Portfolió: a gazdasági problémák kezelésének legjobb eszköze a kormány-vezérelt forintgyengítés

Szerdán a forint euróval szembeni árfolyama benézett a 400-as szint fölé, csütörtök délelőtt pedig újfent e lélektani határ felett tartózkodott a kurzus. A gazdasági portál szerint az elmúlt napok forintleértékelődése mögött alapvetően a dollár erősödésének folyamata áll, de Magyarország-specifikus okai is lehetnek a gyengülésnek, ugyanis a magyar fizetőeszköz a lengyel zloty ellenében is történelmi mélypontra került.

Kormány-szándék?

Madár István írásában pontokba szedte, hogy milyen érdekek fűződhetnek a forint gyengítéséhez:

• Ha a magyar gazdaság pénzügyi válságba keveredik, jól jön egy kis forintgyengülés.
• Ha épp nem futnak jól az exporttermékek a külpiacokon, akkor is lehet gyengíteni a forintot.
• Ha az erőltetett bérnövekedést nem bírnák a vállalataink, gyengébb forinttal lehet helyrerakni az itthoni és külföldi piacokon elszenvedett versenyképesség-csökkenést.
• Ha a gazdaságpolitika lépést téveszt, és borul a makroegyensúly, majd a forintgyengülés megment minket.
• Ha a gazdaságot magas nyomás alá akarjuk helyezni, felélve egyensúlyi tartalékainkat, kiváló eszköz a forint gyengítése.
• Ha félő, hogy a fentiek miatt tartósan magasabb infláció ki akar árazni minket a világpiacról, elkerülhetetlen, hogy hagyjuk leértékelődni a forintot.

Egyszerűen egy régiós, konvergáló országnak nincs más választása, mint a devizája folyamatos gyengítése, a nemzeti vagyon, jövedelem leértékelése – ha sikeres akar lenni.

• Ha szeretne a régió éllovas gazdasága lenni.
• Ha a legmagasabb egy főre jutó GDP-t szeretné.
• Ha szeretné, hogy az egy főre fogyasztása ne az utolsó legyen a régióban.
• Ha a régiós szinten magas béreket szeretne fizetni.

(Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja. Forrás)

Nagy Márton szerint nem Európa legszegényebbjei vagyunk, csak tudunk spórolni

Csak úgy….

Naivság azt gondolni, hogy a végén nem mi, a magyar polgárok fizetjük meg az esetleges kormánydöntés -Orbán-döntés- árát, hiszen az erősödő deviza azt jelenti, hogy minden külföldről behozott árúért többet kell fizessen a megrendelő, ami egészen biztosan tovább terheli a kereskedőkre az árváltozást, ami azt eredményezi, hogy a boltban többet kell fizetnünk. Nekünk! Egy példa, ami segít a megértésben:

„…induljunk ki abból, hogy egy magyar cég 100 000 forintért árulja termékét, ennek a 25%-a profit, vagyis az előállítási költség 80 ezer Ft. Ebből 30 ezer Ft-ba kerül a külföldi anyagok beszerzése és 50 ezer forint a magyar anyag, és a munkaköltség. A külföldi anyagért azonban euróban kell fizetni, 383 Ft/EUR árfolyam mellett lett kiszámolva a forintban kifejezett költség, vagyis az anyagért valójában 78,32 eurót kellett kiadni. Amennyiben az euró árfolyama 400 Ft/EUR szintre emelkedik, akkor az alapanyagért 31 332 Ft-ot kellene fizetni úgy, hogy a beszállító nem emelt árat. A termék költsége így 81 332 Ft-ra nőne. A 25%-os nyereségráta megtartása mellett a magyar cégnek az árut 101 665 Ft-ért kellene árulnia. Ez gyakorlatilag 1,65 százalékos áremelkedést jelent.” (forrás)

Orbán Viktor: Üstökön ragadtuk az inflációt

A forint az euróval szemben szerdán érte el idei mélypontját 400,87 forintos jegyzésen. A forint tavalyi mélypontja a 2023. március 20-i 402,48 forintos eurójegyzés, történelmi mélypontja pedig a 2022. október 13-i 434,29 forintos eurójegyzés volt. A történelmi mélyponttól 7,8 százalék választja el jelenleg a forintot.

Kapcsolódó