Connect with us

Kerítésen innen

Putyinért és Netanjahuért bármit? – Orbán vizsgáltatja mi lenne, ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Published

on

Belga miniszterelnök: nagyon szép stadion, ki fizetett érte?
Megosztás

Két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, -ahogy korábban tette Putyin esetében is- Orbán Viktor feladatba adta három miniszterének, vizsgálják meg: mi történne, ha Magyarország – egyedüli EU-tagként – kilépne a büntetőbíróság kötelékéből? – tudta meg a 24.hu.

Önvédelem, vagy…?

Az ICC korábban Vlagyimir Putyin ellen is elfogatóparancsot adott ki, hazánk pedig egy joghézag miatt igen nehéz helyzetbe kerülne, ha az orosz elnök ide utazna. A feladatot kormány május 22-ei ülésén

  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter,
  • Tuzson Bence igazságügyi miniszter
  • és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kapta.

Az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen és ugyanezt kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, Joáv Galant védelmi miniszterre, valamint a Hamász három vezetőjére is, akinek köze volt az október 7-i merénylethez.

A Miniszterelnökség azt közölte:

„Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat”.

Háttér

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma 2002-ben hatályba lépett, de több mint 20 éve halogatják a statútum beiktatását a magyar jogrendszerbe. Így maradnak az értelmezési kérdések. Elvileg Putyint Magyarországon el kellene fogni – hiszen a statútumot megerősítő okiratot a parlament felkérésére letétbe helyezték –, másfelől mégsem, hiszen a bíróság joghatóságával és hatásköreivel kapcsolatos kérdésekben nem létezik kihirdetett hazai törvény. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint viszont ehhez hasonló esetekben a nemzetközi normákról az Országgyűlésnek törvényt kellene alkotnia, hogy azok a magyar jogrendszer részét képezzék.

Háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt

a napokban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. A kiadatási és letartóztatási kötelezettség az ICC-tagországok számára azt jelenti, hogy ha Putyin belép a területükre, őrizetbe vegyék, majd kiadják, hogy utána bíróság elé állíthassák.

A bíróság létrehozásáról szóló római statútumot 1998-ban fogadták el, és ahhoz 2019 májusáig 122 ország csatlakozott, és további 31 állam aláírta, de nem ratifikálta azt. Köztük volt Magyarország is, amely e szándékát a 72/2001. számú országgyűlési határozattal erősítette meg, amit a Magyar Közlöny 2001. november 7-i számában ki is hirdettek. E szerint az Országgyűlés

  • megerősíti a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát;
  • felkéri a köztársasági elnököt a megerősítő okirat kiállítására;
  • felkéri a külügyminisztert, hogy a megerősítő okirat letétbe helyezéséről gondoskodjék.

Ez utóbbi még ugyanazon év novemberében meg is történt,

ám azóta a jogalkotó más lépéseket nemigen tett, bár a hatályos alaptörvény szerint. De vajon a nemzetközi bíróság létrehozásáról szóló római statútum e körbe tartozik-e? Ha nem – folytatódik az alkotmány –, a

„Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját”.

Ha

„Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait”

– ami igen nehezen értelmezhető, inkább talán a szokásjogra utaló fordulat –, lehet, hogy nincs is több dolgunk ezzel

„nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé”.

A statútum 2002-ben hatályba lépett,

a büntetőbíróság megalakult, sőt 2015 óta Kovács Péter személyében magyar tagja is van, csakhogy több mint 20 éve halogatják a statútum beiktatását a magyar jogrendszerbe. Így maradnak az értelmezési kérdések. Elvileg Putyint Magyarországon el kellene fogni – hiszen a statútumot megerősítő okiratot a parlament felkérésére letétbe helyezték –, másfelől mégsem, hiszen a hágai bíróság joghatóságával és hatásköreivel kapcsolatos kérdésekben nem létezik a Magyar Közlönyben kihirdetett hazai törvény. Az Alkotmány korábbi határozatai szerint viszont ehhez hasonló esetekben a nemzetközi normákról az Országgyűlésnek törvényt kellene alkotnia, hogy azok a magyar jogrendszer részét képezzék. Mindez persze csak elméleti felvetés, mert az orosz elnök mostanában aligha fog Budapestre látogatni.

A bizonytalanság azonban marad,

hiszen ilyen helyzet esetén – vagyis amikor a hágai bíróság háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmény miatt valaki ellen pozíciójától függetlenül elfogatóparancsot ad ki – továbbra sem egyértelmű, hogy Magyarországnak mi lenne a feladata. Érdekes különben, hogy a parlament két alkalommal is napirendre tűzte ezt a kérdést, de a Köztársasági Elnöki Hivatal aggályait fejezte ki.

A statútum törvényben foglalt kihirdetése esetén ugyanis módosítani kellene az alaptörvényt,

amely szerint a

„köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani”.

És mi van akkor, ha Hága a magyar államfő ellen adni ki elfogatóparancsot? Ez teljesen abszurd indokolás, mert mi az esélye annak, hogy az államfő – esetleg más, mentességet élvező hazai személy – háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményeket követne el? Gyakorlatilag semmi. Ez tehát nem több ostoba kifogásnál.

Forrásaink szerint felvetődött az is, hogy miután az Egyesült Államok – és Oroszország – sem ismerte el a nemzetközi büntetőbíróság joghatályát, lehetett a hazai jogalkotóban valamilyen igazodási kényszer.

Ki gondolta volna, de most Magyarországnak jól jön, hogy félig kimaradt, mert Putyinnal szemben nagy valószínűséggel akkor sem kellene fellépni, ha véletlenül Budapestre tévedne…

véli Dr. Magyar György.

Szerző