Kerítésen innen
Orbán megint nem gondolkozott, csak mondta, ami eszébe jutott – lavina alá lökte a magyar télisport helyszíneket
Döbbent nyilatkozatot adott az InfoRádiónak a Síelők.hu alapító-főszerkesztője. Wesselényi Andrea. A szövegből kiderül, hogy Orbán Viktornak ismét sikerült a szakemberek megkerülésével nyilatkozva vészhelyzetet teremteni egy fontos turisztikai iparágban.
A „Több Balaton kevesebb Adria” nyári szlogen téli folytatása
Úgy látszik, a magyar miniszterelnök és köre olyan sikeresnek vélte a nyári „Több Balaton kevesebb Adria” -csak önmagukra nem kötelező szlogenjét, lásd Orbán a tengerparton, Szijjártó a luxus jachton-, hogy téliesítették: „Senki ne tervezzen külföldi síelést idén”-re.
A váratlan rohamtól bedőlhetnek a magyar sípályák
Az ötletről a szakember elképedve nyilatkozott.
Ez félmillió embert és egy túlélésért küzdő iparágat érint
– mondta az InfoRádiónak a Síelők.hu alapító-főszerkesztője. Wesselényi Andrea szerint
a magyar sípályákon kezelhetetlen zsúfoltság alakulhat ki.
A portálnál mindenkit „megdöbbentettek” a miniszterelnök szavai, miszerint senki ne tervezzen a síszezonban külföldi utazásokat, még ha ez nem is rendelet, hanem javaslat a kormányfő részéről. Ugyanis ez nehéz helyzetbe hozná mindazokat, akik a téli turizmusban dolgoznak – magyarázta Wesselényi Andrea, megjegyezve, hogy szerinte csak jót tehet, ha az emberek kimozdulnak a szabad levegőre, a hegyekbe sportolni.
A célországok felkészültek a járvány kezelésére
A szakember egyetértett azzal, hogy a hektikusan változó határátlépési szabályok, illetve a karanténkötelezettségre és a tesztelésre vonatkozó rendelkezések miatt vélhetően amúgy is kevesebben indultak volna az idén külföldre síelni, annak ellenére, hogy a célországok sok tekintetben felkészültek arra, hogy biztonsággal tudják fogadni a síelőket,
amelyeket több mint húsz pontban a Síelők.hu is csokorba gyűjtött. Így például a kabinos sífelvonók rendszeres fertőtlenítése, a kötelező maszkviselés a belső terekben, vagy épp, hogy csősálat osztanak, vagy kedvező áron kínálnak a sportolni vágyóknak.
Vagyis a sípályák felkészültek, és egyedül az utazási szabályok jelentenek korlátot, amire egy európai szintű szabályozás, valamint a gyors, ingyenes tesztek biztosítása lehetne megoldás
– vélekedett Wesselényi Andrea.
Ugyanakkor…
Mint emlékezetes, az európai járvány egyik kiindulópontja tavasszal az osztrák ischgli síközpont lehetett. Wesselényi Andrea ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, tisztában vannak azzal, hogy ez egy nagy gócot jelentett, azonban a síközpontok többségére nem az ott tapasztaltak jellemzők, és az emberek nem partizni járnak ezekre a helyekre.
Magyarországról mintegy félmillió ember jár rendszeresen külföldre síelni. Amennyiben nem mehetnek, vagy nem lesz tanácsos külföldre utazni az idén, az mindenképp felértékelheti a hazai sípályákat, köztük a műanyag tanpályákat is. Azonban a hazai helyszíneknek korlátozottak a lehetőségei, és egy olyan hétvégén, amikor jó hóviszonyok vannak, kezelhetetlenné válhat a tömeg, amire már korábban is többször volt példa – emlékeztetett a főszerkesztő.
„Egyszerűen a kapacitás nem elég arra, hogy felszívja a síelni vágyó tömeget.”
A várható zsúfoltság miatt pedig egészen biztosra vehető az is, hogy a hazai sípályák is követni fogják a biztonsági szigorításokra vonatkozó gyakorlatot, de akár korlátozásokat is bevezethetnek.
(Olvassa el a teljes cikket itt!)
Előzmény
Friss
- „Ide figyeljenek emberek!” – Elmarasztaló ítélet egy meg nem törtét cselekmény után
- Óvodabezárási hullám Csepelen
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátság-horoszkóp itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár