Orbántól a síron túl sincs nyugi? – Most éppen a halottvizsgálat rendjét írta át

Az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök belopta magát a kerítésen belül élők mindennapjaiba, nem újdonság. Ki-ki pártszimpátiája szerint éli meg, próbálja kikerülni, vagy tudomást sem venni róla, esetleg megelégelve a hungarikumot, elhagyja fennhatóságát. Mostani rendeletével újabb határt lépett a regnáló.

Közlöny van róla….

A kormányfő több rendeletet is módosított a halálesetek kivizsgálása miatt, pontosította a halottvizsgálati folyamat szereplőinek jogait és kötelezettségeit. Megjelent a Magyar Közlönyben a halottvizsgálattal összefüggő rendeletek módosítása.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett változtatások érintik a temetőkről, a temetkezésről, a boncolásról, a halottak vizsgálatáról szóló korábbi szabályokat.

Az új rendelet pontosítja a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló korábbit, kiegészíti a korábban az ingatlanon elhelyezett urna temetői elhelyezésének, illetve a halottvizsgálat különféle szabályait is.

A fő szabály, hogy a jövőben az

elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg.

Az űrlapon az elhunytról ezeket az adatokat kell rögzíteni:

• családi és utónév, személyazonosság igazolására alkalmas okirat (típus/szám), születési hely és idő,
• az elhalálozás (ha az nem ismert), a holttest helye (címe), tényleges/becsült ideje,
• fertőző betegség gyanúja esetén a betegség neve,
• az elszállítás célintézményének (egészségügyi intézmény, temető, halotthűtő) megnevezése, címe,
• az elszállítást végző szervezet/személy neve, az elszállítás el- és megrendelt időpontja/határideje,
• az elszállítást elrendelő (orvos/mentőtiszt) neve, munkahelye, beosztása, elérhetősége.

A módosítás kitér az ismeretlen személyazonosságú („NN”-nel jelzett) elhunytakra vonatkozó szabályozásra, a halottszállítás feltételeire, a temetkezési szolgáltatók feladataira, a helyszíni halottvizsgálat szabályaira.

Az elhunytat – ide nem értve a halva született magzatot, az élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermeket – ismeretlennek kell tekinteni, míg azonosítása nem történik meg.

Mentőtiszt helyszíni halottvizsgálatot csak külön képzés után végezhet, perinatális (koraszülött – a szerk.) halálozás esetén akkor sem.

Nem természetes módon bekövetkezett halál valószínűsítésekor

helyszíni halottvizsgálatot csak a jogszabályban erre feljogosított orvos folytathat. Ilyenkor az eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró hatóság állítja ki. Az engedélyezésről szóló döntés alapján a halottvizsgálati bizonyítvány vonatkozó adatait az igazságügyi szakértő vagy eseti szakértői megbízással rendelkező orvos kitölti, és lezárja a halottvizsgálati bizonyítványt.

• Helyszíni halottvizsgálatot mentőtiszt akkor sem folytathat, ha az elhunyt egészségügyi adatai nem érhetők el, ilyenkor köteles az orvosnak átadni a holttest további vizsgálatát.
• Ha nem tudni, ki volt az elhunyt kezelőorvosa, a holttestet a haláleset helyszínéhez legközelebbi patológiai osztállyal rendelkező kórházba kell szállítani, ahol döntenek a kórboncolás szükségességéről/mellőzéséről.
• Ha elhunyt eltemettetésére kötelezett nem jelentkezik, a halál okát megállapító orvos a köztemetésre illetékes település jegyzőjének küldi meg a halottvizsgálati bizonyítványt, amit rögziteni kell az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (eHVB) is.
• Ismeretlen elhunytnál a hatósági/igazságügyi boncolást végző intézmény a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát egy munkanapon belül megküldi a KSH-nak.

Forrás

Miközben Orbán a száguldó gazdaságról hablatyol, soha nem látott magasságokba szökött a temetések ára