Blogbazár
Parászka Boróka: Magyar Péter ‘tetemre hívása’ – Megnevezte az Orbán-rezsim korrupciós hálózatának második sorát
Parászka Boróka erdélyi magyar újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa rendszeresen írja meg véleményét közösségi oldalán politikáról, kultúráról, világít rá társadalmi problémákra. Vasárnapi posztjában Magyar Péter szombati beszédének egy eddig nem „kivesézett” momentumára világít rá.
Orbán leuralása a politikai showbizben
„Test test elleni küzdelem lesz a NER elleni küzdelem – ezt lehetett leszűrni a tegnapi Tisza rendezvényről (melynek műfaját elég nehéz behatárolni valahol az eposzi enumeratio, a kongresszus és Orbán leuralása a politikai showbizben -tengelyen). Nagyon sok kiszámítható téma hangzott el, nagyon sok vitatható dolog” – kezdte bejegyzését Parászka Boróka.
„De volt egy momentum, aminek a jelentőségét idővel fogjuk látni. Magyar Péter „tetemre hívást” tartott, és névszerint megnevezte az Orbán-rezsim korrupciós hálózatának legfontosabb szereplőit, azokat akik a tervezett (és egyre többször hangoztatott) elszámoltatás célkeresztjében vannak, vagy lehetnek. Azokat, akik által megérthető, hogyan játssza át a közforrásokat, közvagyonokat magánkézbe. Kiírtam a teljes listát, íme. Minden szereplő kapott Magyartól egy állandó eposzi jelzőt, ezekkel együtt adom közre a listát (úgy tűnik, visszakerültünk valahova a Szigeti veszedelem világába). A névsor az első sor (Tiborcz, Mészárocs, Szijjártó, Lázár, Garancsi) utáni második sor embereit tartalmazza:
– Benkő Szilárd – Szijjártó mindenese
– Keszthelyi Erik – Mészáros embere a biztosítási piacon
– Szeivolt István – Tiborcz „építőmestere”
– Kis-Szölgyémi Ferenc, az Orbán rendszer „takarítója” (a sajtóban még a NER-söprögetőjeként emlegetik, mint az állami intézmények takarító cégeinek tulajdonosát)
– Balázs Attila – „gyergyói NER-huszár” (a független Sajtóban még a „kavicskirály” jelzőt szokták hozzátenni), Magyar a zuglói ingatlanbefektetéseit tette szóvá
– Vörös Józsev – Mészáros ügyvédje
-Kertész Balázs – Rogán bizalmasa
A tényfeltáró portálok tele vannak az ügyeikkel
Természetesen mindenkivel a fenti felsorolásból sokat találkozhatott a sajtófogyasztó. A tényfeltáró portálok tele vannak az ügyeikkel. De a (még így sem ) teljes rendszert, a „polipot”, a „cosa nostrát” ritkán szoktuk látni.
Ezzel a nevesítéssel Magyar szintet lépett, és valószínűleg a Magyar elleni támadások is szintet fognak lépni.
Egyre többször gondolok arra, hogy az olasz maffia elleni küzdelem legvéresebb évtizedeit kellene tanulmányozni, a hetvenes-nyolcvanas éveket – ha valamiféle használható útmutatót keresünk. És persze azt is tudomásul kell venni, hogy az olasz maffia, mindenféle ellene folytatott harc és lázadás ellenére sem tűnt el, ma is működik. Kevésbé látványosan, kevésbé fékevesztetten – de megvan.
Na de mi van Gyergyón?
A tegnap pellengérre állítottak közül egy név érintett engem érzékenyen: a „gyergyóiként” megnevezett Balázs Attila. Nem tudom, hogy Magyar Péter közönségében hányan tudták, hol is van ez a település. Gyergyó a Székelyföld egyik legkülönösebb kisvárosa – székely, örmény és jelentős zsidó lakosság is élt itt. Különleges építészeti öröksége őrzi is ezt a patinás sokszínűséget. De a kisváros jelenlegi arca, és elmúlt évtizedekbeli állapota maga a kilátástalanság. Pokolian rossz utak, kétségbejtő lakótelepek, elhanyagolt, pusztuló műemlékek. Az a típusú zárt közösség, amely épp földrajzi, társadalmi zárványai miatt kiszolgáltatott. Van egy mondás errefelé a teljes kilátástalanságról: „Balánbányáról két út vezet, egy Gyergyóba, és egy sehova”. Történelmi átok, emberi tehetetlenség és felelőtlenség, hogy Székelyföld egyik legszebb kisvárosa a zsákutca szinonímájává vált. Nem véletlen, hogy a székelyföldi szellemi élet igazán izgalmas alkotói kötődnek ide (innen indult a Figura kísérleti színház – a rendszerváltás nagy színházi élménye tőlük jön, mi más lenne ez mint az Übü király), itt alkottak olyan tragikus életet élő és felkavaró életművet hátrahagyó alkotók, mint a holokauszt áldozatává vált Salamon Ernő költő, Gál Éva Emse költőnő vagy Rafi Lajos roma költő.
<<< Olvasd cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
„Az Isten háta mögött”
És itt jöttek létre a leggyorsabban, futottak fel a leglátványosabban az erdőirtó famaffiák. A gyergyói medencében szervezett táborokat „fénykorában” a Jobbik. És igen, a Tiborcz birodalomhoz ezer szállal kötődő Balázs Attila is innen származik (a kilencvenes évek közepétől viszont Magyarországon él). Elsősorban magánrepülőiről és hatezer fő által lakott Gyergyóremetén épített repülőteréről vált hírhedté (ha valaki gyakran utazik Gyergyóba, az igazán megérti a repülők iránti vonzalmat, mert a pokoli utakon, és a széteső vasúton embert próbáló kihívás megközelíteni az Isten háta mögöttet). Nehéz felsorolni az állami támogtásokból finanszírozott építkezéseket, amelyekben érdekelt. Tény, ami tény, az erdélyi gazdaságfejlesztő programok felét, 4,53 milliárd forintot Balázs Attila cégei kaptak meg tavaly. Ezt az egész hosszú történetet azért skicceltem fel, mert szeretném megérteni, Magyar Péter miért a „gyergyói” jelzőt emelte ki és mit akart mondani ezzel a kiemeléssel?
Mindig dönteni kell, vagy rabló lesz valakiből, vagy pandúr.
Nem akarom megfejteni az ő üzenetét De a személyes tapasztalataimat összegezném. Amikor a NER „erdélyi” támogatásairól beszélünk, akkor bizony a NER-be Erdélyen keresztül magyarországi zsebekbe visszaáramoltatott pénzekről beszélünk. És ez a bő hozammal áramoltatott pénzfolyam ugyan átfolyik ezeken a tájakon, de nem épül és nem szépül tőle Erdély se. Ahogy Magyarország se.Balánbányáról még mindig ugyanaz a két út vezet: egy Gyergyóba, és egy sehova. Írom ezt végtelenül szomorúan és szülővárosomért végtelenül aggódóan én, a másik „gyergyói”. Ezekben az önmagukba záródott, önmaguknak kiszolgáltatott, és önmagukkal leszámoló világokban, a nagy hegyi tolvajok birodalmában előbb utóbb megtanul valamit az ember. Nevezzük Gyergyónak, vagy NER-Magyarországnak felismerjük, hogy mindig dönteni kell. Vagy rabló lesz valakiből, vagy pandúr.
(Parászka Boróka írása)
