Banánköztársaság
Magyar György: Poltot nem kirúgják, hanem ördögi hatalmi játszma folyik az ügyészség és az Alkotmánybíróság feletti hatalom átmentése érdekében
Hamarosan kirúgja a miniszterelnök a legfőbb ügyészt – véli Magyar Péter. De miért tenné? Ha csak azért nem, hogy egy 2026-os kormányváltás esetén 2034-ig a saját bizalmasa tölthesse be ezt a posztot. Amennyiben pedig Polt Pétert alkotmánybíróvá teszik, és a testületben megüresedett további két posztot is NER-közeli jelöltekkel töltik be, az Alkotmánybíróságon legalább 2032-ig fideszes kádereké lesz a többség.
„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása”
– ezzel az erős mondattal kezdi a Facebookon tett bejegyzését Magyar Péter. Amúgy a Tisza Párt első politikai követelései között szerepelt, hogy Polt mondjon le. Ami nem meglepő, hiszen ő indítványozta tavaly Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Polt egyébként meglepő karriert futott be
A diploma megszerzése után 1980-ban az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, és jelenleg is az OKRI Tudományos Tanácsának tagja. Munkáját 1989-ben Eredményes Munkáért miniszteri dicsérettel ismerték el. Polt 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK büntetőjogi tanszékének tanársegédje lett. 1985-ben adjunktussá, 2012-ben docenssé nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott. 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát szerzett jeles minősítéssel, és 1986-tól 1995-ig ügyvédként kereste a kenyerét.
Polt a Fideszbe 1993-ban lépett be, és az 1994-es parlamenti választáson a párt egyéni jelöltként indította, de nem szerzett mandátumot. Ennek ellenére a bő kétharmados parlamenti többséggel rendelkező MSZP–SZDSZ-kormány idején 1995 nyarán az országgyűlés parlamenti biztosa – Gönczöl Katalin – általános helyettesévé választották. Ekkor távozott a Fideszből.
Pártja azonban nem feledkezett meg róla, mert amikor Györgyi Kálmánt, a rendszerváltozás utáni első főügyészt az első Fidesz-kormány máig tisztázatban körülmények között 2000-ben lemondásra bírta, Poltot vették elő a kalapból. Ő pedig tudta, mi a dolga, hiszen például 2003-ban, vagyis egyetlen év alatt – már a szocialisták regnálása alatt – a parlamentben hétszer szavazták le az interpellációkra adott válaszát. Így miért is menesztené egykori párttársát a miniszterelnök? Akinek a hivatali ideje során többször is kritizálták a tevékenységét, visszatérően a Fidesz „pártkatonájának” titulálták, mert vezetése alatt az ügyészség a Fideszhez köthető ügyekben rendre nem indultak vagy leálltak a nyomozások.
A „királysága” azonban 2006-ban véget ért,
és az akkori hatalom nem követte el azt a hibát, hogy hosszabbítson. De Sólyom László köztársasági elnök egyébként sem őt, hanem Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség akkori vezetőjét javasolta, de ez a szociknak nem tetszett. Így az utódja kompromisszumos jelöltként Kovács Tamás katonai főügyész lett. Polt pedig címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként „csak” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.
Kovács 2010 telén nyugállományba vonult, ezért újra megnyílt a lehetőség Polt előtt
A kétharmad pedig a „nemzet golyóstollának” javaslata alapján gond nélkül megválaszthatta. Immár nem 6. hanem 9 esztendőre, kizárva azt a lehetőséget is, hogy a legfőbb ügyész interpellálható lehet. Legfeljebb kérdéseket intézhetnek hozzá a képviselők, ám a válasz elfogadásáról már nem kell szavazni. Az pedig 2019-ben már fel sem merült, hogy a „hű pártkatona” ne folytathatná. A megbízatása tehát 2028-ig tart.
Egyes feltételezések szerint Poltot a harmadik felesége viselt dolgai miatt menesztenék.
Az asszony a jegybank ügyvezető igazgatójaként már 2015-ben is ötmillió forintot keresett. Az MNB-alapítványok körüli botrányos ügyekhez azonban valószínűleg kevés köze lehetett. (Legfeljebb ahhoz, hogy 2017-ben Polt akkor 24 éves lánya is az MNB-ben dolgozott havi bruttó 500 ezres fizetésért.) Ettől a posztjától Polt-Palásthy Marianna közös megegyezéssel vált meg 2019-ben, de szinte azonnal a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal általános elnökhelyettese lett.
Ennek – bár Magyar Péter ezt feltételezi – nemigen lehetne szerepe Polt „kirúgásában”.
Ördögibb játszmáról van szó. A legfőbb ügyész hivatali ideje 2028-ban jár le, de ha az utódját nem sikerül kétharmados parlamenti többséggel megválasztani, akár „életfogytig” a posztján maradhat. Ám mi van akkor, ha a Tisza – ami egyelőre nem tűnik lehetetlennek – elsöprő győzelmet arat? Vége a Polt-érának.
Ezért kézenfekvő az ötlet:
menjen a legfőbb ügyész, és keressenek gyorsan a helyébe hasonlóan megbízható kádert, aki 2034-ig, vagyis két cikluson keresztül maradhat a mindenkori hatalom nyakán.
Ehhez képest is még riasztóbb, ha Poltot alkotmánybíróvá teszik, és mindjárt megválasztják a testület elnökének, mert akkor 12 évig, 2037-ig állhat a taláros testület élén. Most még éppen időben vannak, mert az Alkotmánybíróság tagjává az választható, aki nem töltötte be a 70. életévét, és Polt most 69 esztendős.
Amúgy nem érdektelen, kik most az AB tagjai
A 15-ből 3 fő hiányzik – a volt elnök ma államfő, kettőnek pedig lejárt a megbízatása – így a legfőbb ügyészt gond nélkül delegálhatják. És a NER-nek van még két dobása, hogy sietve a saját embereit válassza be a testületbe, amelyben ma is kizárólag a Fidesz támogatta tagjai vannak. Közülük hárman 2035-ig, egy fő 2033-ig, kettő 2032-ig, egy 2031-ig maradhat. Ez eddig hét. Az események most felgyorsulni látszanak, mert a napokban minden országgyűlési frakció vezetőjét arra kérte a KDNP-s Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság elnöke, hogy tegyenek javaslatot az Alkotmánybíróság megválasztandó tagjainak személyére. Vejkey hétfőn kapta meg Kövér László házelnök felkérő levelét az új alkotmánybírók jelölésére – derül ki a bizottsági elnök bejegyzéséből. A frakciók által jelölt személyek meghallgatására, valamint a jelölésre vonatkozó bizottsági döntésre előre láthatóan május 13-án kerül majd sor, és az Országgyűlés akár már a következő plenáris ülésen szavazhat is a jelöltekről.
Nem egészen egy hét, és kiderül majd, hogy kik lesznek ők
Nagy meglepetésre ne számítsunk, mert a jelenlegi szabályozás szerint kizárólag a Fidesz dönti el, kiről lehet egyáltalán szavazni.
Amennyiben három újabb NER-es kerül a testületbe, az már tíz főt jelent 2031-ig. Bármi is történjék azok helyeivel, akik 2026-28-ban távoznak – ők öten vannak – még hat évig bizonyosan garantált a 15 fős AB-n belül a fideszes többség.
Ahhoz, hogy a testületben kisebbségbe szoruljanak a NER hívei, 2032-ig várhatunk, amikor hárman kiesnek. Ha a helyükbe nem pártdelegáltakat, hanem valóban a szakmai pályafutásuk alapján méltó embereket választanak, véget érhet egy rémálom.
Szerző
