Ez a nap
Megalakult az új Országgyűlés
Áder János államfő nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését. Bejelentette a megbízólevelek átvételét, majd felkérte Turi-Kovács Béla fideszes képviselőt, hogy korelnökként vegye át az ülés vezetését. A Ház – amelynek tagjai már az új ülésrendben foglalták el helyüket az ülésteremben – a korelnök beszédét követően kézfelemeléssel elfogadta a napirendjét.
Fideszes korelnök: az ünnepi ülés legyen méltó az Országgyűléshez!
Turi-Kovács Béla korelnök, miután a nyolc legfiatalabb képviselőt felkérte a korjegyzői feladatok ellátására, kijelentette: április 8-án szabad, tiszta országgyűlési választást tartottak, amelyen az ország határozott döntést hozott. Egyértelmű állásfoglalást hoztak arról, hogy az ország védelmét és biztonságát helyezik minden elé, és ehhez a túlnyomó többség számára az eddigi kormány jelent garanciát.
Vesztesnek lenni egy választáson nehéz helyzet, különösen, amikor azt megalapozatlan várakozások előzik meg, ilyenkor vannak, akik megpróbálnak elégtételt venni – folytatta, arra kérve a képviselőket, az alakuló ülés napján legyenek egymásnak partnerei, próbálják meg az ünnepi ülést úgy végigvinni, hogy az méltó legyen az Országgyűléshez.
Szerinte azt már nem lehet megérteni, ha a vesztesek külföldi hatalmakhoz igyekeznek fellebbezni, petíciót benyújtani, feljelentéseket tenni. „Ne tegyék és ne engedjék!” – kérte a pártokat és politikusokat.
A választás örömteli részének nevezte, hogy a magyar vidék egyértelmű állást foglalt, holott kezét ma még nem a jólét vezette, hanem a remény, a bizakodás. Ez szerinte mindenkire felelősséget ró, nagyobb figyelmet kell fordítani a magyar vidékre. Kivételesen örömtelinek nevezte, hogy az Isten, haza, család jelmondat már nem egyszerű szlogen, hanem egy olyan gondolat, amely a következő kormánynak is iránymutatást adhat.
NVB: törvényes a 2018-as választás
A választási szervek magas színvonalú és hatékony munkájának köszönhetően az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választását eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen bonyolították le – mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén.
Patyi András elmondta: a választási résztvevők számára ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott a 2018-as választás, hiszen nem volt komoly törvényi módosítás az elmúlt években. Hozzátette: a delegálások folytán 30 fősre nőtt NVB rendkívüli mennyiségű munkát végzett el, a választás kitűzésétől, január 11-től május 4-ig 41 ülést tartott, a választási eljárással összefüggésben 942 határozatot hozott és 4 iránymutatás bocsátott ki.
Az NBV elnöke összefoglalta azokat a területeteket, amelyekben törvénymódosítást tart szükségesnek. Javasolta többek között, hogy változtassanak az átjelentkezéssel szavazók fogadásának részletszabályain, hogy a választópolgárok sorban állása elkerülhető legyen, valamint ismét felvetette a többes ajánlás intézményének felülvizsgálatát.
NVI: feltétlenül szükség van egyes választási szabályok módosítására
Feltétlenül szükségesnek nevezte a választással kapcsolatos egyes szabályok módosítását a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Pálffy Ilona az áprilisi választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról tartott beszámolójában javasolta a választási időszak meghosszabbítását, a levélszavazás szabályainak pontosítását, a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel kapcsolatos szabályok változtatását.
Az NVI vezetője úgy értékelt: az április országgyűlési képviselőválasztáson „az állami feladatok végrehajtása törvényesen, Magyarország alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően történt”.
Szünetet rendeltek el
Ezt követően szünetet rendeltek el mandátumigazolás céljából. A DK politikusai az alakuló ülés elején nem voltak jelen.
Ülésrend
Az új parlamentben a Fidesz frakciójának 117, a Jobbiknak 26, a KDNP-nek 16, az MSZP-nek 15, a DK-nak 9, az LMP-nek szintén 9, míg a Párbeszédnek 5 képviselője van. A Országgyűlésnek egy független tagja van, valamint egy nemzetiségi képviselője. A Ház munkájában tizenkét nemzetiségi szószóló is részt vesz.
A parlamenti patkóban az elnöki pulpitustól jobbra – az EP-képviselők és állandó meghívottak után – a kormánypárti képviselők foglalnak helyet, utánuk a Párbeszéd politikusai, majd a szocialisták, a DK, az LMP és a Jobbik következik. Az egyetlen független képviselő a Fidesz mellett kapott helyet.
Az Országházba fokozott biztonsági ellenőrzés mellett léphettek be a meghívottak és az újságírók.
A Kossuth Lajos teret rendőrök állják körbe. Az újonnan megválasztott képviselők az Országház főlépcsőjén mentek be az épületbe.
Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden, ezzel megalakult az új parlament és megszűnt a 2014-ben létrehozott kormány megbízatása.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Megalakult az új Országgyűlés
A történelmi zászlók előtt letették esküjüket az országgyűlési képviselők, ezzel megalakult az új parlament.
A Demokratikus Koalíció képviselői – akik csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak is – azzal egészítették ki a hivatalos esküszöveget, hogy minden törekvésükkel azon lesznek, hogy „helyreállítsák a köztársaságot”, és új demokratikus alkotmányt adjanak a hazának.
Az LMP-s Hadházy Ákos nem vett részt az eskütételen. Ezzel összefüggésben az elnöklő Turi-Kovács Béla az országgyűlési törvényre hivatkozva azt mondta: a képviselő a keddi ülésen nem vehet részt a parlament munkájában, országgyűlési és bizottsági tagságra nem választható meg és javadalmazásra nem jogosult.
Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezután a parlament – 189 igen szavazattal, egyhangúlag – igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.
Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Összeférhetetlenség
Összeférhetetlenséget Fülöp Erik (Jobbik, Tiszavasvári polgármestere), Gémesi György (LMP, Gödöllő polgármestere), Hajdu László (DK, a XV. kerület polgármestere), Janiczak Dávid (Jobbik, Ózd polgármestere), Karácsony Gergely (Párbeszéd, a XIV. kerület polgármestere), továbbá Simani Silva örmény nemzetiségi szószóló jelentett, ők az összeférhetetlenség megszüntetéséig nem gyakorolhatják megbízatásukból eredő jogaikat és javadalmazásra sem jogosultak.
Választási beszámolók elfogadása
Az új Országgyűlés első döntése – a napirend elfogadásán túlmenően – a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 134 igen és 45 nem szavazattal, a
Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 134 igen és 51 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az ellenzéki képviselők szavaztak.
Létrejöttek a frakciók
Az elnöklő Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat.
E szerint a Fidesz 117 fős frakcióját Kocsis Máté, a Jobbik 26 fős képviselőcsoportját Gyöngyösi Márton, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 15 fős frakcióját Tóth Bertalan, a Demokratikus Koalíció 9 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, az LMP 9 fős frakcióját Szél Bernadett, a Párbeszéd 5 fős frakcióját pedig Szabó Tímea vezeti.
A házelnök megválasztása
A Ház az Országgyűlés elnökének megválasztásával folytatta munkáját, a titkos szavazás idejére ismét szünetet rendeltek el.
Turi-Kovács Béla elmondta, a képviselőcsoportok közös indítványt tettek a házelnök személyére, ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Kövér Lászlót (Fidesz) válassza meg az elnökének.
Áder: ha indokolt, az NVB javasolja a választási eljárási törvény módosítását!
A köztársasági elnök szerint érdemes foglalkozni a választási időszak tanulságaival, ezért azt javasolja a parlament illetékes bizottságának, hogy a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB) együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokolt, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására.
Áder János a parlament alakuló ülésén azt is a Ház figyelmébe ajánlotta, hogy idén 23 párt állított országos listát, soha ennyi ezelőtt. Megjegyezte, hogy minden egyes országos listát állító párt legalább 153 millió forint támogatásban részesült, és a korábbi tapasztalatok alapján sajnos esély van rá, hogy ezzel nem tudnak elszámolni. Ezért megfontolásra javasolja az Országgyűlésnek, nem kellene-e visszatérni a korábbi szabályozáshoz és elejét venni annak, hogy a demokrácia ünnepéből néhányan üzletet csináljanak.
Az államfő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában.
Az elnök beszédében javasolta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.
Áder: infokommunikációs és klímaforradalom zajlik a világban
Infokommunikációs forradalom és úgynevezett klímaforradalom zajlik a világban – hívta fel az Országgyűlés figyelmét Áder János.
A magyar gazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie: digitális gazdaság, infokommunikáció, robotizáció, mesterséges intelligencia – sorolta a köztársasági elnök, aki szerint ma az a kérdés, hogy ebben a versenyben „a győztesek vagy a vesztesek oldalára kerülünk”.
Emellett az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdésének azt nevezte az államfő, hogy „képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el”. És úgy, hogy a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat még törlesszük is – tette hozzá.
Áder János a következő négy évre ugyanazt az idézetet adta útravalóul képviselőknek, amit 2014-ben: „A haza minden előtt”.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Házelnöknek választották Kövér Lászlót
Egyedüli jelöltként Kövér Lászlót választották házelnökké az új Országgyűlés alakuló ülésének tagjai titkos szavazással.
Érvényes szavazatot 179 képviselő adott le – ismertette Turi-Kovács Béla korelnök -, közülük 143-an szavaztak igennel, 35-en nemmel, míg egy voksoló tartózkodott.
Kövér László megválasztását követően esküt tett a Ház előtt.
Elfogadták a bizottsági struktúrát
Az előző ciklussal azonos bizottsági struktúrában folytatja munkáját a parlament, a keddi alakuló ülésen megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.
Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a Ház.
A parlamentben 15 állandó bizottság működik,10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét.
Az Országgyűlés állandó bizottságainak megalakítását az alaptörvény mondja ki, az országgyűlési törvény pedig rögzíti, hogy ezek a testületek a parlament kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei.
A 15-ből nyolcat – a mentelmit, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságot, a költségvetésit, a külügyit, az európai uniós ügyit, a honvédelmit, a nemzetbiztonságit és a nemzetpolitikai bizottságot – kötelező létrehozni az országgyűlési törvény értelmében. A nemzetbiztonsági bizottságnak a jogszabály szerint ellenzéki elnököt kell választani.
A mentelmi bizottságot Hargitai János (KDNP), az alkotmányügyi és az emberi jogi ügyeket is magában foglaló igazságügyit Vejkey Imre (KDNP), a külügyit Németh Zsolt (Fidesz), az európai ügyit Hörcsik Richárd (Fidesz), a honvédelmi és rendészetit Kósa Lajos (Fidesz), a nemzeti összetartozásit Pánczél Károly (Fidesz), a széles portfóliójú gazdaságit Bánki Erik (Fidesz), a mezőgazdaságit Font Sándor, az oktatást és a sportot is magában foglaló kulturális bizottságot Pósán László (Fidesz) vezeti.
A költségvetési bizottság elnökévé Varju Lászlót (DK) választották, a nemzetbiztonsági bizottságit Mirkóczki Ádám (Jobbik), a vállalkozásfejlesztésit Z. Kárpát Dániel (Jobbik), az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjólétit Korózs Lajos (MSZP), a fenntartható fejlődési testületet Schmuck Erzsébet (LMP) elnökli.
Kövér László kiszámíthatóságot ígért
„Kiszámítható vagyok és maradok azon meggyőződésemben, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a szuverén magyar népakaratban gyökerező parlamentáris demokrácia keretei között vezet, hogy hazánkban a politikai hatalom egyetlen legitim forrása a magyar választópolgárok közössége” – mondta.
„Kiszámítható vagyok és maradok azon cselekvésemben, mely arra irányul majd, hogy a szuverén magyar népakaratot a magam helyén minden körülmények között tiszteletben tartsam, érvényesítsem és oltalmazzam, és ugyanezt kérem és várom el minden képviselőtársamtól, legyenek akár kormánypártiak, akár ellenzékiek, akár nemzeti, akár nemzetközi elkötelezettségűek” – tette hozzá.
A parlamentáris demokráciának a XIX. században Kossuth Lajos által megfogalmazott eszmei alapvetése XXI. századunkban változatlanul érvényes: „Mindent a népért, mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül” – fogalmazott az Országgyűlés régi-új elnöke.
Letette esküjét a 12 nemzetiségi szószóló az Országgyűlés elnöke előtt kedden.
A szószólók többsége anyanyelvén mondta el az eskü szövegét a parlamentben.
A bolgár nemzetiséget Varga Szimeon, a görögöt Sianos Tamás, a horvátot Szolga József, a lengyelt Rónayné Slaba Ewa Maria, az örményt Simani Silva, a romát Farkas Félix, a románt Kreszta Traján, a ruszint Giricz Vera, a szerbet Alexov Lyubomir, a szlovákot Paulik Antal, a szlovént Kissné Köles Erika, az ukránt Szuperák Brigitta képviseli a most kezdődő négyéves parlamenti ciklusban.
Kövér László házelnök a nemzetiségi szószólókat köszöntve arról beszélt, az elmúlt négy évben a nemzetiségi érdekképviselet új alapintézménye jött létre, amely több okból is esedékes volt. Ezek között említette, hogy az Országgyűlés több mint két évtizedes alkotmányos mulasztást pótolt, a parlamenti demokrácia keretei között nemcsak az etnikai többség, hanem a kisebbség érdekeinek is meg kell jelenniük, továbbá ennek hiányában nem lehetnek zavartalanok az államközi együttműködések, kapcsolatok.
A magyarországi nemzetiségek parlamenti bizottságát arra kérte, folytassa, fejlessze és erősítse a nemzetiségi érdekképviseletet a Házban. Megjegyezte: az előző ciklusban a testület az egyik legaktívabb volt, rendszeresen részt vett a házbizottság munkájában, érintettsége miatt 64 napirend parlamenti megvitatásában vett részt és 10 önálló törvényjavaslatot nyújtott be.
Kövér László kiemelte: egyhangú támogatást kapott a bizottság határozati javaslata, amely a több mint egymillió aláírással zárult Minority Safe Pack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés mellett állt ki.
A házelnök új minőségként említette az Országgyűlés munkájában, hogy a német nemzetiségi közösség élni tudott a törvényi lehetőséggel és korábbi szószólóját, Ritter Imrét kedvezményes képviselői mandátumhoz jutatta.
Az alakuló ülés végén Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülését csütörtökön délután fél 3-kor tartják.
Az ülés végén a képviselők elénekelték a Szózatot.
Csütörtökön választhatja újból miniszterelnökké Orbán Viktort az Országgyűlés
A parlament honlapján kedden tették közzé a csütörtökre és péntekre tervezett kétnapos ülés napirendi javaslatát.
A dokumentum szerint csütörtök délután tartják a miniszterelnök-választást, a döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
Az eskütétel után a kormányfő beszédet mond a parlamentben.
Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés keddi alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.
Péntekre a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormánypárti előterjesztés összevont vitáját és egyben zárószavazását tervezik, amennyiben a képviselők előző nap – négyötödös többséggel – hozzájárulnak a házszabálytól eltéréssel való tárgyaláshoz.
Korábban, az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalássorozaton – Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető beszámolója szerint – az ellenzék hozzájárult a házszabálytól eltéréshez.
A képviselőcsoportok megállapodása alapján a kormány megalakulásáig napirenden kívüli felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések nem hangoznak el.
(Forrás: MTI)
Szerző
Pingback: Indul az új parlamenti ciklus - Mindenki kemény, (keménykedik?) mint a kádszéle - Városi Kurír