Kerítésen túl
Orbán ásót ragadott, tárgyalt, gyerekekkel helyeskedett Türkenisztánban, majd hazatért
Orbán Viktor miniszterelnök Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter társaságában utazott Türkmenisztánba, a közép-ázsiai diktatúrába.
Orbán Viktor miniszterelnök Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter társaságában utazott Türkmenisztánba, a közép-ázsiai diktatúrába.
Hivatalos változat
A miniszterelnök azért utazott Asgabatba, hogy mélyítse Türkmenisztán és Magyarország kapcsolatát, amelyet úgy jellemzett, hogy kiszámíthatók, megbízhatók és a kölcsönös tiszteleten alapulnak. Orbán azt tapasztalta, hogy
„a szuverenitás a türkmén embereknek ugyanolyan fontos, mint a magyar embereknek”,
de szerinte a békepártiság is összeköti a két országot.
Mivel a miniszterelnöknek volt gyerekszobája, így
„Jó napot kívánok!”
– mondta Orbán Viktor az őt a repülőtéren virágcsokorral és kenyérrel fogadó gyerekeknek.
Azért jó, mert jó…
Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök arról beszélt a sajtónak, hogy a háborús helyzet felforgatta a hagyományos gazdasági kapcsolatokat, ez pedig egy új világgazdasági korszakot is megnyithat:
a mostani helyzet felértékeli az egész közép-ázsiai térséget, és jó esély van arra, hogy ez a térség legyen a híd Kelet és Nyugat között.
Nagyszerű partner….
„Szükségünk van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába”
– jelentette ki Orbán, aki szerint
ehhez új forrásokra, új útvonalakra, új infrastruktúrára van szükség. Európának és Magyarországnak Türkmenisztán „nagyszerű partnere” lehet ebben.
Arról is beszélt a magyar kormányfő, hogy
„a tervek szerint megindítjuk a magyar nyelv tanítását Türkmenisztánban, és azt szeretnénk, ha a két ország között a történelmi rokonságnak megfelelő erősségű és mélységű politikai és gazdasági kapcsolatok jönnének létre”.
Türkmenisztánról röviden….
Egy éve írtuk, hogy Türkmenisztánban több tucat párt vettek őrizetbe és vittek el bilincsben a türkmenisztáni Mari városában, mert a „társadalmi normákat” megszegve nyilvánosan fogták egymás kezét, miközben a kormány szigorítja a nők mindennapi életének ellenőrzését – írta meg a Szabad Európa.
Kézen fogva járni hivatalosan nem tilos a túlnyomórészt muszlim Türkmenisztánban, ahol a tekintélyelvű kormányt régóta vádolják azzal, hogy korlátozza az emberek jogait és polgári szabadságjogait.
A türkmén kormány fokozta a nők jogainak ellenőrzését, mióta márciusban Serdar Berdimuhamedow lett az elnök, aki apját, Gurbanguly Berdimuhamedowot követte egy kirakatválasztás nyomán. Április óta a rendőrség több tucat nőt vett őrizetbe az utcán bizonyos szépségápolási kiegészítők, például műköröm és műszempilla viselése miatt. A rendőrök azért is megállítják a nőket, hogy ellenőrizzék, nem növelték-e meg az ajkukat kozmetikai töltőanyagokkal.
A Szabad Európának nyilatkozó források szerint
többtucatnyi légiutas-kísérőt és a nemzeti vasúttársaság női alkalmazottait bocsátották el, mert állítólag mellimplantátumot tetettek be maguknak, vagy ajakfeltöltést hajtottak végre.
A dolgozó nőket arra utasították, hogy ne viseljenek testhez simuló ruhát, különben elveszítik az állásukat. Az erős sminket, a hajfestést, a manikűrt és a pedikűrt is helytelenítik. A közlekedési rendőrség utasította a magángépkocsi-tulajdonosokat, hogy ne vigyenek olyan nőt az autóban, aki nem családtag.
Negyvennapos gyász
Berdimuhamedov halála után az asgabati kormány negyvennapos országos gyászt rendelt el. Az állami alkalmazottaknak és a vezető cégek igazgatóinak is gyászruhát kellett ölteniük. A férfiaknál ennek része a hagyományos türkmén sapka, amelyet leborotvált fejre kell feltenni az elnöki parancs szerint.
A nőknek ugyan nem kell levágniuk a hajukat, de a gyász ideje alatt nekik fekete mintás kendőt kellett viselniük.
A kormány bejelentése szerint a gyászidőszak leteltével nagyszabású megemlékezéseket terveznek, amire már
el is kezdték gyűjteni az „adományokat” az állami dolgozóktól.
A Berdimuhamedov által épített személyi kultuszban kiemelt helyet kap az elnök családja, ez az oka a közelmúltban elrendelt nemzeti gyásznak is. Az elnök nagyapjáról, aki a Vörös Hadsereg tisztje volt, múzeumot és tiszti iskolát, áprilisban elhunyt apjáról pedig korábban katonai egységet és kulturális központot neveztek el.
