Kerítésen innen
Polt ügyészsége 5 pontban bizonygatja, hogy az Európai Bizottság teljes képtelenségeket állít
4. „Magas szinten” elkövetett korrupció
A jelentésben írtak szerint „Bár az alacsony szinten elkövetett korrupciós ügyekben nőtt a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatti elítélések száma, a magas szinten elkövetett korrupcióval szemben még mindig nem sikerült jelentős eredményeket elérni.” Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatban a Bizottság szakértői 2022. és 2023. években tettek fel kérdéseket. Az ügyészség képviselőivel 2024. februárjában tartott megbeszélésre megküldött kérdésekben a magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos adatkérés nem szerepelt, így a fejleményekről az ügyészség nem adott tájékoztatást. Maga a Bizottság sem friss adatokra, hanem a 2022. és 2023. évi jogállamisági jelentések megállapításaira hivatkozik.
Megjegyzendő továbbá, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv nem ismeri a magas szintű korrupció fogalmát, illetve annak egzakt definíciója a nemzetközi (uniós) jogban sem található meg. Az ügyészség továbbra is várja annak visszajelzését, hogy az Európai Bizottság magas szintű korrupciós ügyekre vonatkozó értelmezése mit takar.
Az ügyészség egyébként korrupciós ügyekben számos vezető beosztású tisztségviselővel szemben emelt vádat, mely ügyekről a sajtót és a közvéleményt tájékoztatta.
5. A korrupcióérzékelési index
A jelentésben olvasható az is, hogy „A szakértők és a cégvezetők úgy vélik, hogy a közszférában a korrupció szintje továbbra is magas.”
Ez az állítás sem állja meg a helyét.
- Az ügyészség figyelemmel kísér minden olyan kimutatást, elemzést, amely alkalmas lehet a korrupció magyarországi helyzetének minél teljesebb bemutatására.
- Az Eurobarometer 2023. júniusában tette közzé „Az állampolgárok hozzáállása az EU-ban tapasztalható korrupcióhoz 2023-ban” című felmérésének megállapításait.
- Az Eurobarometer 2023-as felmérése a megkérdezettek esetében nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 % válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben. Ez utóbbi kérdésre 22%-a válaszolt igennel, amely eredmény – ellentétben a Transparency International jóval kedvezőtlenebb képet adó felmérésével – az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál.
- Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: 9% válaszolt akként, hogy igen. Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 % tartozik.
Összegezve:
A jogállamiság jelentés ügyészséget érintő állításai valótlanok és félrevezetők. Magyarország Ügyészsége alkotmányos helyzetéből adódóan hierarchikus felépítésű, mely szervezet minden egyes ügyben politikai befolyástól mentesen, a törvényi előírásokat maradéktalanul betartva, szakszerűen jár el.
A felülbírálati indítvánnyal megtámadható ügyekben vádindítvány benyújtására nem került sor, tehát a vitatott ügyekben hozott bírósági döntések is igazolják, hogy az ügyészség törvényesen és helyesen döntött.
Budapest, 2024. július 25.
Legfőbb Ügyészség
Kommunikációs és Sajtófőosztály”
Szerző
