Orbán Viktor „keresztény életösztönről” delirált…

Vasárnap rendkívüli interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök, amelyből leginkább az derült ki, hogy éjjel-nappal törődik velünk, vigyáz ránk…

Korábban azt is láthattuk, ahogy „csapatai” élen gondterhelt arccal gyalogolt – értünk…

Szerencsénkre a „stratégiai nyugalom”, amelyre háborús helyzetben van szükség, sugárzott az arcáról. Isteni mázlink van, hogy ilyen tapasztalatokkal rendelkező államférfi – sőt: államférfiú! – vezeti az országot, aki immár a harmadik háborút éli át és meg, miniszterelnökként! Aki akarja, itt meg is nézheti – remélem, újra! – az egész interjút.

Elhangzott sok minden, lélekemelő dolgok is – most csak néhányat emelek ki

Az interjúban gondolatritmusként tért vissza a miniszterelnöki megjegyzés:

…nem kell atomtudósnak lenni ahhoz…

Ez mennyire igaz! Orbánia miniszterelnöke már óvodásként is sok mindenhez értett – előnyösen különbözteti meg e tény az óvodás korában is tök hülye Márki-Zay Pétertől -, felnőttként pedig, különösen, amióta miniszterelnök, rengeteg új tudásra tett szert. Bizony, még egykori tanácsadója, Finkelstein is elismerően bólogat a pokolban, figyelve az orbáni cigányozást, zsidózást-sorosozást, a migráncsozást, a brüsszelezést stb. – legújabban pedig azt a melegezést, melynek sodrában náci népszavazásba viszi országát…

Aztán elmondta a következőket is:

Mint ahogy azt sem kell sürgetni, hogy Magyarország fegyvereket küldjön ebbe a térségbe, hiszen szomszédos országban vagyunk, és azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd…

Bizony, bizony..! Bár mintha itt egy pillanatra megzavarodott volna orbánia miniszterelnöke, érthetően, hiszen nem atomtudós! Mert nekem úgy tűnik, jogosak azok az észrevételek, hogy Orbán talán egy pillanatra összekeverte a dolgokat: azok a javaslatok, ha voltak, nem arról szóltak, hogy az oroszoknak adjunk fegyvert… Nekik nincs is szükségük rá…

Megvilágító erejű volt az alábbi tanítás is – ahhoz sem kell atomtudósnak lenni, hogy igazságát belássuk:

Mindegy, hogy miért, mindegy, hogy ki a hibás, mindegy, hogy hogy’ történt, aki onnan menekül, annak segítséget kell adni. Ez egy elemi, emberi, keresztény életösztön.

Vagy mégis: kell az atomtudósi képzettség, hogy ezt fölfogjuk?

Az világos, ugye, hogy az Ukrajnából menekülők többsége fehér, keresztény, jelentős részben pedig magyar ember – ennek alapján könnyen megkülönböztethetők a migráncsoktól. Sajnos, jönnek azonban mások is, olyanok, akik nem a strandon barnultak le: na, adott esetben ők aztán kereshetnek maguknak befogadókat… Ezt szerintem megértjük, erre vagyunk trenírozva…

De vajon mire gondolhatott a költő, amikor „keresztény életösztönről” beszélt?

Kikben van meg az a keresztény életösztön? A szövegösszefüggés alapján azt gondolhatjuk, atomtudósi képzettség nélkül is, hogy azokban, akik segítenek. Nyilván arról van szó, hogy akik a menekülőknek segítenek, igazoltan keresztények. Persze, az életösztön inkább a menekülőkben működik, és többségük valószínűleg keresztény – ez is megkülönbözteti őket, mint már mondtam, a migráncsoktól, akik akár a tengerbe is hajlandók belefulladni, hogy fölhívják magukra a figyelmet…

Ám a „keresztény életösztön” kifejezésben – hiszen Orbánia miniszterelnöke másképp nem mondana ilyet! – kell lennie valami mélyebb, nemesebb tartalomnak: valaminek, ami megkülönbözteti mondjuk a zsidó, a mohamedán, a buddhista stb. életösztöntől… A nyamvadt ateistákéról nem is beszélve.

Hogy mi ez a különbség? Na, annak megértéséhez nem árt az atomtudósi képzettség… Különben az ember azt gondolhatná, Orbánia miniszterelnöke nem csupán aljas, hanem napról napra hülyébb is. Pedig lehet, óvodásként még egész értelmes volt…

Kapcsolódó