Banánköztársaság
Rogán Antal lesz minden titkok gazdája és őrzője
A pártállami időket idéző koncentráció azt jelenti, hogy Rogán Antal kezében futnak össze a szálak.
A Pegasus-botrány után az V. Orbán-kormánynak valamit kezdenie kellett a titkos információgyűjtéssel és rendszerezéssel. Az eddig külün-külön minisztériumoknál lévő szervezetek felügyelete a jövőben egyetlen helyen a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodában koncentrálódik majd.
A pártállami időket idéző koncentráció azt jelenti, hogy Rogán Antal kezében futnak össze a szálak
Idáig az elhárítás, vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a belügyiminiszter, míg a hírszerzés, azaz az Információs Hivatal (IH) a külügyminiszter irányítása alá tartozott. Az új szerkezetben az AH és az IH mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) is „a miniszterelnökség fennhatósága alá kerül”.
Ráadásul a Magyar Nemzet már magyarázattal is szolgált, hogy erre az átszervezésre miért volt szükség. Természetesen ők egyetlen szót sem vesztegetnek a Pegasus-ügyre és arra, hogy a törvényesnek mondott lehallgatásokat engedélyező Völner Pál azóta már a végrehajtók korrupciós ügyébe bele is bukott. Minisztere Varga Judit pedig természetesen nem tudott semmiről.
„A sajtóban már napok óta kiszivárgott részinformációkra reagálva többen példátlan hatalomkoncentrációt emlegettek, ám ha a nemzetközi gyakorlatot szemügyre vesszük, egyértelműen kiderül, hogy számos országban hasonló szabályozás honosodott meg” – írja a Magyar Nemzet.
Többek között a német Bundesnachrichtendienst (BND) feladata, hogy külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból releváns információkat gyűjtsön, és ezt a szövetségi kormánynak jelentések, valamint elemzések formájában elérhetővé tegye. A BND szövetségi hivatalként a szövetségi kancellár hivatalának hatáskörébe tartozik.
Franciaországban a 2017-ben felállított Nemzeti Hírszerzési és Terroristaelhárítási Koordináció (Conseil national du renseignement, CNRLT) az elnöki hivatal része. Az elnökségi szerv feladata, hogy koordinálja a hírszerzési ügynökségek általános munkáját, illetve, hogy a Nemzeti Terrorelhárítási Központon (Centre National de Contre-Terrorisme, CNCT) keresztül irányítsa az ügynökséges terrorellenes harcát.
Olaszországban is a miniszterelnöki hivatal része az Információvédelmi Részleg (Dipartimento delle Informazioni per la Sicurezza, DIS). A 2007-ben felállított hivatal feladata többek között az államtitkok védelme, a titkosszolgálatok által gyűjtött adatok koordinálása és adminisztrálása.
Az Egyesült Királyságban a nemzetvédelem és a hírszerzés a National Security Secretariat, valamint a Joint Intelligence Organisation képében szintén a miniszterelnöki kabinetiroda része.
Az Egyesült Államokban az Office of the Director of National Intelligence (ODNI) közvetlenül az elnöknek jelent. A ODNI-t vezető igazgató egyúttal a Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) tagja is, mely közvetlenül a Fehér Ház részét képezi.
A lista korántsem teljes, de jól mutatja, hogy az új magyar szabályozás összhangban van a nemzetközi gyakorlattal – írta internetes oldalán a Magyar Nemzet.
Hadházy: túl sok itt a véletlen ahhoz, hogy ne kezdjünk “Völner-ügy” helyett “Völner-Rogán-ügyről” beszélni!
Szerző
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…
- (Nagyon)kisnyugdíjasunk felveszi a kesztyűt: a Mikulásgyár jár a gyerekeknek
Pingback: Szabad Európa: miért alibiznek az ellenzéki pártok? | Városi Kurír