Kerítésen innen
Panyi Szabolcs: Bayer Zsolt mégiscsak a mi kutyánk kölke, Magyarországról való kitiltás nélkül ‘gyűlöletbeszélhet’?
„Tegnap az Orbán-kormány kitiltotta Magyarországról a Kneecap nevű ír együttes tagjait, hivatalosan azért, mert beutazásuk és tartózkodásuk „a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyezteti”. A Magyar Nemzet pár órával korábban azt írta, hogy a konkrét ok az „antiszemita gyűlöletbeszéd”. Ez igencsak érdekes, hiszen az antiszemita gyűlöletbeszéd elleni, hasonlóan demonstratív kormányzati fellépéshez egyáltalán nem lett volna szükség 2025-ig és egy ír együttes Magyarországra érkezéséig várni” – kezdte közösségi oldala bejegyzését Panyi Szabolcs, a VSquare és a Direkt36 újságírója.
„A kontextus kedvéért
álljon itt pár korábbi idézet ugyanennek a Magyar Nemzetnek a jelenlegi munkatársától, a nemrég Orbán Viktort a lap műsorában meginterjúvoló Bayer Zsolttól – akit 2016-ban egyáltalán nem tiltottak ki Magyarországról, megkapta viszont az Orbán-kormánytól a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.
- “1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket. Ők a mi indok-zsidóink – értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust.” (2008)
- “A híres-hírhedt berlini kabarékban estéről estére azon röhögött a törzsközönség, hogy kifigurázták Trisztán és Izolda legendáját. Levizelték, kigúnyolták, kiröhögték mindazt, ami a németeknek fontos volt és szent. Aztán egy este megjelentek a nagyon szőke, nagyon kék szemű, horogkeresztes karszalagot viselő német fiúk, és felismerhetetlen péppé verték a bártulajdonos arcát a pult szélén… “ (2008)
- “Magyarországból »bűz árad« – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben…” (2011)
- „Imrédyt halálra ítélték. (Nem fogják elhinni: a vád ellene antiszemitizmus volt. Az ellen az Imrédy ellen, aki háromszor tartóztatta le Szálasit, és aki mindent megtett például azért, hogy a zsidók vagyonát a megszálló németek ne hurcolhassák Németországba.)” (2011)
- „Olykor az az érzése támad az embernek, hogy az emlékezetpolitikában és a bűnök megítélésében is jelentősége van annak, hogy valaki zsidó vagy sem. Magyarán, faji alapon ítélődnek és ítéltetnek meg bűnök, erények, mintha ez számítana. Mintha EZ számítana. Méghozzá oly módon, hogy a zsidó származás egyfajta menlevél az elkövetett bűnökre, míg a zsidósággal szemben elkövetett bűn súlyosbító körülménynek számít… [A] képet erőteljesen befolyásolja az a tény, hogy a nácizmus áldozatainak és a kommunizmus bűnöseinek van egy nagy közös halmaza: ez pedig a zsidóság. S talán éppen ebből következik a kiindulópontban megfogalmazott állítás, nevezetesen, hogy az emlékezetpolitikában és a bűnök megítélésének kérdésében jelentősége van a származásnak, és a származás, a zsidó származás felmentésként szolgál, miközben a zsidók ellen elkövetett bűn súlyosbító körülmény.” (2016)
- „A norvég kormány 2009-ben emlékmúzeumot épített Hamsun tiszteletére. A zsidók azonnal tiltakozásba kezdtek, az ügy még diplomáciai botrányt is kavart, Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter tiltakozott az író születésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek és a múzeum miatt. A norvég kormány a következőket válaszolta: „Lehet ünnepelni az írót anélkül, hogy elfogadnánk politikai nézeteit, és meg is lehet különböztetni az írói munkásságot a politikai szerepvállalástól”. Ennek szellemében döntöttek a hivatalos megemlékezések megtartása mellett. Nos, nekünk is ennyit kell megjegyeznünk és megszívlelnünk. Mert nemcsak az írók, de a történészek esetében is meg lehet különböztetni a munkásságot és a politikai szerepvállalást. És ideje szakítani azzal, hogy mások írják a kánont és a múltat minekünk, és mások mondják meg, mit szabad gondolnunk és mit nem.” (2016)
Az utóbbi, 2016 tavaszán megjelent írások után az izraeli nagykövet hivatalosan tiltakozott a médiahatóságnál és a magyar kormánynál is. Bayer ezt követően pár hónappal kapott állami kitüntetést.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Szerző
