Connect with us

Banánköztársaság

Orbán saját magát lövette ki ágyúgolyóként, mint Münchausen – Hétvégi Lendvaiságok

Orbán saját magát lövette ki ágyúgolyóként, mint Münchausen - Hétvégi Lendvaiságok
Megosztás

Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most Orbán Viktor „maga-bevetését” és múltunk-elemzését vette górcsöve alá…


Gáz van, tehát bedobták a küzdelembe személyesen Orbánt

„A Fidesz eszközei fogytán vannak. Nem várhattak tovább: már most bedobták a személyes küzdelembe Orbánt. Szinte minden nap hosszú nyilatkozatot ad, mint „emberarcú”, de a sikerben biztos miniszterelnök. Nem a gazdaság, hanem jobb híján Orbán vett repülőrajtot. Most őt személyesen vetették be a bajban, mint csodafegyvert.

De mivel ő maga a haditanács és minden más vezetője is, feltehetőleg maga döntött erről is. Mondhatjuk: ágyúgolyóként saját magát lövette ki, mint Münchausen, akit mindenki láthatott a népszerű illusztrációkon az ágyúgolyón ülve.

„Sajnálom, hogy ebben is van áthallás, de

Münchausen a jeles eset idején orosz zsoldban állt. Úgy jutott be az ellenfél várába, hogy élő fegyverként kilövette magát egy ágyúgolyón.

Eredményekre már nem nagyon lehet hivatkozni, a versenyt és a figyelmet át kell terelni egy másik versenyszámra: a vezér feltételezett nagyszerűségére. ..

A vezért tessék csodálni, ne az infláción vagy a kórházakon keseregni. (forrás)

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>

Orbán: „mindig van egy nagy nemzeti párt, most ezek mi vagyunk….”

Orbán a mostani interjúzó turnéja során útba ejtette az erdélyi Krónikát is. Próbálta befoltozni a saját öngóljától kilyukadt hálót: tihanyi beszédében nem is olyan indirekt módon a magyarfaló (szerencsére vesztes) elnökjelölt kampányát segítette. Az interjúja tartalmában nem sok új van, hasonlít legfrissebb itthoni nyilatkozataira. Önbizalomtól dagadó kebel, győzni fognak, míg Romániában megszorítások vannak, nálunk támogatják a családokat, az ő szíve magyar, míg ellenfelei idegenbérencek stb. stb.

Orbán, az utód…

De van benne egy érdekes fejtegetés a magyar politikai hagyományokról. Arról, hogy kik azok, akik utódjának tartja magukat.

„Az ellenzék ugyanaz, aki volt”,-mondja. „Jönnek új fizimiskák, de a magyar politika alapszerkezete nem változik. Mindig van egy nagy nemzeti párt, most ezek mi vagyunk.” Ez a nagy nemzeti párt a két világháború között, meg előtte is „küzd az ország függetlenségéért, a történelmi igazságért, és mindig van külföldről fizetett, fönntartott, idegenek zsoldjában álló, helytartók által vezetett, kozmopolita, gyanús nemzetközi képződmény.” „Ezen vesztettük el az első világháborút is.” A feladat mindig az, hogy „az idegen zsoldban állókat” tartsuk távol a kormányzástól.

Most hagyjuk is azt a marhaságot, hogy az első világháborút (Monarchiástul, Németországostul) a kis magyar ellenzéki pártok miatt vesztettük el. Nézzük meg inkább, mi volt a két világháború között az a bizonyos „nagy nemzeti párt”, amely utódjának tekintik magukat Orbánék. Mert valóban, akkor is volt ilyen.

1921-től 32-ig Egységes Pártnak hívták a kormánypártot. Bethlen idején még csak-csak, ugyan jobboldali, konzervatív, a választójogot korlátozó alakulatként működött, de tagadhatatlanul valamilyen konszolidációt vitt végbe.

Nekem ugyan sok kritikám volna velük szemben, de ha Orbánék ezt tekintik elődjüknek, azt még értem. Lelkük rajta.

De aztán jött Gömbös. Az ú.n. „nagy nemzeti” kormánypártot átkeresztelték a Nemzeti Egység pártjává. Az 1935-ös választást csalások és erőszak szennyezte be. Endrődön az ellenzéki kisgazdák választási gyűlését csendőrsortűzzel oszlatták fel, nyolc halálos áldozattal.

A nagy elődnél még a Fidesz is kíméletesebben bánt a kisgazdákkal.

Gömbös Mussolini és részben Hitler felé orientálódik (ő az első európai kormányfő, aki meglátogatja Hitlert, később a temetésén Göring és Ciano is megjelent), pártjával tekintélyelvű, rendeleti kormányzást valósít meg.

Most akkor a rendeleti kormányzás iránti vonzalom elég ahhoz, hogy Orbánék Gömböst is elődjüknek tekintsék?

A nagy nemzeti párt 1939-ben Imrédy jóvoltából a Magyar Élet Pártja néven működik tovább.

  • Orbánéknak ez is rendben, az első és második zsidótörvénnyel, a választójog további szűkítésével, a Hitler által kikényszerített müncheni egyezmény lelkes támogatásával együtt?
  • Imrédy is előd?
  • Nem véletlenül Imrédyék szolgáltak idegen érdekeket?
  • Hogy van ez, miniszterelnök úr? Ki mindenkit tetszenek még keblükre ölelni a magyar történelemből?
  • Lehet, hogy tényleg „jönnek új fizimiskák”, de Ön a régi ideálokat emeli a nemzeti Pantheonba?

Szerző