Orbán Viktor: az infláció ellen harcolni kell!

Az elmúlt időszakban, egyre több és több szankciót követelnek Oroszország ellen a háború befejezése érdekében, ugyanakkor egyre több és több fegyvert küldenek Ukrajnának, meghosszabbítva ezzel a háborút.

Hogyan fér meg ez a kettő egymás mellett?

Orbán Viktor: „Ami fejünkben nem is fér meg. Az embernek vagy az egyik vagy a másik lábára kell állni ilyen helyzetben, el kell dönteni, hogy mit akar. Vannak, akik arról beszélnek, hogy a háborút meg kell nyerni. Mások pedig – ide tartozik Magyarország – arról beszélnek, hogy azonnali tűzszünetre és utána pedig béketárgyalásokra van szükség. És jártam Berlinben, ott is többször előkerült ez a kérdés, különösen, hogy mi egy szabadságharcos nemzet vagyunk, akik a Szovjetunió megszálló csapataival szemben egy háborút vállaltunk 1956-ban, és föl szokták hozni, hogy egy ilyen harcos, szabadságharcos nép most miért a béke oldalán van? És mindig emlékeztetem őket arra, hogy Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a keletről jövő, szovjet hadsereghez köthető brutalitás, és hogy milyen lehet most harcolni az oroszok ellen, mert az ember kimegy – most, mindjárt jön október 23-a –a 301-es parcellába, akkor tudja, hogy az milyen, és még azt is mondhatjuk talán, hogy a mi Zelenszkijünket, az akkori magyar miniszterelnököt később kivégezték.”

Tehát mi tudjuk, hogy mi a brutalitás, és mi a háború

„1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és egy szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást. Azt gondoltuk, hogy el lehet érni egy béketárgyalást, ami a fegyveres csata végső célja, amely béketárgyaláson majd az oroszok a nyugatiakkal megegyezhetnek arról, hogy úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk.”

A világtörténelemben szankciókat azok szoktak kivetni, akiknek erőfölényük van

„Most energiaügyben kétséges, hogy nekünk erőfölényünk van-e, hiszen mi vásárlók vagyunk, az oroszok meg szállítók. Tehát olyat, hogy az óriás vet ki szankciót a törpére, szoktunk látni, de hogy az energiatörpe – ezek lennénk mi, nyugatiak – vessen ki szankciót az energiaóriásra, azért ez szokatlan. És miután hat hónapja sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy mindenképpen tegyen le egy árcsökkentési javaslatot a szankciók mellé, de ezt nem tette meg, ezért most szankciós infláció van, és szankciós felárat fizetünk az energiában a rossz szankciók miatt, nem tudjuk kompenzálni az energiaárakat, a rossz szankciók miatt mentek fel az árak, és ennek az árát fizetjük meg mindannyian.”

Végső megoldást a magas energiaárakkal szemben az jelentene, hogyha az Európai Unió elállna ettől a szankciós politikától.

„A baj azonban abból fakad, hogy mi egy közös európai piacon vagyunk, és Magyarország ugyan mentesítheti magát bizonyos negatív következmények alól. Például, hogy a nyugatiak nem vesznek orosz olajat, mi meg veszünk. Ők átállítják a rendszerüket, mert vannak tengerpartjaik, és hajókon is tudnak energiát szállítani, olajat vagy cseppfolyós gázt, mi nem tudunk. De az igazság az, hogyha fölmennek az árak Európában, azok magukkal rántják, magukkal húzzák a magyar árakat is.”

Olyan világban élünk, amikor még a lakásunk ablakán is benéznek a műholdakból, hogyha nem húzzuk el a függönyt

„…az, ami történt, hogy fölrobbantottak gázvezetékeket, meglékelték őket, az egy súlyos dolog. Leggyakrabban a szabotázs kifejezést hallom, de én a miniszterelnöki csúcson is azt mondtam, hogy ez a mi fölfogásunk és a magyar jog szerint terrorcselekmény. És ha ebben benne volt valamelyik államnak a keze, akkor az egy terrorista állam, aki ezt végrehajtotta, vagy támogatást adott hozzá. Azért kell ilyen erős tónusban mondanunk, részben mert nem most jöttünk le a falvédőről, és ez nem a világ végén történt, hanem egy olyan helyen történt, ami valahol ott a svéd-dán felségvizek környékén van. Tehát ott minden négyzetcentimétert az űrből folyamatosan figyelnek. Tehát velem nem etetik meg azt, hogy nem tudják megmondani, hogy mi történt, hogy ki járt arra az elmúlt időszakban, meg mikor mit csinált. Olyan világban élünk, amikor még a lakásunk ablakán is benéznek a műholdakból, hogyha nem húzzuk el a függönyt, tehát észnél kell lenni a saját magánéletünk megóvása érdekében is, akkor ilyen nagy terrorakciók kivitelezéséhez szükséges mozgásokat, hogy a XXI. században nem tudnak detektálni, rögzíteni. Ezt egy magyarral nehezen hitetik el.”

A mostani kormánynak van tapasztalata arról, hogy hogyan kell harcolni az infláció ellen

„…ha szabad fölidézni a saját szakmai tapasztalataimat, tehát amikor először voltam miniszterelnök, 1998-ban, akkor is 10 százalék fölött, olyan 15 százalékos sávban volt valahol az infláció, és ott egy-másfél év kemény munkájával azért azt megfeleztük. És még 2010-ben is úgy volt, hogy volt 5-6 százalék körül az infláció valahogy, és azt a 0 közelébe vittük vissza. Tehát a mostani kormánynak van tapasztalata arról, hogy hogyan kell harcolni az infláció ellen, és a legfontosabb, hogy nem szabad tűrni, nézni, beletörődni, ma az infláció ellen harcolni kell, cselekedni kell. A kormány foglalkozott is, rendszeresen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Én most ezt újra napirendre vettem, és tisztelettel megkértem a jegybankelnököt, és utasítottam a pénzügyminisztert, hogy a következő év végére ezt az inflációt mindenképpen felezzék, legalább felezzék meg, és vigyék le úgy, hogy egyszámjegyű legyen, akkor is, hogyha a nemzetközi környezet egyébként az ellenkező irányba húz bennünket.”

A Frontex nem egy határvédelmi szerv, hanem egy utazási ügynökség

„…be kell látnunk, hogy a határvédelmet a Frontex nevű, közös európai határvédelmi intézmény nem tudja megoldani. Sőt, ha jól megnézi valaki, én elismerem persze az ő munkájukat, de a Frontex nem egy határvédelmi szerv, hanem egy utazási ügynökség. Tehát ők arra figyelnek, hogy a határokhoz érkező migránsokkal szembeni föllépés és elbánás emberséges legyen. Hát szinte beengedik őket! Nekünk nem erre van szükségünk. Nekünk arra van szükségünk, hogy tényleges katonai erővel, fizikai erővel is meg tudjuk védeni a határainkat az illegális határátlépéssel szemben, mert az illegális határátlépés bűncselekmény. És a határ átlépése egyoldalúan, az adott állam beleegyezése nélkül nem támogatandó cselekmény, hanem olyasmi, ami átlépi a törvény határait. Vagyis azt meg kell torolni, mert hogyha szabadon járkálhat ki-be a határainkon anélkül, hogy mi tudnánk, hogy mi történik, hova megy, mit akar, az rendkívül súlyos biztonsági kockázatot jelent a számunkra. Ezért van Magyarország déli határán kerítés, és ezért vannak ott a határvadászaink, akiknek a munkáját ezúton is nagy tisztelettel, talán mindannyiunk nevében is megköszönhetem. Szóval Magyarország esetében majdnem 200 ezer illegális határátlépési kísérlet történt, amit megakadályoztunk. Ez 200 ezer bűncselekmény! És elfogtunk az évben eddig kettőezer embercsempészt – kettőezer embercsempészt! –, akiket büntetőeljárás alá is vontunk. Ez jól mutatja, hogy a Frontexnek a számai, az európai határvédelmi szervnek az adatai pontosak: a balkáni útvonalon óriási a nyomás. Már-már a 2015-ös nagy inváziós, migrációs inváziós hullámra emlékeztető számok vannak. Most magasíthatjuk még a kerítést, magasítjuk is, növelhetjük a határvédő katonáink, rendőreink számát, növeljük is, de a megoldás mégiscsak az volna, hogyha nem a szerb–magyar határon torlódnának föl, beleütközve a mi kerítésünkbe a migránsok, hanem Szerbia déli határát tudnánk megvédeni, és ez az egész konfliktus és nehéz helyzet inkább a macedón–szerb, déli határon lenne. Ez mindenkinek érdeke.”

Forrás: kormany.hu