Connect with us

Banánköztársaság

Orbánék sz@rnak az Emberi jogok nyilatkozatára – Coki, felvilágosodás

Felvilágosodás
Megosztás

Az MDF kormány idején kezdődött. Megdöbbenve néztem a televízióban, amikor egy kormányközeli, gazdag, jobboldali vállalkozó azt kezdte fejtegetni, hogy a világ, a társadalom bajai a felvilágosodás korával kezdődtek, mert elvette tőlünk az Isteni fényt, és az erkölcsöt.

Na ne!

A Fidesz érában a felvilágosodás félremagyarázása  kiteljesedett, a rendszer hivatalos ideológusai, filozófusai ezt kommunikálják a médiumokban, ezt oktatják az egyetemeken is. Visszafordítva az idő kerekét vagy legalább is megpróbálva azt. Ezért erről szót kell ejteni.

Angolul englihtement, németül erleuchtung. Mindenhol ott a fény, vagyis a világosság. Nem magyar ferdítés tehát. A világ minden európai kulturális gyökerű népe ezt az időszakot a fény korszakának tekinti, amely kivezetett a sötétségből. Nálunk most megfordítják, elátkozzák. A felvilágosodás egyik legfontosabb dokumentuma az Emberi és Polgári jogok Nyilatkozata, amelyet segítőivel La Fayette márki készített, beépítve Rousseau és Montesquieu tanait is. A Nagy Francia Forradalom idején,1789.augusztus 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés, azóta példa a világ minden szabadságszerető népe számára. Tulajdonképpen alkotmány. Az állam és a polgárok alapvető jogait, kötelességeit rögzíti. A mai Magyarországra nézve is tanulságos.

Az elején szerepel benne a Legfőbb Lény említése, ami egy új vallás múló kísérlete volt, de egyébként minden sora ma is élő. Kezdjük a címmel. Az ókorban, majd a feudalizmus minden változatában a köznép jogtalan senki volt. Itt megjelenik először, kap jogot az Ember és a Polgár/citoyen/különválasztva. Az Ember kiemelése azért lényeges, mert vannak jogok, amik mindenkit meg kell illessenek, függetlenül attól, ki az anyja, apja, hol született, honnan jött. Erről ezt mondja:

„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a
társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon
alapulnak. Megszűnnek tehát a királyi, nemesi előjogok.”

„Mindent szabad ami másnak nem árt”

Az ember viszont Polgár is mert, egy állam, egy társadalom tagjává születik, meg kell tehát határozni jogait, kötelességeit, és meg kell védeni az állam túlkapásaival szemben, rögzíteni kell az állam működésének alapvető elveit. Erről többek között ezt mondja: „Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. „Rögzíti tehát a legalapvetőbb jogokat és biztosítja a ius resistendit, vagyis az ellenállás jogát a zsarnoksággal szemben. A tulajdonhoz való jog az azzal való szabad rendelkezés jogát is jelenti. Ezt vesd össze azzal, Páva és Hoppál megakadályozták burkolt fenyegetéssel, hogy egy pécsi ingatlant bérbe adjanak az Emberség Erejével Alapítványnak, amelyet Soros támogat.

Kimondja a szabadság fogalmát és megjelöli annak végső határát: „A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg. „Vagyis mindenki egyenlő jogokat élvez, egyaránt szabad, ezeket csak törvény korlátozhatja. Ez a mai magyar Alaptörvényben is szerepel, vissza is élnek törvényalkotási jogukkal. Szentesítik a lopást, a nép vagyonának lenyúlását.

Biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot: „Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti. „Az egyik legfontosabb rendelkezése a vélemény szabadság rögzítése: „A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.” Ésszerűen meghatározza a véleménynyilvánítás jogos határait. Ezen jog nem arra való, hogy másokat gyűlöletre uszítsunk, kurvaanyázzunk, ahogy ma az fbn folyik orrba, szájba minden oldalon. Nézzük meg, ma szabadon szólhat-e egy önkormányzati alkalmazott baloldali nézeteiről, vagy egy művész annak kockázata nélkül, hogy elvesztené állását, lemondanák fellépéseit?!

Az ellenőrzés egyetemes joga

„A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra
vonni. „Ezt vessétek össze azzal, hogy amikor terrorista gyanús, nemzetközileg körözött haverjáról kérdezték a parlamentben, Orbán Viktor a következőt válaszolta: „Boldog Karácsonyt!”

Végig mehetnék minden szabályon, és megmutathatnám, hogy a mai Magyarországon az érvényesülő jogok az 1789-es szintet sem érik el. Ez ellen a bírósághoz lehet fordulni. Ha ezt eleve nem zárja ki a simlis törvény, mint tették azt a Jobbikkal a számvevőszéki törvényben és mindenki mással, elvonva tőlük százmilliókat. De ha mégis fordulhatsz, akkor nem mindegy, ki a bíró.

(Vendégszerző: Dr. Martin Zoltán)

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük