Ez a nap
Palkovics minisztériuma is hazudik – Ez az Orbán kormány szokása
Az MTA szerint nem felel meg a valóságnak az ITM azon állítása, miszerint az akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerint nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azon keddi állítása, miszerint az akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – közölte az akadémia szerdán az MTI-vel.
Szeptember óta kérik az ITM-től a jognyilatkozatot
Az ITM kedden egyebek mellett arról adott tájékoztatást: az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy akár az idei költségvetése terhére, akár maradványából forrásokat megelőlegezzen, átcsoportosítson, feladatokat átmenetileg vagy tartósan finanszírozzon. Az ITM keddi közleményében az is olvasható, hogy „a tárca a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosított az idei feladatok ellátására”. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete – tartalmazza a akadémia közleménye.
Az akadémia összegzés szerint a jelzett források, illetve azok egy része – amelyek az akadémiánál más célokra állnak rendelkezésre, például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, itthon tartó Lendület programra – csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja a kutatóintézet-hálózat átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
A feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra
Az MTA közleménye szerint a feltételes közbeszerzés nem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatokra.
„Az ITM 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék. Ezt a vonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése, elnöksége, közgyűlése, sőt, a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is” – olvasható az akadémia közleményében.
Az ITM kedden hangsúlyozta, hogy a tárca a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására, hatékonyságának növelésére törekszik. A minisztérium szerint a 80 éve változatlan formában működő kutatóintézeti rendszer korszerűsítése a bevált nemzetközi gyakorlatok meghonosításával eredményesen végrehajtható, ehhez azonban minden érintett együttműködési hajlandóságára szükség van.
Az MTA átalakította kutatóintézeti hálózatát
Erre reagálva az MTA szerdán azt közölte, hogy a kutatóintézet-hálózat jelenlegi szerkezetét 2012-ben alakították ki Pálinkás József elnöksége alatt a hatékonyság növelése érdekében. A szerkezet megújításának mértékét jelzi, hogy akkor a korábbi 2 kutatóközpontból és 38 önálló kutatóintézetből 15 kutatóközpont és 5 önálló kutatóintézet jött létre.
Ahogyan a korábbiakban, az MTA jelenleg is támogatja a kormányzatnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményét fokozó erőfeszítéseit, de ez a cél csak az akadémia kutatóhálózatának megtartásával érhető el. A kormány korábbi kérésének megfelelően az MTA megkezdte kutatóintézet-hálózatának átvilágítását, rendkívül szoros menetrenddel. Az átvilágítást nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően – tartalmazza az MTA közleménye.
(Forrás: MTI)
Szerző
