzetes, jól dokumentált, objektív kockázatértékelésen kell alapulnia. A szükségesség meglétét esetről esetre kell vizsgálni, és a NAIH szerint csak bizonyos magas kockázatú foglalkozások vagy munkavállalói csoportok esetében áll fenn, mint például kórházi karbantartók, szociális munkások vagy épp a sok ügyféllel találkozó alkalmazottak.
Ezekben az esetekben a munkavállalók védelmi státuszának ismerete döntő fontosságú lehet a munkavállalók, a betegek és az ügyfelek megfertőződésének elkerülése érdekében. Ezzel szemben az iránymutatás megfogalmazása azt sugallja, hogy az egyszerű irodai munka a legtöbb esetben alacsony kockázatú munkának minősül, ahol a szükségesség aligha állapítható meg.
A GDPR arányossági és adatminimalizálási elveinek megfelelően a munkáltatók csak a védettségi igazolvány vagy a mobilalkalmazás bemutatását kérhetik a munkavállalóktól, és csak a COVID-19 elleni védelem tényét (és adott esetben a védelem lejártát) rögzíthetik. Másolat nem készülhet, és további adatkezelés sem megengedett
– foglalja össze Dr. Harza Kinga, a Taylor Wessing adatvédelmi szakértője.
A NAIH azt is hangsúlyozta, hogy a védettségre vonatkozó adatokat ilyen az oltási igazolás is, csak a vonatkozó munkajogi kötelezettségek teljesítése, azaz a munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosítása, valamint munkaszervezési célokból, konkrét intézkedések bevezetése érdekében lehet kezelni. Ilyen intézkedés lehet például a védett munkavállaló munkaállomásának a nem védett munkavállaló munkaállomása mellé történő helyezése vagy a nem védett munkavállalók számára állandó jellegű otthoni munkavégzés biztosítása.
(Olvassa el a teljes cikket a Pénzcentrum oldalán!)