Rendszerszintű a választási csalás

Folyamatosan arról olvashatunk, hogy az ellenzék töketlensége, önzése, valamint a szavazatszámlálás körüli gyanús zűr vezetett a Fidesz győzelméhez, sőt, kétharmadához. Mindkét állítás szerintem annyiban igaz, hogy ez is hozzájárult Orbán hatalmának megőrzéséhez, de nem ez a lényeg. Maga a választási rendszer a csalás alapja.

A Fidesz által testreszabott választási rendszer következménye ugyanis, hogy egy ellenzéki képviselő megválasztásához több mint kétszer annyi szavazat kell, mint egy kormánypárti képviselőéhez.

Egy kis matek: 2 millió 540 ezer 970-en szavaztak a Fidesz-KDNP listájára, 2 millió 593 ezer 106-an pedig az ellenzéki pártokra (a Jobbikra és a baloldali pártokra összesen, de az Együttnél kisebb pártokat nem vettem figyelembe, velük együtt egyébként az ellenzék és a Fidesz közötti különbség hozzávetőleg 100 ezerre nőne). A kormánypárti mandátumok száma a nem végleges adatok szerint 134, az ellenzéknek 65 hely jutott a parlamentben. Ez azt jelenti, hogy egy fideszes képviselői helyhez 18 ezer 962 szavazat kellett, egy ellenzékihez pedig 39 ezer 894. Az arány: 2,1 – vagyis egy ellenzéki képviselői hely elnyeréséhez több mint kétszer annyi szavazat kellett. Ez csak részben következik a megosztottságból, a fő ok a Fidesz által módszeresen átalakított választási törvény.

Megszüntették a kétfordulós választást

Először is a Fidesz megszüntette a kétfordulós választást az egyéni körzetekben. Pontosan az volt a célja, hogy a megosztott ellenzékét belekényszerítse a siralmas belharcokba és a sikertelen összefogási és koordinációs kísérletekbe. Ha még kétfordulós lenne a választás, nem lenne ilyen gond, és ami a lényeg, nem fordulhatna elő, hogy a fideszes jelölt akár már a szavazatok 30 százalékával nyer.

Persze lehet arra hivatkozni, hogy Amerikában és Angliában is egyfordulós a választás, csak ott mások a hagyományok, gyakorlatilag kétpártrendszer van, ezért az ott sokkal kisebb baj. Azért ott is sokan bírálják a rendszert, mert megnehezíti más pártok megerősödését.

Rengeteg szavazat tűnt el

Az utóbbi napokban tele volt az internet olyan hírekkel, hogy számos – főleg vidéki – körzetben szavazatok tűntek el, persze zömmel ellenzékiek. Aztán jött a magyarázat, hogy ez nem csalás, egyszerűen a túlterhelt szavazóköri megbízottak emberi hibáiból ered. Jön ugye egy választó, aki nemzetiségi listára szavaz, ezért nem kellene kapnia pártlistás szavazólapot. Az egyik megbízott tévedésből (vagy direkt – ez szinte mindegy) mégis ad neki. Ezért aztán érvénytelen szavazatok képződnek, amiket törölni kell a pátlistákról. Ez úgy hangzik, mint ami rendben van, pedig nagyon nincs.

Ha a körzetben mondjuk 42 ilyen eset fordult elő, 42 érvénytelen szavazat született, akkor minden párt listájáról levonnak 42 szavazatot, mivel nem lehet tudni, hogy aki érvénytelenül szavazott, az kire adta a voksát. Ez is jól hangzik, csak ez már rendszerszintű, tudatos csalás.

Tegyük fel – az egyszerűség kedvéért –, hogy abban a körzetben, ahol mondjuk 42 ilyen érvénytelen szavazat volt, „csak” tíz párt indult és mind begyűjtött legalább ennyi szavazatot. Akkor összesen 420 voksot törölnek! 42 érvénytelen miatt 378 érvényeset is!

Ám nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a kormánypárttól ebben az esetben csak 42-t vontak le, a sok pártra oszlott ellenzéktől pedig 378-at! Ez persze egy fiktív példa, ám jóval több mint 700 körzetben találtak már hasonló esetet. Az igazságos megoldás szerintem az lenne, ha a pártoktól összesen csak annyi voksot vonnának le, amennyi érvénytelen volt, ráadásul a pártok szavazatszerzésének arányában. Ez egyáltalán nem mondana ellent annak az érvnek, hogy nem tudni, kire adták az érvénytelen szavazatokat.

Számomra egyértelmű, hogy a választási törvény szándékosan ilyen, mert ezzel a kormánypárt sokat nyer. A Nógrád megyei Dejtáron például – ahol tényleg 42 érvénytelen voks miatt vontak le szavazatokat –, a Fidesz-KDNP részesedése 56 százalékról 75 százalékra nőtt, míg az ellenzéki pártok mind zsugorodtak. Ebben a körzetben a listára leadott szavazatok 32 százaléka elveszett!

A törvény különbséget tesz a választópolgárok jogai között

Ugyancsak tudatos csalásnak minősíthető, hogy a választási törvény különbséget tesz a nem Magyarországon élő kettős állampolgárok szavazási joga és a magyar lakhellyel, családdal rendelkező, de külföldön dolgozó vagy tanuló állampolgárok joga között. Az előbbiek szavazhatnak levélben, az utóbbiak meg nem, utazzanak akár 3300 kilométert és álljanak sorban egy konzulátus előtt, ha tudnak. Ha a sor hosszú, még az is lehet, hogy a konzulátus bezár, mielőtt bejutnának. Alapvető jogokat sért, hogy a törvény különbséget tesz a választópolgárok jogai között. Ez persze nyilván nem véletlen, hiszen ha csak a londoni szavazatokon múlna, a Fidesz-KDNP be sem jutott volna a parlamentbe.

Voksturizmus

Ráadásul a törvény lehetővé teszi a voksturizmust is, azt, hogy a Fidesz szervezetten hozzon át szavazni például Ukrajnából és Szerbiából rengeteg kettős állampolgárt, akiknek kamu lakcímbejelentésük van egy szabolcsi faluban, vagy akár Csepelen. Sokan közülük még magyarul sem beszélnek. A rendszer megakadályozza, hogy ki lehessen kérni a gyanús szavazók lakcíméről és azok létesítésének idejéről szóló statisztikát. Az NVI elutasította a TASZ és a Political Capital közérdekű adatigénylését.

Az is a tudatos, megszervezett csalás része, hogy a levélben leadott szavazatokat például Erdélyben nem csak a konzulátusokon lehet leadni, hanem azokat a kormány által finanszírozott szervezet is gyűjtheti. Nem kell sok képzelőerő annak feltételezéséhez, hogy a kormánypárti aktivisták a begyűjtött leveleket manipulálhatják is.

Közpénzből fizetett kampány

Az meg köztudott, hogy a Fidesz és az ellenzék kampány-lehetősége nagyon is eltért, az állam közpénzből brutális módon támogatta a Fidesz kampányát. Ennek súlyos következményei voltak, főleg vidéken, a kis településeken, ahová gyakorlatilag csak a kormánypárt agymosó érvei jutottak el. Ezt már az EBESZ is kifogásolta. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint ugyanis nem egyenlő feltételek mellett küzdhettek a versenytársak.

A kormány felügyeli a választási informatikai rendszert működtető céget

Államosították és ezzel a kormány befolyása alá vonták a választási informatikai rendszert működtető vállalatot. Ezzel elvileg az adatok manipulálása is lehetővé vált.

Pártkatonák és megfélemlített vazallusok

A választást felügyelő szervezetekbe pártkatonákat ültettek. Az új választási törvényből pedig ki is hagyták a választási csalás megakadályozásának és a jogorvoslati kérelmek pártatlan elbírálásának kötelezettségét. A kormánypártok választott és delegált tagjainak a törvény többséget biztosít minden testületben.

Vidéken – főleg a kisebb településeken – a helyi kiskirályoknak kiszolgáltatott lakók közül igen kevesen vállalták, hogy ellenzékiként beüljenek a szavazatszámláló bizottságokba, hiszen okkal tartottak az őket vagy családjukat érő bosszútól.