Banánköztársaság
Rasszisták minden oldalon? Jobbikos sunnyogás, fideszes pofátlanság — Lapzsemle
Heti lapzsemle. Pár napja az októberi időközi választás borsodi esélyeit latolgató elemzést ismertettem. Az ellenzék közös jelöltjének lehet esélye a fideszes ellen. A jobbikos Bíró Lászlónak azonban jócskán vannak támadható pontjai.
Kapkodjuk a fejünket
Az a kisebbik gond, hogy „a kisebbségek védelmében” rázúdult a szélsőjobboldali kormánypropaganda. Az emberi jogi „érvelés” Orbánéktól önmagában is mulatságos. Nehezebb kérdés, hogy az ellenzéki szövetség mit kezdjen a jobbikos jelölt és pártja múltjával. Másképpen: van-e fontosabb a Fidesz-rezsim eltakarításánál?
(Megjegyzés: Pénteken, augusztus 21-én, a határidő előtt pár perccel a Fidesz fellebbezést nyújtott be. A jogi hercehurca nem váratlan. Jakab Péter, nem alaptalanul, belarusz példát emleget. Az alábbi lapszemlézés/elemzés azonban az ellenzéki együttműködés vitatott kérdéseivel kapcsolatos, és a konkrét eset további fordulataitól függetlenül érvényes.)
Egy lelkes borsodi jobbikos
Setét Jenő, a kiváló roma jogvédő aktivista (Idetartozunk Egyesület) és munkatársai gyorsan kiderítették, ki ez a jobbikos ellenzéki jelölt. Előkerült Bíró László nem is olyan távoli múltjából néhány jellemző szöveg. A borsodi politikus az egyik olaszliszkai lincselő, H. Dezső büntetésének letöltése előtti szabadulását például tavaly így kommentálta: „Nemcsak F. Hasszánoktól, hanem H. Dezsőktől, Sztojkáktól és Poltoktól is meg kell védeni az országot!”. Orbán főügyésze mellé egy mozdulattal oda keverte a „terrorizmussal” bevádolt szír menekültet, a Cozma-gyilkosság egyik tettesét és az egyik olaszliszkai bűnözőt. Egy szír „migráns”, egy Orbán-báb és mellettük két szörnyű gyilkosság cigány tettesei. (A 2019. júliusi Facebook-poszt itt található.) Egyértelmű, hogy a jobbikos ebben a koktélban milyen szempontok szerint, és milyen választói igényt kiszolgálva válogatott.
(Voltak továbbá Bírónak „judapestező”, zsidózó megnyilvánulásai is. Augusztus 19-én az ellenzéki összefogás érdekeire tekintettel bocsánatkérést tett közzé. Az RTL KLubnak nyilatkozva „apátiára” hivatkozott.)
Setét Jenő: másik jelöltet kell keresni Borsodban
Az ügyről az elmúlt héten a Klubrádió Megbeszéljük! című műsorában nyilatkozott Setét Jenő.
A roma polgárjogi aktivista a jobbikos jelölt idézett Facebook-posztja kapcsán leszögezte: „ha Bíró László őt is fenyegetésnek tartja, elvitatja a nemzethez tartozását, úgy véli, a cigányoktól kellene megvédeni az országot, akkor nem szavaz rá. Kérdésre válaszolva hozzátette, ha a jobbikos politikus bocsánatot kérne, és azt mondaná, megköveti a cigányságot, az nem jelentené azt, hogy mindent elfelejtenek neki hirtelen, mert ez nem így működik. Szerinte az ellenzék akkor dönt a legjobban, ha Bíró helyett olyan jelöltet állít, aki morálisan is vállalható.”
Nem ezt vállalták
Setét Jenő hangsúlyozta, „az általa vezetett Idetartozunk egyesület sikere volt, hogy az ellenzéki pártok tavaly deklarálták, nem támogatnak rasszista jelölteket és kiállnak a gyűlölködés, a kirekesztés ellen, most mégis úgy tűnik, felrúgják ezt a megállapodást.” (Lásd a Választási Emberi Jogi Minimumot.)
Arra a felvetésre, hogy a Jobbik és egyes politikusai esetleg változtathattak korábbi, kirekesztő nézeteiken, Setét Jenő úgy reagált: „nem olvasott a Jobbiktól a cigányságnak címzett bocsánatkérést tíz évnyi fenyegetésért, félkatonai szervezetek masírozásáért, ahogy azt se, hogy elhatárolódtak volna a rasszista sorozatgyilkosságtól és letettek volna az iskolai szegregáció tervéről”.
Setét Jenő szilárd álláspontja: továbbra is vállalhatatlannak tartja a Jobbikot.
Haraszti: feleljen a kérdésekre a jobbikos jelölt
Bolgár György a Klubrádióban kérdezte erről a témáról Haraszti Miklóst is, aki a teljes ellenzéki összefogás és közös fellépés egyik legkitartóbb szorgalmazója.
Haraszti Miklós többször is hangsúlyozta Setét Jenő iránti tiszteletét, majd kifejtette: a kialakult helyzet kényes. Mindennél fontosabb ugyanis, amit „nem szabad elfelejteni, hogy a kormány leváltása a fő cél. Ennek érdekében erősíteni kell az összeállást és minél jobban intézményesíteni. Harmadszor pedig hinni kell abban, hogy valaki változhat. A Jobbik politikusai korábban durvább dolgokat is mondtak, mint Bíró László, de a párt változott, és az elszámoltathatóság mellé állt.”
Haraszti Miklós úgy értékeli: a Jobbik nagy utat tett meg, korábbi választói jelentős részének elvesztését is vállalva és hitelesen követeli a demokrácia helyreállítását. Ebben az alapvető ügyben a jelenlegi rezsim ellen összeálló ellenzék része lett. hogy bizonyítsa: a demokrácia támogatója.
A borsodi 6-os körzet ügyéről Haraszti Miklós elmondta: „az baj, hogy az ellenzék itt megspórolta az előválasztást, az alatt sok minden kiderülhetett volna, ez egy tanulság. Most nyíltan, következetesen kell viselkedni, meg kell kérdezni a jelöltet, hogy miként viszonyul a korábbi kijelentéseihez, nézeteihez. Illetve lehetővé kell tenni a választóknak, hogy ezt megkérdezhessék Bíró Lászlótól.”
A Jobbik szerint nem volt cigányozás
Haraszti Miklós kívánsága máris teljesült: az ATV már az ő klubrádiós beszélgetése előtt a Jobbik elnökének véleményét kérte az ügyről.
Krug Emília, a riporter nem hagyta annyiban a beszélgetést. amiben Jakab Péter következetesen igyekezett kicsúszni a borsodi jelölt megnyilvánulásaival, vagy más párttársainak facebookos bejegyzéseivel kapcsolatos kommentároktól. A nagy nehezen összeállt ellenzék egységét hangsúlyozza, egymás nyilvános bírálata helyett a folyamatos egyeztetést tartja célravezetőnek. Ugyanakkor tojástáncot jár, hiszen a párt tagságának egy része és olykor egyes tisztségviselői is a „régi Jobbik” szellemében nyilvánulnak meg. (Az elmúlt naapokban leginkább LMBT-ügyekben.)
Hosszas unszolásra Jakab Péter végül is egyértelműen fogalmazott Bíró László f-hasszánozó, h-dezsőző, sztojkázó szövegével kapcsolatban: nem lát ebben problémát, párttársa bűnözőkről fejtette ki véleményét, ebben szerinte semmi rasszizmus nincs. Várható, hogy a borsodi 6-os körzetben induló jelölt is ezt a „megoldást” választja majd, ha kérdezik.
Mi a megoldás?
Haraszti Miklóssal egyetértve: a helyzet kényes. Mire lenne szükség a borsodi időközi választáson?
Biztos vagyok abban, hogy nem Szanyi Tibor handabandázása a jó irány. (Nem szabad ugyanakkor lebecsülni a körzetben a Szanyi-párt támogatásával induló, hivatalosan független jelöltet: a jobbikos jelölt ellen érvelve bizonyára megpróbálja majd elszipkázni a baloldali szavazók egy részét.)
A pártok közötti alku és a jelöltről kirobbant vita tanulságai alapján az a valószínű, hogy nem teljesül majd Setét Jenő és harcostársai kívánsága: a nagy nehezen egybegyűlt ellenzéki pártok kitartanak a helyi jobbikos mellett.
Rasszistákkal a köztársaságért?
A Jobbik nem véletlenül őrizkedik korábbi tetteinek és vezetői korábbi megnyilvánulásainak következetes elítélésétől. Úgy sunnyogtak át hosszú évek alatt az Orbán-rezsimmel szembenálló táborba, hogy igyekeztek minél inkább elkerülni a teljes és gyökeres szakítást szavazótáborukkal. Ehhez leginkább a téma kerülésére volt szükség, vagy, ha mindenképpen mondani kell valamit, előveszik a Jakab Pétertől hallott kommunikációs bűvészmutatványokat.
Egyértelmű, hogy a Jobbik nem tud és nem is akar szakítani a cigányoktól és melegektől „idegenkedő” szavazókkal. (Az antiszemita kijelentéseket mintha másképp kezelnék, ezzel talán tényleg felhagynak.) Az Orbán-rezsim eltakarításáig annyit képes vállalni, hogy nem hergeli őket úgy, ahogyan korábban, a Fidesz szövetségeseként tette.
Mi lesz az Orbán-rezsim után?
A jobbikosok a rasszizmus-vádat pontosan azzal a módszerrel utasítják vissza, ahogyan a Fidesztől látjuk évtizedek óta: azok a támadások, amelyeket a demokraták rasszizmusként értékelnek, valójában nem vonatkoznak a teljes csoportra. Nekik csak a „rossz”, a „bűnöző”, a „beilleszkedni nem képes” cigányokkal, az „összeférhetetlen”, „elfogadhatatlan tevékenységet folytató” zsidókkal, a „négy fal közül kimerészkedő” melegekkel van bajuk. A legújabb magyar rasszizmus történetének sajátossága, hogy alig találunk olyan rasszistát, aki ezt nyíltan vállalja…
Nyilvánvaló, hogy aki nem akar rasszistákat támogatni, annak a remélhetőleg Orbánék után megalakuló köztársaságban is oda kell majd figyelnie, hogy kire szavaz. Az új alkotmány, a független és egymást ellenőrző hatalmi ágak, a szabad sajtó ügyében lehet széles egyetértés, de más, alapvető kérdésekben, például a „rendpártiság” ügyében, a cigányokkal kapcsolatos témákban nyílt harc lesz. (Setét Jenő említette az iskolai szegregáció problémáját, amiben nincs és nem is lesz egyetértés, vagy a közelmúltból figyelemre méltó az „iskolaőrség” témája is, amit a Jobbik frakciója megszavazott. Érdekes viszont, hogy a tankötelezettség korhatárának visszaállításáért a Jobbik is kiállt a többi ellenzéki párttal.)
Az új köztársaságban, a szabadság körülményei között is folytatni kell tehát majd a harcot az ehhez hasonló kényes ügyekben.
