Connect with us

Bulvár

Orbán Ráhel életvezetési tanácsai a hozzá hasonló átlag-anyukák okulására – …hogy ne haljunk meg h&lyén…

Published

on

Orbán Ráhel életvezetési tanácsai a hozzá hasonló átlag-anyukák okulására - …hogy ne haljunk meg h&lyén…
Megosztás

A saját lábán szambázó Orbán Ráhel miniszterelnöklány mostanság előbújt a maga választotta háttérlétből és mindannyiunk okulására osztja kéretlen bölcsességeit főleg a „luxus-élet nehézségei” témakörben. Hiába, mindenki azzal főz, amivel tud. A „dolgozó nő” saját veszteségesen üzemelő Odu. névre hallgató boltja második születésnapján méltóztatott szoba elegyedni a sajtó képviselőjével.

Az időbeosztás szerintem a legnagyobb kihívás, amivel bármelyik anyukának szembesülnie kell, függetlenül attól, dolgozik vagy háztartást vezet-e. Nyilván szeretnék több időt tölteni az Oduval, mint ami 24 órába belefér, de én azt az anyukát képviselem, aki akkor dolgozik és ott, ahol tud

– mondta Orbán Ráhel, hozzátéve:

az Odu nem csak egy bababolt, sokkal több annál. Egy hely, ahol lehet beszélgetni a kihívásokról vagy a boldog pillanatokról, és ahol tanulni is lehet szakemberek segítségével. Mint elárulta, az Odu egyik missziója, hogy közösségi térként is funkcionáljon.

Az üzletasszony szerint a kisgyermekeknél elsődleges kérdés, miként kapcsolódik a szülő a gyermekhez, illetve hogyan támogatja a kreativitását.

„Nem rövid távra tervezünk, hiszen ez nem egy olyan projekt. Ha rövid távon, gyorsan megtérülne a befektetés, szerinte mindenki bababoltot nyitna

– foglalta össze Orbán Ráhel az üzleti stratégiáját, majd kiemelte:

nagyon boldog vagyok, hogy az első két év ilyen sikeres volt, várom a folytatást.

Halk megjegyzés: az Odu Store Kft. 2022-ben 55 millió, míg 2023-ban 80 millió forint veszteséget termelt.

„Erről jutott észbe….”

A Facebook-on találtunk egy bejegyzést, ami a fentiekre reflektál:

„Nagy teljesítmény, nőként és anyaként vállalkozni. Még nagyobb teljesítmény egy saját boltot létrehozni. Főleg egy luxus boltot. Luxus környéken. Az meg aztán végképp nem lehet könnyű, hogy úgy tarts ki, és tedd bele a tartalékaidat ebbe a boltba, hogy az tavaly is több mint ötvenmillió forint veszteséget termelt. Olyan becsületre méltó, hogy elmondtad: nem a rövid távú megtérülést keresed. Igazad van, ha ebben annyi pénz lenne gyorsan, akkor mindenki bababoltot nyitna… Na de még az a szerencse, hogy neked vannak tartalékaid, azt persze nem részletezzük, hogy honnan.

Na, de Ráhel, azért, ha még azt el is nézzük neked, hogy végső soron az adófizetők pénzéből hobbi-vállalkozol és ezzel egyébként megcsúfolod azokat az embereket, akiknek valóban piaci körülmények között a saját egzisztenciájuk terhére kell sáfárkodniuk.

És még azt is elfogadjuk, hogy mit művel a férjed. Sőt még azzal sem foglalkozunk, hogy hogyan és milyen körülmények között lesz nektek a Svábhegyen luxus kecótok a Dreher-villában…vagy eltekintünk attól, hogy valós teljesítmény nélkül szerepelsz a befolyás-barométer 26. helyén, nőként pedig annak 3. lépcsőfokán…

Szóval, ha mindezekről nagyvonalúan megfeledkezünk, az még akkor is minden jó érzésű ember fülét b.ssza, mikor azt nyilatkozod, hogy TE a dolgozó anyát képviseled, azt az anyát, aki akkor dolgozik, amikor tud.

Ráhel, ne vicceljünk már! Az átlag anya akkor dolgozik, amikor kell

Sajnos, vagy szerencsére (ez attól függ honnan nézzük) te nem ismered a különbséget. Igen, anyuka vagy. És igen, a saját meglátásod szerint dolgozol. De kedves, azért azt tisztázzuk, hogy munka és munka között is van különbség.

Sőt tovább megyek, az sem mindegy, mi a munka tétje. Mert ha a megélhetés forog kockán, akkor egészen másként esik dolgozni, mint akkor, amikor azért van egy aranyos kis butikocskád, mert az olyan menő. Ráhel, te egy nagyon szerencsés nő vagy, aki azt tanulhatott, amit szeretett, ott dolgozhatott, ahol akart, vagy éppen akkor hagyta abba a munkát, amikor szerette volna, és akkor kezdhetett valamibe, amikor csak kedve támadt, és kipattant egy ötlet a fejéből. Hogy milyen áron, azt most ne firtassuk. Annyi biztos, hogy szerencsés és kivételezett vagy.

Jó lenne, ha ehhez némi bölcsesség és empátia is társulna! Így tudnád, hogy magadat a többi dolgozó anya mintájaként aposztrofálni nemcsak nevetséges, hanem bántó és ízléstelen. Inkább ne mondj ilyeneket!”

Szerző