Rab László: elmondott nekem ez a Putyin mindent töviről hegyire, Szentatyám, avagy: vádlira csúszni a stoplis cipővel

Jól be*szott nekünk a szentkuti búcsú, ellopták a lovunk szerszámkantárostul. Ez jutott eszembe, amikor az ambiciózus kis ország Minnerstájsza arról tájékoztatta a pápát, hogy május 9-én az oroszok befejezik a háborút. Rab László szŰrreál összefoglalója a 17-es hétről.

Dugi rubelek Felcsúton

Szentatyám, nem lesz itt semmiféle cicó, „az oroszoknak van egy tervük, eszerint május 9-én vége lesz a háborúnak”. Őszentsége állítólag azt felelte a pincsikutyának, Maradonára és minden argentin válogatottra esküszik, de jó is lenne, ha befejeződne az értelmetlen öldöklés.
— Honnan tudod ezt te ilyen pontosan, fiam? – kérdezte aztán a világhatalmi békegalambot, aki pontról pontra beszámolt február elsejei csicskáztatásáról, mikor is Szibéria ura a hosszú asztal végébe ültette. Itt a Putyin – a pontos értesülésből erre lehet következtetni – arról tájékoztatta Káeurópa kavarógépét, hogy szedje össze Felcsúton az összes dugi rubelt, mert csak azzal lehet majd fizetni a gázért.
— Elmondott nekem ez a Putyin mindent töviről hegyire, Szentatyám. Téged csak azért nem hívott vissza, mert rossz néven vette, hogy az ukránok mellett állsz.
— És te? Ki mellett állsz?
— Én? A magyar érdekek mellett, atyám.
— Hogy lehet a magyar érdekek mellett állni úgy, hogy nem ítéled el az oroszok népirtását, melyek most már bizonyítottak?
— Az orosz állami tévében nem így van, kérem – csattant fel Káeuró farkát csóválgató pincsikutyája. – Nem kell bedőlni a propagandának. Én például soha nem dőlök be neki.
– Hogy lehet ez, fiam?
– Hát úgy, Szentatyám, hogy én csinálom!

Ledaráljuk Labanciát!

Közben az osztrákoknál is áll a bál. Orbán 2016-ös macherje kavarja az indulatokat, amellyel megtromfolta sógorék menekültügyi terveit. Emlékszünk rá, a szír menekültek migránccsá lettek akkor Mária országában kikiáltva, nem számított, hogy muszlimok, vagy katolikusok voltak. A korábbi szociáldemokrata osztrák kancellár, Christian Kern szerint a néppárti miniszterei előre lemutyizták a magyar kormányfővel, hogy söpörje le a menekültügyi terveit. Őfelsége a magyar Mini pedig lesöpörte. Megfúrással csinálta, mert ehhez ért igazán. Bodicseket adni, könyökölni, vádlira rácsúszni a stoplis cipővel. Ez a menő, ismerjük kiterjedt kártevéseiből. Még az osztrákokkal is meg merte csinálni. Mert tudja, hogy úgyis utolérjük őket.

Már csak tíz év, és lekörözzük Ausztriát. A forint most még gyöngélkedik egy keveset, de aztán 2024-25 táján beleerősít, és az évtized végére már úgy hasít, hogy az osztrákok összeszarják magukat, s elkezdik vagyontárgyaikat – építőipari cégek, bányavállalatok, bankcsoportok, síeltető vállalkozások ezrei stb. – Magyarországra menekíteni. És alig várják, hogy az OMV végre biztonságos kezekbe – Mészáros Lőrinc, Pataki Attila, Tóth Gabi vagy Gáspár Győzike stb. –kerüljön.

Egyes hírek szerint az osztrákok már most attól félnek, hogy Burgenland vagy Karintia esetleg Magyarországhoz szeretne majd csatlakozni. Mert az Alpok lejtőit jobban meg tudja őrizni Káeurópa szuperhatalma, mint ők. A szőrös fülű alpesi teheneket is jobb lesz legeltetni az Alföldön, mint a kietlen hegyi viszonyok között. A Milka is a mienk lesz, átkeresztelik Majkára. Már csak tíz év, és jön a lekörözés. Alig várom.

Ausztria - tudják, a "laborunk"- berágott és beleszólást akar a Fertő-tó körüli Orbán-dúlás vizsgálatába!

Vádlottak padjára bukni

És végül egy történet az igazságról. Boris Beckert két és fél év börtönbüntetésre ítélte egy londoni bíróság, amiért az egykori teniszező akadályozta adósságainak behajtását, megsértve ezzel a brit csődeljárási törvényt. Beckernek a két és fél év legalább felét egy zárt büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie. Az ítélet ellen 28 napja van fellebbezni. A péntek délután meghozott ítélet kihirdetésekor a Bild szerint a német exklasszis rosszul lett, előre zuhant, mint egy zsák, és a vádlottak padjába kapaszkodott. A tárgyalóteremben ugyan ott volt az 54 éves férfi élettársa, Lilian de Carvalho Monteiro és egyik fia, Noah is, de nem búcsúzhattak el tőle, mivel az elítéltet azonnal kivezették a teremből. (forrás: 24.hu)

Na most ez nem Magyarországon történt, az már hétszentség. De egyszer majd nálunk is lesz olyan, hogy a csalók a vádlottak padjába kapaszkodva nem előre zuhannak, hanem a gyermekeim szavaival élve dobnak egy hátast. Jó pár évtizedet ugyan még várni kell az effélékre, de ne veszítsük el a reményt.

Ez volt a majálisos 17-es. Ha diákként olyan kérdést kapnánk az érettségin, hogy melyik út az, amelyik két pont között a legrövidebb, feleljünk rendesen: az, hogyha nem megyünk sehová. Jöjjön a 18-as.

Kapcsolódó