Banánköztársaság
Orbánt magunknak köszönhetjük
Orbán Viktor nem ördög a pokolból, hanem a magyar társadalom terméke. Mi, magyarok adtuk a hatalmat a kezébe, mert ilyen vezetőt álmodtunk magunknak.
Nem az isten teremtette az embert, hanem az ember az istent. Mondják az ateisták. Olyanok, mint én. Nem Orbán Viktor találta ki korunk szégyenletes, ócska, egészen ocsmány Magyarországát, hanem a magyar nép izzadta ki Orbán Viktort a saját testéből, mint kagyló az igazgyöngyöt. Olyanok, mint ti.
Ebben az országban nem egy Orbán Viktor él, hanem 3-4 millió. Olyanok, mint ő. Nem Orbán jelöli itt ki az utat, amely elkerüli Európát és visszavezet valahová a nagy orosz sztyeppékre, a semmibe, hanem magyar szellemi nímandok milliói verik az útjelző karókat. Mind szeretnének alámerülni a nagy loncsos tudatlanságba, a kolbász ízű és pálinka szagú nirvánába. Pont, mint ti.
Ők nem a való világgal akarnak szembesülni, hanem egy olyan virtuális Magyarországról álmodnak, amely a legjobb a legjobbak között, bár nem indul semmilyen versenyen, mert azt úgy is elcsalják. Minek is verejtékezni, kinek kellenek a nagy tettek, ha itt kicsiben, helyben, a kertek alatt is be lehet rúgni. Úgy, ahogy ti. Nem ám mások lőréjétől, hanem hazaitól akarunk hányni. Nem kell nekünk semmi és senki, ami és aki idegen. Nekünk diktatúra, nekünk Orbán kell.
Apáink is imádták volna Orbánt, de még a nagyapáink és az ükapáink is. Mert ők is úgy vélték, hogy a sorsukért nem ők felelnek, hanem sok-sok Soros. A Sorosok általában, a Gyuri különösen. A magyar szeret a legjobban hivatkozni az ármányra, az ellene szőtt összeesküvésre. Mert a magyar a nép, amely minden egyéb nációnál többet gondolkodik, lamentál és mérlegel, hogy aztán ne tegyen semmit.
Más népek is szoktak töprengeni, másoknak is vannak nagyra törő vágyai. De ezek az idegen, nem magyar szívűek, amikor eleget gondolkodtak a világ nagy dolgairól, megoldják a saját kis problémáikat. Nem úgy a magyarok, akik a piti ügyeikhez pont úgy nem tudnak hozzászólni, mint ahogy a világ nagy dolgaihoz sem. A magyar a nép, amelynél a gondolkodás nem megelőzi a cselekvést, hanem helyettesíti azt.
A magyarok nagyon szeretnek együtt gondolkodni. Mindenben egyetérteni. Főleg a mindenkori vezérrel. Mert egységben az erő. Más népek szinte semmiben sem értenek egyet. Csak abban, hogy nem az egység, hanem a sokszínűség erősít. Ők találták ki a demokráciát, nem a magyarok. A magyarnak nem szabad demokráciát, hatalmat adni a kezébe, mert nem tud élni vele. Csőre tölti és lábon lövi vele magát.
A magyar história legfényesebb lapjait idegen kezek írták. A magyarok csak elszenvedték a történelmüket. Mártírként voltak benne jelen évszázadokon keresztül. Mire leszálltak a keresztről, ahová magukat szögezték fel, elzsibbadt a lábuk a járásra, elszédült a fejük a gondolkodásra. Ökölbe szorult a kezük, amikor meg kellett volna fogni a munka végét.
A magyarok vesztes és gyenge nép. Orbánt imádva, illiberálisan, migránsozva, tele gatyával rettegnek, hogy eljönnek a más nyelvet beszélők és elragadják, amit a Fidesz betyárjai még nem vittek el. Már megjött az utolsó előtti sárga csekk Orbán levelével. Hí a mobil posta kürtje. Magyarok legyünk vagy szabadok? Lehet feladni a keveset, ami még maradt.
Szerző
4 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…
- (Nagyon)kisnyugdíjasunk felveszi a kesztyűt: a Mikulásgyár jár a gyerekeknek
osszián
2018.01.10 13:34 at 13:34
Vagyis Ady óta semmit se változtunk.
„Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit aki különb mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen mintha itt sem lettünk volna.
Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.
Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!
Nagyváradi Napló – 1902. január 31.
osszián
2018.01.10 13:35 at 13:35
Európa közepén terpeszkedik egy kicsike középkor. Magyarország a neve.
Régen mondom, hogy a magyarok 1990-ben nem demokráciát akartak, csak helycserés támadást.
Kelényi Imréné
2018.01.10 18:47 at 18:47
Hülye, dög!!! 🙁
NERKeseru
2018.01.11 02:32 at 02:32
A szavazoi meg a kreten magyarok termeltek ki, tutira nem en vagy barki az ismerosi korombol. Mondjuk nekunk valahogy ugy sikerult elni a kezdetektol, hogy sajat tudassal a piacrol fenntartani az eletet, es telibeszarni az aktualis kormanyt, mert semmi kozunk hozzajuk se nekik hozzank.
Jah, es hogy miert nem mi lettunk partvezerek? Hat a faszom fog ezert a kreten orszagert ket szalmat keresztbe tenni. Ezeknek? 🙂 Ott dogoljenek meg magukban ahova a sajat valasztott vezetojuk parancsolja oket :>