Római kori temetőt ásott ki a zöldségeskertjében egy palesztin férfi

Abdul Karim al-Kafarnah zöldségeskertjében, a Gázai-övezetben rejtélyes módon tűnt el az esővíz egy gödörben. Amikor megnézte, miért, igencsak meglepődött: lépcsők vezettek a mélybe a gödör alján.

Méghozzá egy réges-régi sírrendszerbe. A 24 éves férfi kertje az izraeli határ közelében fekszik, Beit Hanounban. 2014-ben, az izraeli hadsereg és a palesztin fegyveresek konfliktusában intenzív bombázásokat szenvedett el a város, Abdul Karim al-Kafarnahék háza is megsemmisült, a kertet kráterek borították. A múlt héten egy felhőszakadás alatt minden csapadékot egyetlen gödör nyelt el. A férfi kíváncsi lett, elmozdított egy követ és akkor pillantotta meg a négyméteres lépcsőt. Melynek az alján ott volt áporodott szagával a régi sír.

Nem is egymagában: kilenc másik sírral állt összeköttetésben. Némelyikben csontok is feküdtek, olyan mennyiségben, hogy egyértelmű volt: egy-egy sírba több embert is temettek – írja az AFP. De a fiatal férfi talált fogadalmi lámpásokat és más agyagtárgyakat is a mélyben.

Ayman Hasszúna gázai régész szerint a leletek nagyjából 2 ezer évesek, a Római Birodalom korából valók. Erre utal a sírásás és a temetkezés módja is, de vélhetően később, a bizánci időkben, az 5-7. században is használatban voltak a sírok. Jodi Magness professzor az Észak-Karolinai Egyetemről (USA) azt mondja, az ilyen sírok meglehetősen gyakoriak voltak a Szentföldön Krisztus előtt 100 és Krisztus után 100 között, aztán később újra 300 és 500 között. Családi sírokról van szó, némelyikükön több család is osztozkodott. Gáza virágzó földközi-tengeri kikötőváros volt a római és a bizánci korban, sok ősi műemlékkel, amelyek időközben eltűntek.

Karakai Ildikó

Globoport