Nem született döntés Szíriáról a nemzetbiztonsági tanács washingtoni ülésén – jelentette be közleményében a Fehér Ház helyi idő szerint csütörtökön későn délután. A Sarah Huckabee Sanders szóvivő aláírásával kiadott közlemény arról tájékoztatott, hogy Donald Trump elnök elhalasztotta a döntést a Szíria elleni esetleges katonai csapásmérésről, mert még további konzultációkat tart szükségesnek a szövetséges országokkal. 
[mnky_ads id=”10551″]


“Nem hoztunk végső döntést, továbbra is mérlegeljük a hírszerzési adatokat és elkötelezettek vagyunk a partnereinkkel és szövetségeseinkkel folytatandó egyeztetés mellett” – olvasható a rövid kommünikében. Huckabee Sanders közölte azt is: Donald Trump még egyeztetni kíván Theresa May brit kormányfővel és Emmanuel Macron francia államfővel.
[mnky_ads id=”10552″]

Az amerikai elnök csütörtökön Twitter-bejegyzésben is foglalkozott Szíriával. Reggel azt írta mikroblogjában: “soha nem mondtam, mikor kerül sor a Szíria elleni támadásra, lehet, hogy nagyon hamar, lehet hogy egyáltalán nem hamar”. Kora délután aztán finomított a megfogalmazáson. “Nagyon, nagyon komolyan vizsgáljuk a helyzet egészét” – mondta újságíróknak a nemzetbiztonsági tanács ülése előtt.

A nemzetbiztonsági tanács megbeszélésén részt vett James Mattis védelmi miniszter is, aki csütörtökön délelőtt a képviselőház fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán hangsúlyozta: bármilyen amerikai katonai csapás célja az, hogy megelőzze a szíriai háború oly’ mértékű “elszabadulását”, amelyben részt venne Oroszország, Irán, Törökország és mások is.

Az amerikai védelmi miniszter a képviselőházi bizottság előtt megjegyezte ugyan, hogy az esetleges katonai csapásmérésnek megvannak a kockázatai, de – tette hozzá – a vegyi fegyverek szíriai bevetését nem szabad eltűrni. A tárcavezető kitartott azon korábbi álláspontja mellett, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad közvetlenül is részt vennie a szíriai polgárháborúban.

“A stratégiánk ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt, vagyis az ENSZ által tető alá hozott béke-megállapodást szeretnénk, s ezzel egyidejűleg fél lábbal ott maradni, hogy megfojtsuk az Iszlám Államot” – utalt Mattis a terrorszervezet még Szíriában lévő terroristáira. Kiemelte azt is: ő személy szerint úgy gondolja, hogy Szíria “bűnös” a vegyi fegyverek “megbocsáthatatlan” alkalmazásában, de megjegyezte azt is, hogy a nemzetközi ellenőrző csoportnak nehéz lesz egyértelműen bizonyítania, ki is követte el a szombati vegyifegyver-támadást.

Közben az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a kelet-gútai térségben lévő Dúma városában orosz katonai járőrök jelentek meg.

Brit kabinetülés: “cselekvésre van szükség” a vegyi fegyverek újabb bevetésének megakadályozására

A brit kormány szerint “cselekvésre van szükség” annak megakadályozására, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ismét vegyi fegyvert vethessen be.

Theresa May brit miniszterelnök csütörtökre kabinetülést hívott össze annak megvitatására, hogy London milyen választ adjon a szíriai Dúma városában állítólag múlt szombaton történt vegyifegyver-használatra.

A Downing Street által csütörtök este kiadott közlemény szerint a kabinetértekezlet megállapította, hogy “nagy valószínűséggel” az Aszad-rezsimet terheli a felelősség a támadásért, amelyről a szíriai ellenzéki erők számoltak be.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása nem tér ki arra, hogy a kabinetülésen született-e konkrét döntés a lehetséges brit válaszlépésekről, de a közlemény szerint megállapodás jött létre arról, hogy Theresa May folytassa együttműködését az Egyesült Államokkal és Franciaországgal a nemzetközi reakció összehangolása végett.

Egybehangzó brit médiaértesülések szerint May már a csütörtöki kabinetülés előtt azt pártolta, hogy Nagy-Britannia akár parlamenti szavazás nélkül is csatlakozzon a szíriai rezsim elleni nemzetközi katonai fellépéshez, ha ilyen beavatkozásról döntés születik.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov csütörtökön ismertetett felmérése szerint azonban a brit választók jelentős hányada ebben nem támogatná a miniszterelnököt.

A YouGov több beavatkozási lehetőségről kérdezte a vizsgálatba bevont 1600 fős választói csoportot.

Arra a kérdésre, hogy támogatnák-e, ha a brit fegyveres erők manőverező robotrepülőgépeket vetnének be a szíriai rezsim katonai célpontjai ellen, a megkérdezettek alig 22 százaléka válaszolt igennel, 43 százalék ellenezte ezt a lehetőséget.

Még nagyobb arányú, 50 százalékos lenne az elutasítottsága annak, hogy más szövetséges erők oldalán brit szárazföldi alakulatok vonuljanak be Szíriába a polgári lakosság megvédésére. Ezt a lehetőséget is csak 22 százalék pártolná.

A YouGov felmérése szerint abszolút többség, 51 százalék ellenezné, ha a brit fegyveres erők más szövetséges hadseregekkel együtt Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntése végett kezdenének katonai akcióba Szíria területén. Ezt a megkérdezettek 17 százaléka helyeselné.

A cég által felvetett beavatkozási lehetőségek közül csak a szíriai légtérben érvényesítendő repülési tilalomnak volt jelentős támogatottsága: ezt a felmérésbe bevont britek 60 százaléka pártolná, és csak 9 százalékuk ellenezné.

A csütörtöki kabinetülésről este kiadott hivatalos közlemény szerint azonban az értekezleten egyetértés volt abban, hogy nem lehet “szó nélkül hagyni” a vegyi fegyverek használatát, mivel az ilyen fegyverek bevetése a nemzetközi jog további erózióját jelenti.

(Forrás: MTI)
[mnky_ads id=”4674″]
[mnky_ads id=”4668″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét