Banánköztársaság
Pofátlan szitu, ami feltehetően nem egyedi és csak azért bukott ki, mert egy tollforgatóval is megesett
A szitu röviden: 3 ember gondolt egy nagyot év elején és elhatározták, hogy idény pedig ha törik, ha szakad, nyaralni mennek. Egyezségre jutottak, hogy a világ mely pontját látogatják meg, pár kattintás múlva meglett a megfizethető szállás a kívánt paraméterekkel és a fapados repülőjegyek is beficcentek a virtuális kosárba, amit annak rendje és módja szerint kifizettek.
Itt kezd bonyolódni az eddig hercig történet….
Konok Péter történész közösségi oldalának nyilvánosra állított posztjában számolt be a majdnem dugába dőlt tervéről:
„Vettünk repülőjegyet, mert mennénk már nagyon, és amióta Durrell századik szülinapja így eszünkbe juttatta, nem tudunk szabadulni Korfu gondolatától. Találtunk szállást is (először csak úgy viccből keresgéltünk, úgyse fér bele, aztán már komolyabban), aprócska házikó tengerre nyíló rozzant terasszal, elég olcsó még ilyenkor lefoglalva. Budapestről egy Wizzair-járattal megyünk Thesszalonikibe, onnan Korfura a Ryanairrel, majd nyár legelején. Tök rég láttuk már a tengert, ránk férne. A gépünk délután fél kettő körül ér Thesszalonokibe, és van bő három óra az átszállásra. Illetve nincs. A jegyeket öt napja megrendeltem, kifizettem, a Ryanair szépen vissza is igazolta, tök jó, kaptam e-mailt, minden oké.
Ma felmentem az oldalukra, hogy megnézzem, nyolc vagy kilenc kiló-e az a bőrönd, amit vihetünk (egyet hárman, mert rohadt drága), és elhűlve láttam, hogy megváltoztatták az indulási időt: ami addig (mikor megvettem, kifizettem és visszaigazolták) 16.55-kor indult, az most hirtelen hajnali 6.10-kor. Vagyis mi még bőven itthon mossuk a fogunkat, mikor a csatlakozásunk elszárnyal Korfu felé.
A Ryanairt nem lehet elérni
Nincs magyar telefonszáma, irodája, semmi. Chatelek hát a honlapjukon, a chatbot negyedóra múlva végre átpasszol egy emberi ügyintézőnek.
Aki érti a problémát, és közli, hogy sajnos, nincs lehetőség a pénzünk visszakapására. Választhatunk egy korábbi, vagy egy későbbi járatot. A korábbi járat két nappal korábban megy, a későbbi két nappal később. Nem opció. Hát, akkor sajnálja, így jártunk. Ilyen a cégszabályzat: „Please note that the refund option is not available in this case.”
Összefoglalva:
a Ryanair eladott nekem három jegyet egy járatra, ami lényegében nincs. Van helyette másik, ha nem tetszik, ennyi. Végül is mit sír a szám rongyos 97 euróért?
A régi vicc jut erről az eszembe,
mikor Kohn az 1960-as években Nyugatra utazik, és először lát automatát. Bedob egy érmét, az automata zúg, csattog, nem jön ki semmi. Kohn megnyomja a visszaadó gombot, az automata zúg, csattog, mint fent. Végül rácsap, továbbra is semmi. Kohn nézi, nézi az automatát, aztán elismerően azt mondja: Ügyes!
A chatelő alkalmazott (nyilván ő nem tehet semmiről) így búcsúzott tőlem:
„Értem, hogy nem ezt az eredményt vártad, de az én feladatom az, hogy elmagyarázzam az eljárásainkat, és így ne tápláljak hamis reményeket.”
Hát, vettünk 97 euróért egy jó kis magyarázatot
Csak nem tudom jó szívvel azt mondani rá, kedves Ryanair, hogy „ügyes”. Majd buszozunk Thesszalonikiből. Mert a tengert és Korfut azért még mindig látni akarjuk.
Mit mondjak: eléggé hülyének és becsapottnak érzem magam.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Csak úgy….
Mielőtt elmenne sokak kedve a jutányos árú repülőjegyek vásárlásától, van egy lehetséges megoldás a fentihez hasonló esetek orvoslására.
„Mindannyiunk rémálma, hogy vásárolunk valamit az interneten, és a termék nem érkezik meg, a szolgáltatás nem működik vagy nem azt kapjuk a pénzünkért, amiért fizettünk. Ha ilyen gondunk adódik, normál esetben visszamegyünk a boltba és reklamálunk. De mi a helyzet akkor, ha a bolt nem is létezik fizikai valójában? Erre nyújt megoldást a visszatérítés, azaz a chargeback. A chargeback eljárás lényege, hogy a vásárló visszakövetelheti a vásárlás ellenértékét akkor is, ha a kereskedő a világ másik felén működik, vagy nem akar foglalkozni a panaszunkkal. Nézzük meg részletesebben, miről is van szó és mi a teendőnk!
Nagyon fontos, hogy a chargeback nem arra szolgál, ha meggondoltuk magunkat. Ha mégsem tetszik, mégsem kell, akkor kizárólag a kereskedő, szolgáltató jóindulatán múlik, visszakapjuk-e a pénzünket vagy sem. A chargeback arra szolgál, ha az igenis kívánt és áhított termék, szolgáltatás nem érkezik meg, nem vehető igénybe, pedig fizettünk érte. Emellett akkor is van lehetőségünk a chargebackre, ha visszaéltek a kártyaadatainkkal, az eljárás hasonló, de most nem a csalásokra fókuszálunk.
Mire kérhető, mire nem?
A chargeback kifejezetten azokra a tranzakciókra kérhető, amikor a hitelkártyánk vagy debit kártyánk fizikailag nincs jelen. Vagyis internetes vásárlásoknál, amikor a kártyát nem érintjük oda, nem húzzuk le, csak megadjuk az adatokat. A visszatérítésre vonatkozó szabályokat az egyes kártyatársaságok szabályozzák részletesen, vagyis ez a bankoktól független. A bankok adminisztratív és technikai kérdésekben dönthetnek.
Érdemes tudni, hogy bizonyos szolgáltatások esetében nem kérhető chargeback. Tipikusan ilyen például az élelmiszervásárlás, az autómosás. Ezeknél az eseteknél egyszerűen nem lehet eldönteni, hogy megtörtént-e a szolgáltatásnyújtás, illetve a termékértékesítés esetében azt és olyan állapotban kapta meg a vásárló, ahogyan az elvárható. Ezekben az esetekben kizárólag a kereskedő, szolgáltató és a vásárló ügye a vita eldöntése.
Első lépések
A visszatérítést annál a számlát vezető banknál kell kezdeményezni, amelyik a kártyát kibocsátotta. Ehhez meg kell adni a tranzakció adatait – vásárlás ideje, kereskedő, szolgáltató neve, a kártyánk száma, a vásárlás ellenértéke. Emellett meg kell indokolni a visszatérítést, ez jelen esetben a szolgáltatás nem teljesítése – hiszen vettünk egy repülőjegyet, és nem lesz járat, amivel repülhetnénk. A bankok bekérhetik a kereskedővel, szolgáltatóval folytatott egyezkedés dokumentációját is. Ezért jó az írásos kommunikáció, hiszen a levelezés másolatát csatolni lehet, egy telefonbeszélgetést visszakeresni jóval nehezebb. Ha ez megvan, csak várnunk kell. A bankunk felveszi a kapcsolatot a légitársaság bankjával, áttekintik a dokumentációt és ha a chargeback igényünk jogos, utalják a pénzt. Fontos, hogy a kereskedő, szolgáltató is beleszólhat az ügybe, azaz vitathatja a visszatérítési igény jogosságát. Esetünkben ez megnyilvánulhat abban, hogy a légitársaság felajánlotta az utalványt, tehát a szolgáltatásnyújtás megtörtént.
Bizonytalanság
Különösen fontos, hogy semmilyen utalványt, fájdalomdíjat nem szabad elfogadni ilyen esetben, ha szeretnénk visszakapni a pénzünket. Ha ugyanis elkezdünk egyezkedni, az ügylet kikerül a chargeback kategóriájából, az már visszatérítés lesz, ami kizárólag a kereskedő és a vásárló megállapodásának függvénye. Van olyan légitársaság, amelyik azzal igyekszik kikerülni a chargebacket, hogy a járattörlés után azonnal felajánlja az utalványt, ezzel próbálva igazolni, hogy megtörtént a szolgáltatás. Hogy ezt elfogadják-e a bankok vagy sem, egyelőre nem egyértelmű – hiszen folyamatban lévő ügyekről van szó. Ha nem sikerül egyezségre jutni, első körben választott bíróságon, végső soron pedig bíróságon dőlhet el az ügy.
Egyéb tudnivalók
Amit általánosságban még érdemes tudni a chargebackről: nem lehet a végtelenségig halogatni. A bankok maguk határozzák meg, mennyi ideig lehet élni a visszatérítés lehetőségével. Ez jellemzően 120 nap. A chargebacket kérhetjük a bankfiókban, de érdemes átböngészni a bankunk weboldalát, mielőtt nekiindulnánk. Az OTP Bank felületén például akár online is elindíthatjuk az ügyet, s ehhez a netbankba sem kell belépni. Ha nem találjuk meg a szükséges nyomtatványt, érdemes telefonon érdeklődni a teendőkről. (forrás)
Szerző
