Kerítésen innen
Papír van róla: 4.906 elsős bukott meg a 2022/2023-as tanévben – Fóliázás helyett ehhez kellene kormány-figyelem
Valami nagyon nincs rendjén! Nem kell hozzá pszichológusnak lenni, hogy megértsük, mekkora traumát okozhat a 6 évét épphogy betöltő elsős kisgyereknek, aki pár hónappal azelőtt „kedves, helyes, ügyes, okos” óvodás volt, hogy amikor élete első gigaváltozását, az iskolába kerülést éli meg, egyik percről a másikra „bukott diák” lehet belőle.
Valami nagyon nincs rendjén! Nem kell hozzá pszichológusnak lenni, hogy megértsük, mekkora traumát okozhat a 6 évét épphogy betöltő elsős kisgyereknek, aki pár hónappal azelőtt „kedves, helyes, ügyes, okos” óvodás volt, hogy amikor élete első gigaváltozását, az iskolába kerülést éli meg, egyik percről a másikra „bukott diák” lehet belőle.
Nem a gyerek tehet róla….
Tovább emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain a 2022/2023-as tanévben, arányuk 5,2 százalék volt az elsősök körében
– közölte a Népszava megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 94 342 gyermek járt első osztályba, az 5,2 százalékuk mintegy 4906 főt tesz ki.
Az adatokból az is kiderült, hogy az általános iskolában az évismétlők aránya idén is az első évfolyamon volt a legmagasabb, a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között volt.
Kormány döntött: iskolaéret…..
A lap megjegyzi: az elsősök körében kimagasló bukási arány összefüggésbe hozható a kormány 2020 januárjától bevezetett intézkedésével, a hatévesek kötelező beiskolázásával is, ami alól csak egy szigorított, bürokratikus eljárás során lehet felmentést kapni. Emlékeztetnek rá:
a szülők és az óvodapedagógusok már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskola megkezdésére. A tankötelezettség megkezdésének egy évvel történő elhalasztását már csak az Oktatási Hivatalnál kezdeményezheti a szülő, amihez saját indoklást kell írnia és egyéb, a kérelem jogosságát alátámasztó dokumentumokat is magának kell beszereznie.
Emlékeznek?
2019 novemberében írtunk arról, hogy aköznevelési törvények nyári módosítása értelmében a gyermeket ismerő szülő és óvoda helyett a gyermeket nem ismerő hivatal dönt a további egy év óvodai nevelésről, holott ennek a döntésnek a meghozatalára egy hivatalos szerv alkalmatlan.
A köznevelési törvények nyári módosítása értelmében
a hat éves gyereknek el kellene kezdeni az iskolát, függetlenül attól, hogy a gyermek iskolaérett-e. Az óvodáktól elvették az iskolaérettség megállapításának felelősségét, és ha egy szülő mégis azt szeretné, hogy gyermeke további egy évet az óvodában maradjon, akkor egy központi hivatalhoz kell kérvényt benyújtania. A gyermeket ismerő szülő és óvoda helyett a további egy év óvodai nevelésről egy olyan hivatal dönt, amely a gyermeket még csak nem is látja, holott ennek a döntésnek a gyermek mély ismeretére alapuló pedagógiai döntésnek kellene lennie, melynek meghozatalára egy hivatalos szerv alkalmatlan.
A gyerekek között óriási fejlődésbeli különbségek mutatkoznak,
nem mindenki ugyanabban az életkorban válik iskolaéretté. Az idő előtt iskolapadba erőltetett gyermekeket sorozatos kudarcok érik, ezek alacsony önbecsüléshez vezetnek, ami tönkreteszi az iskolás éveket és nagyban rontja a gyermek életben való boldogulásának esélyeit is. Az intézkedés negatív hatással van az iskolaérett gyermekekre is, mert a nem iskolaérett gyerekek akadályozhatják a többi gyermek haladását az iskolában.
A szülők számára elfogadhatatlanok a kormány új iskolaérettségi rendelkezései,
és Dr. Kásler Miklós miniszternek szóló videóüzenetben tiltakoznak a törvény visszavonását követelve. Az üzenet egyebek mellett kitér arra, hogy
- a törvény által hivatkozott szakértői bizottságok már most túlterheltek és ezért nem tudják az összes érintett gyermek felmérését elvégezni;
- a bírósági úton való fellebbezés alkalmatlan a pedagógiai szempontok figyelembevételére; az intézkedés tovább növeli a szegregációt azáltal, hogy a hátrányos helyzetű családok aligha élnek majd a kérelmezés lehetőségével;
- az intézkedés részleteit szabályozó rendeletet pedig nemhogy a tanévkezdésre, de még azóta sem sikerült megalkotnia a minisztériumnak.
Az érintett szülők saját gyermekük és az ország jövője érdekében
a miniszter és a nyilvánosság segítségét kérik. Az új törvények elfogadhatatlanok, hiszen nem tudható, hogy milyen alapon fognak dönteni idegenek egy olyan hivatalban, ahol a gyermekekről csak papírok alapján hallottak. A videóban látható 25 szülő kiállása példaértékű: gyermekeik sorsa iránt érzett felelősségből vállalták a nyilvános szereplést és a miniszternek szóló közéleti megnyilvánulást. Saját gyermekeik mellett minden érintett kisgyermek és szülőtársaik érdekében léptek ki komfortzónájukból, vállalták véleményüket a saját maguk által készített házi felvételeken.
Cikkünket itt kommentelheted!