Kerítésen innen
Orosz kaja-multi február óta a spájzban van – Lázár Spar-talanítási akciójának lehet köze a dologhoz?
2024 februárjában érkezett a hír: „Örömmel tájékoztatjuk arról, hogy az európai MERE szupermarket hálózat mostantól Magyarországon is elérhető lesz (…) az elkövetkező év során 20 üzletet nyitunk Budapesten és az agglomerációban, három év múlva pedig 200 üzletünkben 700 millió eurós forgalmat szeretnénk elérni.”
Versenytárs-ritkítás Lázár-módra?
Lázár János úgy tervez az Ön pénzével (is), mintha nem közszolga lenne. Szerinte belefér az általa is sokat dicsőitett magyar virtusba, ha egy minden engedéllyel rendelkező, a törvényt betartó cégnek -üzletláncnak-, ellenvéleménye van valamely kormánydöntéssel szemben, akkor ennek megvitatása helyett közpénzből „vegyük meg szőröstül-bőröstül”. Lázár egy konferencián azt mondta, a kormány nem tűri a fenyegetéseket a Spartól, amely a „korrumpált osztrák sajtón keresztül” üzent.
„Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül.”
Majd hozzátette, nem kiszorítani akarja az osztrák céget és általában a külföldi multikat, hanem rászorítani őket arra, hogy
„tiszteljék az itteni embereket, fogyasztókat, a kormányt, az országot, ahol óriási extraprofitot termelnek. (…) a Sparral szemben is tudunk úszni. A cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett”.
Ige, de…
Nem egyszerű orosz cégként mostanság a terjeszkedés. A nyugat-európai élelmiszerkereskedelmi szaksajtó 2022-ben arról számolt be, hogy
a MERE az orosz-ukrán háború miatti szankciók és az annak nyomán fellépő ellátási nehézségek miatt kénytelen volt bezárni osztrák, belga, francia, német, spanyol és brit üzleteit.
Azóta Belgiumban újra próbálkoznak, ezúttal MyPrice néven. A német Lebensmittel Zeitung pedig tavaly szeptemberben úgy értesült, az
orosz diszkontlánc nem mondott le teljesen Európáról, csupán most Kelet-Európára koncentrál,
ahol a kiskereskedelmi piac fragmentáltabb és az ellátás zökkenőmentesebb. Szerbiában például egy év alatt 13-ról 30 növelte egységei számát és 48 millió euró árbevételt ért el. Litvániában pedig, ahol nagyjából kéttucat üzlete van, 50 millió eurós forgalmat bonyolított tavaly.
Iparági szakértők szerint ebbe az átformált stratégiába illene bele a magyarországi terjeszkedés is. hazai pályán egyébként szankciók ide vagy oda, jól teljesít a MERE, sajtóhírek szerint tavaly árbevétele 40 százalékkal nőtt és elérte az 5 milliárd eurót.
MERE, az orosz csoda?
Az orosz kiskereskedelmi láncot 2009-ben alapították, azóta 20 országban (például Belgium, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Oroszország, Kína, Németország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Románia, Vietnam, Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Szerbia, Spanyolország, Görögország) mintegy 2500 üzletet működtetnek. Akárcsak az Aldi vagy a Lidl, a MERE is úgynevezett hard diszkontlánc, azaz
portékáit rendkívül nyomott árakon kínálja vevőinek. Az átlagosan 1000 m2-es üzletei meglehetősen spártai berendezésűek, termékeiket dobozokból, raklapokból kínálják vevőiknek.
A már említett e-mailjükben azt ígérik,
áraik a piaci átlagnál 20 százalékkal alacsonyabbak lesznek „a gyártókkal való közvetlen együttműködés, a szigorú költségellenőrzés és a minimális kereskedelmi felár miatt.”
Célközönség: a családos, átlag alatti jövedelműek
Elsősorban olyan vevőkre számítanak, akik átlagos és átlag alatti jövedelemmel rendelkező családos emberek, akik megtervezik vásárlásaikat és heti 1-2 alkalommal keresik fel az üzletet. A MERE-ben kapható termékek köre körülbelül 1500 cikkből áll majd, ebben élelmiszerek, háztartási vegyiáru, italok és iparcikkek is szerepelni fognak. Valószínűsíthető, hogy az orosz diszkontlánc főként saját márkás termékeket kínál majd.
Szerző
